Beszámoló elektronikus közzétételének lépései

A beszámolókhoz mellékelni kell a Magyar Államkincstár (MÁK) által kiállított, a közzétételi díj megfizetését bizonyító igazolást. A közzétételi díj cégformától függetlenül egységesen 3 ezer forint, azonban a megfizetés sem olyan egyszerű. A megfizetést a KIM honlapján keresztül kell igényelni. Az igénylés benyújtását követően az igénylést benyújtó személy mailboxába érkezik egy üzenet, amely elengedhetetlen a közzétételi díj helyes megfizetéséhez, hiszen ez tartalmazza azt a 16 jegyű azonosító kódot, amely alapján a KIM összekapcsolja a befizetőt és a beérkezett összeget a benyújtott beszámolóval.

A helyes utalást követő pár napon belül megérkezik a kívánt dossziéfájl, szintén az igénylést benyújtó személy által megadott postafiókba.

A közzététel során az alábbi dokumentumokat kell beküldeni:

-          mérleg,

-          eredménykimutatás,

-          kiegészítő melléklet,

-          független könyvvizsgálói jelentés, amennyiben a cég erre kötelezett,

-          adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat,

-          közzétételi díj megfizetését tanúsító MÁK-igazolás.

A fenti dokumentumokat (a MÁK-igazolás kivételével) pdf formátumban kell csatolni.

Természetesen az eredeti, az arra jogosult által aláírt, papíralapú beszámolóra, adózotteredmény-felhasználásra vonatkozó határozatra, valamint független könyvvizsgálói jelentésre is szükség van, hiszen a beszámolót közzétevő személy ezzel tudja igazolni, hogy a közzététel során a jogosultak által elfogadott beszámolóhoz képest nem változtatott annak tartalmán. (A 2011. évről közzé tett beszámoló eredeti példányát a benyújtónak kell megőriznie 10 évig.)

A beszámoló közzétételét követően a KIM megvizsgálja, hogy a közzététel informatikai szempontból hibátlanul vagy hibásan történt-e, és erről minden esetben elektronikus visszaigazolást küld a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére. A közzététel akkor sikeres, ha az üzenetben ez szerepel: „A beszámoló informatikai szempontból hibátlanul került benyújtásra.” Ezt a visszaigazolást célszerű kinyomtatni és a beszámoló mellé el is menteni.

A helyes közzétételt követően a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére megérkezik a számla a közzétételi díjról, elektronikus számla formátumban, amelyet szintén célszerű elmenteni a beszámoló mellé. A KIM a közzétételi díjról áfás számlát állít ki, így ha arra egyébként jogosultak vagyunk, a megfizetett 3 ezer forintos közzétételi díjból 638 forintot visszakaphatunk.

De ezek már mindenki számára ismert tények. Azonban még mindig előfordulnak hibák.

Ki tehet közzé?

A beszámolót közzétevő személyhez kapcsolódóan itt szeretnénk egyértelművé tenni egy néhol felmerülő téves értelmezést: egy adott társaság beszámolóját bárki közzéteheti, aki rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, vagyis nem kötelező azt egy arra előzetesen a NAV-hoz benyújtott meghatalmazással feljogosított személynek közzétenni. Ügyfélkapus regisztráció birtokában akár a cég számviteli, adózási ügyeivel egyébként nem napi rendszerességgel foglalkozó tulajdonos is közzéteheti a beszámolót.

Gyakori hibák

Sajnos a gyakorlatban minden másképpen működik, mint elméletben. A tipikus hibák egyike, hogy rossz fájlt vagy üres fájlt csatolnak a beküldéskor a nyomtatványhoz. A pdf készítését követően mindig célszerű ellenőrizni, hogy ha megnyitjuk a fájlt, valóban látszanak becsatolt beszámoló részek.

Célszerűnek tartom azt is, ha a beszámolót beküldő személy a beküldés után ellenőrzi az interneten, hogy valóban közzétételre kerül-e a beszámoló. Ez azért fontos, mert ha rövid időn belül nem látja, nem tud rákeresni a honlapon, akkor valami nem stimmel. Sokszor így gyorsabban kiderül, hogy valami nem stimmel, mert az automatikusan visszakapott üzenetet kevesen szokták megnézni az értesítési tárhelyen. Több esetben is tapasztaltuk, hogy véletlenül a korábbi év nyomtatványán lett beküldve beszámoló, amely így nem minősül közétettnek. Ha pedig a ebszámoló nincsen közzétéve, az adószámot felfüggeszthetik.

Az önellenőrzést érintő idei változások egy tavaly elkezdődött folyamatot zárnak le. 2010 végéig ugyanis az önellenőrzés alapjául szolgáló hiba nyilvántartásba vételét követően 15 nap (szubjektív határidő) állt rendelkezésre a bevallás helyesbítésére és a feltárt adókülönbözet és pótlék megfizetésére. 2011-től azonban az önellenőrzés már csak akkor minősül időben elvégzettnek, ha azt az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt benyújtották (objektív határidő) – erről dr. Fekete Zoltán Titusz korábbi, „Csak az hibázik, aki dolgozik” című bejegyzésében is olvashattak.

Megszűnik az esedékesség, de továbbra is fontos a NAV megbízólevelének kézbesítése

2012-től véget ér az önellenőrzések feltárása és esedékessége között korábban hagyott 15 napos eltérés – ami arra adott lehetőséget, hogy a vállalkozások az önellenőrzés okának feltárási dátumát szabadon megválasztva 15 nappal csökkentsék azt az időszakot, amire önellenőrzési pótlékot kellett fizetniük. Míg korábban az esedékességig kellett önellenőrzési pótlékot fizetni, 2012-től az önellenőrzés benyújtásáig kell kiszámolni és megfizetni a pótlékot.

Az önellenőrzés szubjektív határidejének megszűnésével idéntől már csak az objektív határidő létezik: az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és időszak önellenőrzéssel nem módosítható. Ez azt jelenti, hogy az adóhatósági megbízólevél kézbesítésének napja előtt már be kell nyújtani az önellenőrzést, különben azt nem veszik figyelembe. Fontos, hogy a NAV ellenőrzésről szóló telefonos értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat, mivel az nem jelenti a vizsgálat megkezdését. Nem elég, ha nyilvántartásba vették az önellenőrzés során feltárt különbséget, az önellenőrzést időben be is kell nyújtani (illetve postára adni).

Az önellenőrzés korlátai – mert ilyenek is vannak

Régi szabály, de lényeges: be ne nyújtott bevallás nem önellenőrizhető. A bevallás pótlása, utólagos benyújtása ugyanis bevallási késedelemnek minősül, amelynek önálló szankciója van (és általában a késedelmes adófizetés miatt késedelmi pótlékkal is jár). A bevallások késedelmes benyújtásakor érdemes igazolási kérelmet írni – ha ezt elfogadja az adóhatóság, mentesülünk a késedelem miatti szankcióktól.

Szintén komoly gyakorlati vonatkozásai vannak, hogy ha fellebbezésre a másodfokú adóhatóság megsemmisíti az első fokú határozatot, és új eljárást rendel el, a másodfokú határozat meghozatalát követően (és az új eljárás tényleges megkezdése előtt) a vizsgált adónemek és időszakok nem önellenőrizhetőek. Ennek oka, hogy az eredeti eljárás az elsőfokú határozat megsemmisítésével nem fejeződik be (az eljárás befejezése az ügy érdemi eldöntését jelenti), hanem tovább folytatódik.

A meghiúsult várakozásokat nem lehet az önellenőrzést megalapozó tévedésnek minősíteni. Nincs tehát helye önellenőrzésnek, ha a vállalkozás az adóbevallás során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése miatt (vagy más okból) nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Ha tehát a vállalkozás a bevallásban a megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, ezt a döntését önellenőrzéssel nem változtathatja meg (ha a választás a NAV téves tájékoztatásán alapult, a korrekciót az adóhatósághoz intézett kérelemmel lehet elérni).

Az önellenőrzés tehát továbbra is hatékonyan használható arra, hogy a feltárt hibákat kijavítsák a vállalkozások – az önellenőrzési pótlék kevesebb, mint az a pótlék, amit a hiba adóhatóság általi feltárása vonna maga után. A hangsúly a hatékonyságon van: ahhoz, hogy valóban a célnak megfelelően használjuk, ismernünk kell az önellenőrzés apró részleteit is. Az ördög ugyanis a részletekben van – és sosem alszik.

Arról, hogy milyen esetekben szükséges önellenőriznünk, az „Az SZJA bevallás és önellenőrzés” című blogbejegyzésünkben olvashatnak bővebben.

A regisztrációra köteles szervezetek

Az év elején hatályba lépett rendelkezések értelmében az újonnan létrejövő társaságok január 1-jétől, a már létező gazdálkodó szervezetek pedig március 1-jéig kötelesek kérni a kamarai nyilvántartásba vételüket.

A regisztrációs kötelezettség az alábbi gazdálkodó szervezetekre terjed ki:

-          a gazdasági társaság,

-          az egyéni cég,

-          az egyesülés,

-          egyes jogi személyek vállalata,

-          a leányvállalat,

-          a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

-          a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet,

-          az egyéni vállalkozó,

-          az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő.

A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet főtevékenységként megjelölő gazdálkodó szervezetek és a mezőgazdásági termelők nem kötelesek a nyilvántartásba vételt kezdeményezni.

Az újonnan alakult, cégbírósági bejegyzéshez kötött gazdálkodó szervezetek a cégbírósági bejegyzést, az egyéni vállalkozók a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalnál történt nyilvántartásba vételt követő öt munkanapon belül kötelesek regisztrációjukat kérni a területileg illetékes gazdasági kamaráknál. A törvény hatálya emellett kiterjed a már működő gazdálkodó szervezetekre is, ezek 2012. március 1-jéig kötelesek eleget tenni regisztrációs kötelezettségüknek.

A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem merül ki a bejelentkezésben, a törvény szerint kötelező az adatok frissítését kezdeményezni a bekövetkezett változásokat követő öt munkanapon belül.

A regisztrációs eljárás

A kamarai regisztrációs eljárás során a gazdálkodó szervezetek papír alapon, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatója (http://www.mkik.hu/index.php?id=5737) szerint várhatóan 2012. január végétől elektronikus úton is benyújthatják a nyilvántartásba vétel iránti, cégszerűen kitöltött kérelmüket a területileg illetékes gazdasági kamarához.

A kérelemnek tartalmazni kell a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, főtevékenységét, ténylegesen végzett egyéb tevékenységeit, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolását.

A kamara honlapján elérhető formanyomtatvány-minta (http://www.mkik.hu/download.php?id=10322) a törvényben meghatározott kötelező adatokon kívül, a törvényben foglalt felhatalmazás alapján, tartalmaz egyéb, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó információt is, amelyek közlése, illetve nyilvántartásban történő feltüntetése önkéntes. Ilyen adat jelenleg a cégméretre (statisztikai létszám, nettó árbevétel) vonatkozó számszerű adatok, valamint a külkereskedelmi tevékenységre folytatásával kapcsolatos nyilatkozat. A formanyomtatványon megadható harmadik adattípus a kapcsolattartáshoz szükséges adatok köre, amelyek csak belső felhasználás céljából kerülnek feltüntetésre, a nyilvánosság számára nem elérhetőek, azonban megadásuk kötelező.

A formanyomtatvány kitöltéséhez részletes útmutató ad tájékoztatást, amely segítséget nyújt a gazdálkodó szervezetek kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolásához is (http://www.mkik.hu/download.php?id=10321).

A regisztráció díja és a regisztráció elmaradásának következményei

A gazdálkodó szervezetek által fizetendő kamarai hozzájárulás összege 5 ezer forint évente. A hozzájárulást minden év március 31-ig kell teljesíteni a területi kamara részére.

Amennyiben a területi gazdasági kamara észleli, hogy a gazdálkodó szervezet a kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy a bejelentkezési kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén az illetékes gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetet a kamarai nyilvántartásba bejegyzi, és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, amelyet meg nem fizetés esetén az adóhatóság adók módjára hajt be.

Egyéb tudnivalók

A fentieken túl lényegesnek tartjuk megemlíteni, hogy a területileg illetékes gazdasági kamaráknál történő regisztráció során a gazdálkodó szervezetek és a kamarák között nem jön létre tagi jogviszony, így a gazdálkodó szervezetek nem lesznek jogosultak a kamarai tagsággal együtt járó szolgáltatásokra sem. Azok a gazdálkodó szervezetek viszont, amelyek rendelkeznek tagi státusszal, a tagdíjból levonhatják a kötelező kamarai hozzájárulás összegét.

További részletek

A további részletekről az InfoRádió Adóinfó Magazinjának január 30-án adott interjúnkból tájékozódhat:

http://inforadio.hu/hir/gazdasag/magazin/2/

A nemzetközi és hazai gazdasági környezet turbulenciái mellett a belső kihívások is nehezítették a társaságok életét 2011-ben. A külső okok között a piac szűkülését, a gazdasági visszaesést, az adó- és jogszabályi környezet változásait és követésének nehézségeit, míg a belső okok közül a vállalaton belüli kihívások kezelését, a költségek szigorúbb kontrollját, meghúzását emelték ki a hazai cégek – derül ki az RSM DTM felméréséből.

A vállatok mindegyike említett legalább egy, a vállalat működésén kívül álló problémát. A külső, piaci problémák közül a leggyakrabban a vevői kör beszűkülésében, a korábbi megrendelésállomány visszaesésében testesült meg a társaságok érintettsége (közel 50 százalék), ezzel párhuzamosan észlelték a konkurencia erősödését, illetve meg kellett küzdeniük a beszállítóikkal is. Ugyanekkor belülről pedig erősödött a bevételnövelés igényéből fakadó, új ügyfelek megszerzésére irányuló nyomás.  Ennek kivitelezhetősége azonban egyre nehezebbnek bizonyult.

A nemzetközi és a hazai gazdaság állapotának jelenlegi helyzete egyértelműen problémákat vetett fel, emellett a forint árfolyamváltozásának hektikussága kiemelten hátrányosan érintette a társaságokat, aminek kezelése nagyrészt a cég bevételi vagy költségoldali devizakitettségén múlt. „A devizaárfolyamokból keletkező árfolyamveszteség ugyan a társasági adóban bizonyos feltételek teljesítése esetén érvényesíthető volt, ezen keresztül lehetőség van a társasági adóelőlegek mérséklésére is, e megoldás ugyanakkor pontos adótervezést igényelt” – emeli ki Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója. „E technika mindenképpen hatékonynak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tudott jelenteni a vállalati adós számára.”

A vállalatok kétharmada – részben a gazdasági környezet problémáira visszavezethető – belső kihívásokkal is szembesült. A társaságok esetében a tőkehelyzet stabilizálása, a cégcsoportba tartozó társaságok struktúrájának, aktivitásának újragondolása és kiegyensúlyozása jelentett megoldandó feladatot, ezek tették ki e problémák felét. Hasonló súllyal jelent meg a belső, főként adminisztrációs változások kezelése és a munkaerő menedzsmentje.

A béreket érintő 2011. évi jogszabályváltozások, illetve az év végén elfogadott további módosítások ez utóbbi, kifeszített helyzetet tovább nehezítik majd. Míg a munkavállalók számára az adójóváírás kivezetése miatti nettóbér-csökkenés okoz problémát, addig a munkáltatók számára a minimálbér erőteljes növelésének forrásait lesz nehéz kigazdálkodni. Ez a dinamikusan bővülő társaságok számára nem okoz gondot, azonban a kiélezett helyzetben lévő társaságok drasztikus lépésekre kényszerülhetnek. Az elvárt béremelés szabályainak való megfelelés választásra kötelezi a cégeket, hiszen azt mindenképpen mérlegelniük kell, részt kívánnak-e venni állami tendereken, vagy a közszféra valamely területének beszállítójaként, illetve végig kell gondolniuk azt is, hogy kívánnak-e európai uniós támogatásokra pályázni a közeljövőben, mert ha igen, akkor módosítaniuk kell bérezési politikájukat.

A hazai jogszabályi és különösen az adószabályozási környezet változékonyságát már a múlt év viszonylatában is kiemelték a cégvezetők. Részben ennek is köszönhetően kiemelt kérdéssé vált az adóhatóság megkereséseinek, ellenőrzésének való megfelelés potenciálisan problematikus volta is, ami a jogkövető vállalatok esetében is felvetett kérdéseket.

A felmérés

Az RSM DTM Zrt. a magyarországi ügyfélkörében elvégzett kutatása keretében több mint 50 társaság vezetőjét kérdezte meg arról, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a múlt évben, milyen problémák kívántak haladéktalan megoldást, és mely külső és belső tényezők jelentettek akadályokat az adott vállalat számára. A megkérdezett társaságok között nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások képviselői is megszólíttattak, ezzel teljes keresztmetszetet adva a hazai cégeket érintő problémákról. Hasonlóképpen széles spektrumúnak mondhatóak a feldolgozott vélemények a bevont cégek iparágai tekintetében.

Az alábbiakban összeszedtünk néhány megoldást, amelyekkel csökkenthetőek az EU legmagasabb áfakulcsa jelentette finanszírozási terhek, figyelembe véve a februártól sok vállalkozás számára „főszabállyá” váló 75 napos kiutalási határidőt is (http://blog.rsmdtm.hu/2012/01/hideg-zuhany-az-afa-visszaigenyloknek/).

1. Saját áruk külföldi raktárakban – két ügylet egy helyett

Ha egy vállalkozás a külföldi raktárában tárolja az értékesítésre szánt készletét, majd onnan szállít a tőle vásárló magyar vállalkozásoknak, akkor a raktárba történő be- és kiszállítások uniós beszerzésnek és értékesítésnek minősülnek, tehát a nemzetközi fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni és levonásba helyezni az adót – a szállítás célországában, tehát a külföldi raktár államában (szállítás a raktárba), illetve Magyarországon (kiszállítás).

Az áfa jelentette finanszírozási teher semlegesítésének feltétele, hogy az eladó adószámot igényeljen és adóbevallásokat nyújtson be külföldön, illetve a magyar bevallásokban is szerepeltesse a raktárba szállításokat. A külföldi adóregisztráció adminisztrációs költségei nem nőttek 2011 óta – az alternatív költség, azaz az áfa finanszírozásának költsége viszont idéntől a nettó érték 2 százalékával nőtt.

2. Belföldi adóraktárak – együtt kevesebb az adó

Az adóraktárba betárolt termékek értékesítése adómentes. Ha tehát a végső fogyasztónak való értékesítés előtt többször is gazdát cserél az áru, érdemes megfontolni, hogy megéri-e adóraktárba tárolni, majd adóraktáron belül értékesíteni. Adót, pontosabban adóbiztosítékot csak a legutolsó adóraktári vevő kell, hogy fizessen – az összes többi értékesítés adómentes.

3. Import önadózó engedéllyel rendelkező közvetett vámképviselő – velük könnyebb

Az import önadózó engedély birtokosai (általában az engedélyezett gazdálkodók, AEO) a saját nevükben importált termékek után nem kell, hogy az import vámeljárás során megfizessék az import áfát – ők megtehetik, hogy a soron következő áfabevallásukban beállítják fizetendő ÉS levonható adóként is a 27 százalékos adót. Számukra tehát az import áfa átfutó tétellé szelídül.

Az import önadózó engedélyesek mások importjai során is eljárhatnak – közvetett vámjogi képviselőként a megbízójuk importjához is felhasználhatják saját engedélyüket, ezért az importok során érdemes ilyen vállalkozást közvetett vámjogi képviselőként megbízni.

4. Bizományos értékesítők

A bizományosi konstrukció lényege, hogy a bizományosnak történő átadás nem az átadáskor, hanem csak a bizományos általi értékesítéskor minősül majd (adóköteles) termékértékesítésnek. Könnyen lehet tehát úgy átalakítani az értékesítési kapcsolatokat, hogy a vállalkozásoknak csak az árrésükre jutó adót kelljen megfinanszírozniuk, ezáltal kiiktatható az értékesítés előtti idő, de legalábbis a beszerzésre jutó adó-visszaigénylés idejére jutó finanszírozási kényszer.

A fenti megoldások az ügyleti költségek és/vagy az adminisztrációs feladatok növelésével iktatják ki, vagy csökkentik az áfafinanszírozás költségeit. Nincsen tehát ingyen megoldás – és nincsen univerzális, mindenkinek ajánlható megoldás sem. Az azonban egyértelműen látszik, hogy az áfa egyre nagyobb terhet jelent a vállalkozások finanszírozásában – egyre inkább megéri újra-, illetve átgondolni, miért, mikor és mekkora áfafizetési terhet jelentenek a jelenlegi folyamatok.

Adóelőleg megállapítása

A munkaviszonyból származó jövedelem adóelőlegét a munkáltatónak kell megállapítania a magánszemély által írásban adott nyilatkozat alapján, és a megállapított, levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Erre akkor kerülhet sor, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetést megelőzően erről nyilatkozatot tesz. A nyilatkozattételre sor kerülhet önkéntes alapon, vagy felszólításra, esetenként, vagy adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) tartó érvényességgel.

A kifizető azonban tájékoztatni köteles a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről, illetve a nyilatkozat megtételével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben felmerülő lehetséges következményekről.

A magánszemély nyilatkozatát a többi adózási bizonylattal együtt az elévülési időn belül meg kell őrizni, hiszen a kifizető ezzel igazolja, hogy miből, mennyi adóelőleget vont le, vagy éppen azt, hogy – jogszerűen – nem vont.

Adóelőleg-nyilatkozat

Segítségképpen és iránymutatásként a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez a NAV  minden év elején adóelőlegnyilatkozat-mintákat készít. A nyilatkozatminták nem kötelezően alkalmazandók, illetve mind tartalmukban, mind formájukban szabadon módosíthatóak. A kifizetők és a munkáltatók a magánszemélyek számára csak azokat a nyilatkozatokat adják át, amelyek a nyilatkozatot tevő magánszemélyek adókötelezettsége szempontjából relevánsak.

Adóelőleg-nyilatkozatok fajtái:

―     a személyi kedvezmény érvényesítéséről

―     a családi kedvezmény érvényesítéséről

―     az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről

―     az adóalap-kiegészítés érvényesítéséről, amennyiben az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelem az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 424 000 forintot.

Adóalap-kiegészítés 2012

A korábbi tervekkel ellentétben az adóalap-kiegészítés 2012-től 2 424 000 forint éves bruttó jövedelemig nem alkalmazandó, e határ felett pedig szintén a korábbi tervekkel ellentétben 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. Azaz az effektív adóteher 2 424 000 forint éves bruttó jövedelemig (a jelenlegi 20,32 százalékkal szemben) 16 százalék lesz, az e feletti jövedelem után változatlanul 20,32 százalék marad.

Családi kedvezmény

A jelenleg hatályos szabályozást kiterjesztve a családi kedvezmény azoknak is jár, akik jogosultak a családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva azt nem veszik igénybe. A családi kedvezmény mértéke nem változik, továbbra is kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, míg három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Kifizetői adóelőleg-levonási kötelezettség 2012

A törvénymódosítás szűkíti azoknak a körét, akik esetében a kifizetőnek nem merül fel adóelőleg-levonási kötelezettsége. A jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő magánszemély részére teljesíti. A törvénymódosítás az adóelőleg-levonást megalapozó nyilatkozattételt ismét szabályozza.

A jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a magánszemély a jövőben legfeljebb csak a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehet nyilatkozatot.

A pótszabadság mértéke nem változott; 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, 3 vagy több gyermek után pedig 7 nap pótszabadságra jogosultak a szülők. A gyermek/gyermekek után járó pótszabadságot a szülők abban az évben igényelhetik utoljára, amelyik évben a gyermek betölti a 16. életévét.

A szülőknek a gyermekeik számáról nyilatkozniuk kell munkáltatójuk felé ahhoz, hogy a pótszabadságot igénybe tudják venni. A pótszabadságra akkor is jogosult mindkét szülő, ha külön élnek, míg az élettársakat ez a jog nem illeti meg.

A szabadság kiadásának további részleteiről korábbi bejegyzésünkben olvashat.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. CLVI. tv.) háromféle kedvezményt részletez:

• a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezményt,
• a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezményt, valamint
• a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

Ezt a kört tovább bővítik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényben meghatározott (START kártyás) kedvezmények.

A Start kártya kiváltásának feltételei  továbbra is változatlanok, erről korábbi bejegyzésünkben olvashatnak.

A Start Plusz kártya

A Start Plusz kártya 2011. december 31-ig volt kiváltható, használni ugyanakkor 2013. december 31-ig lehet.

A  START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően

• az első évben  17 százalékkal
• a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

Start Extra kártya

A Start Extra kártya ugyancsak 2011. december 31-ig volt kiváltható, miképpen 2013. december 31-ig szintén használható.

A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően)

• az első évben  27 százalékkal
• a második évben pedig 17 százalékkal

csökkenthető.

De van, ami új!

2012. január 1-jétől új elemként csatlakozott ugyanakkor a Start „kártyacsaládhoz” a Start Bónusz kártya, amely  idén december 31-ig válható ki.

A kártyát az igényelheti, aki:

• a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve
• a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

Mindezt akkor, ha nem rendelkezik érvényes Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával.

A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150 százalékának a 27 százalékával csökken. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

A határidők kitolódnak

2012. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvénnyel összhangban módosult a cégeljárásról szóló törvény is, ami valószínűleg hosszabb várakozási időt eredményez a cégbejegyzési, illetve a tag- (részvényes-) és vezetőtisztségviselő-változással együtt járó cégeljárás során. A cégbírósági ügyintézési határidő nem változott ugyan, de a cégek bejegyzésére nyitva álló egy munkaórás határidőt már nem a kérelem benyújtásától, hanem az adószám megállapításáról szóló értesítéstől kell számítani.

A határidő kitolódásának okát tehát nem a cégbírósági ügyintézésben kell keresni, hanem azokban a törvényi rendelkezésekben, amelyekkel az adózás rendjéről szóló törvény kiegészült. Az új eljárási szabály értelmében az adóhatóságnak cégalapítás esetén az adószám megállapítását megelőzően, illetve bizonyos változásbejegyzési eljárások során adóregisztrációs eljárást kell lefolytatnia. Az állami adóhatóságnak – a cégbíróságtól eltérően – nem egy munkaórája, hanem egy munkanapja van arra, hogy az adószámot megállapítsa, és a szükséges ellenőrzést lefolytassa attól az időponttól, hogy hozzá a cégbíróság (egyéni vállalkozók esetében az arra kijelölt szerv) a megfelelő adatokat eljuttatja.

1=8?

A fentiekben vázolt egy munkanapos határidő az ideális esetet jelenti, hiszen az adóhatóság csak akkor állapítja meg az adószámot egy munkanapon belül, ha a cégbíróságtól kapott adatok alapján nem valószínűsíti a törvényben meghatározott akadályok fennállását. Ha viszont az akadályok fennállása valószínűsíthető, akkor összesen 8 nap áll a hatóság rendelkezésére, hogy eldöntse, valóban valósak-e a korlátozó tényezők. Ekkor értelemszerűen már a cégbírósági eljárás is megakad, a bejegyzési kérelem elintézése felfüggesztésre kerül.

Kifogásolható tényezők

Az ügyintézés meghosszabbodása azonban nem öncélú. A jogalkotó többek között a körbetartozások és a fantomcégek elkerülésének érdekében döntött úgy, hogy előzetes vizsgálat alá vonja társaságokkal tagi (részvényesi) vagy képviseleti jogviszonyra lépő személyek körét.

Mivel a jelenlegi eljárási szabályoktól eltérően már a társaságok tagjainak és részvényeseinek adóazonosító jelét (adószámát) is be kell majd nyújtani a cégbíróság, közvetve tehát az adóhatóság felé, könnyedén vizsgálhatóvá válnak bizonyos körülmények, amelyek a cégek bejegyzésének akadályát képezhetik.

Ilyen akadály a vezető tisztségviselők vagy 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagok, részvényesek esetében, ha olyan társaságban voltak, esetleg jelenleg is vezető tisztségviselők vagy tagok (részvényesek), amely:

• 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a jogviszony az adótartozás 180 napos fennállásának bármelyik napján fennállt;
• az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 15 millió forintot, illetve 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik napon fennállt,
• adószámát az állami adóhatóság a törvényben meghatározott eljárás során jogerősen törölte, feltéve, hogy a jogviszony az adószám törlésének napján, vagy azt követően bármelyik napon fennállt.
• Az adószám megállapításának akadályát képezi az is, ha magának a leendő tagnak (részvényesnek) vagy vezető tisztségviselőnek áll fenn 15, illetve 30 millió forintot meghaladó adótartozása.

További újdonságok

Újdonság az is, hogy a létrejövő gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság adószámának megállapítását követően folytathat. Az adószám megállapításának megtagadása tehát súlyos jogkövetkezménnyel jár: az újonnan alakuló társaság nem válik jogosulttá a gazdasági tevékenység folytatására, a változás bejegyzését kérő társaságnak pedig – amennyiben nem hárítja el az adóhatóság felszólítására a körülményeket – az adószámát törli az adóhatóság.

A jogszabály mindemellett kimentési lehetőséget is megállapít, amely abban az esetben alkalmazandó, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a kérdéses adózónál az adótartozás, mint kizáró körülmény vevői tartozások miatt áll fenn, és egyébként az adótartozás elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható magatartás igazolt. Vezető tisztségviselők esetén a kimentés ugyancsak alkalmazható, ha az adótartozást felhalmozó adózóban a tagi jogviszonya nem állt fenn, és igazolni tudja, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította.

Ha a fenti korlátozások alapján a cégalapítás sikere megkérdőjeleződik, a társaság leendő tagjai vagy képviselői az adóhatóság által kiállított igazolás kérelmezésével szerezhetnek bizonyosságot arról, hogy van-e akadálya a cég- illetve változásbejegyzési eljárásnak. Az így elkészített igazolás olyan hatósági bizonyítványnak minősül, amely 15 napig garantálja, hogy az adóhatóság nem tagadja meg az adószám megállapítását, feltéve, hogy az elkészítést követően nem jön létre kizáró tényező. Az igazolás kiállításáért 50.000 Ft illetéket kell fizetni.

Az új eljárás a kitűzött cél tükrében indokoltnak nevezhető, még akkor is, ha ezért cserébe le kell mondani az egyórás cégalapítás kényelméről. Mivel azonban az új szabályok teljesen új elemmel bővítik a rendszert, annak tényleges hatása, illetve az ügyintézési határidő megnövekedése a változások hatálybalépésének hajnalán nehezen megmondható, az eredményesség a hatóság hozzáállásától és hatékony gyakorlatától alapvetően függ majd. A kizárás körébe eső személyek cégalapítása és vállalkozásokban történő tulajdonszerzése bizonyosan nehezedik majd, ám remélhetően nem a jogszerűen működő vállalkozások, tulajdonosok terhére.

További részletek

A további részletekről az InfoRádió Adóinfó Magazinjának adott interjúnkból tájékozódhat:
http://inforadio.hu/hir/gazdasag/magazin/2/

2012. január 1-je óta már nem hatályos az áfatörvénynek az a rendelkezése, amely szerint – bizonyos kivételektől eltekintve – a személygépkocsik bérbevétele utáni általános forgalmi adó nem levonható. Mint ismert, a 2008 óta hatályos rendelkezést az EU nyomására volt kénytelen a jogalkotó módosítani. A rendelkezés mind a bérbevevők, mind a bérbeadók számára kedvező változás. A tartós bérlettel foglalkozó vállalkozások számára piacbővülést, míg a bérbevevők számára költségcsökkenést hozhat az új év.

Növekvő adminisztrációs terhek

Mielőtt azonban a bérbevevők hátradőlnének karosszékükben, és kiszámolnák, hogy mennyivel járnak jobban, érdemes pár fontos körülményre felhívni a figyelmüket.

Az áfatörvény ugyan már nem tartalmaz egyértelmű tiltó szabályt a személygépkocsik bérbevételéhez kapcsolódó áfa levonhatóságát illetően, azonban figyelemmel kell lenni a jogszabály általános elveire. Az áfa annyiban vonható le, amennyiben a szolgáltatást adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használják fel. Ennek tükrében tehát nem fog meglepetést okozni, ha a revizor ellenőrzése során annak igazolására szólítja fel a vállalkozót, hogy a személygépkocsit mennyiben használta üzleti célra, és milyen mértékben magáncélra.

Könnyen előre lehet bocsátani, hogy egy szimpla nyilatkozat, amelyben a vállalkozó százalékos arányban kívánná meghatározni az üzleti és magáncél arányát, vagy egy belső szabályzat, amely tiltja a céges autó magánhasználatát, nem lesz elégséges. Noha az áfatörvény nem említi, és a jogszabályváltozás óta adóhatósági tájékoztató sem foglalkozott vele, feltételezhető, hogy a már szinte elfelejtett útnyilvántartás bemutatása nélkül adóhatósági megállapítás fog következni. Mindez persze nem szolgálja a vállalkozások adminisztrációjának csökkenését, de várhatóan sokan fognak próbálni élni ezzel az új lehetőséggel a vállalkozásuk jövedelmezőségének javítása érdekében.

Amit az útnyilvántartásról tudni kell

Az útnyilvántartások kapcsán fontos megjegyezni, hogy a korábbi, 2008. december 31-ig érvényes, még a személyi jövedelemadózás keretei között szabályozott cégautóadó rendelkezéseivel ellentétben nem jelenti a teljes adóelőny elvesztését, amennyiben az adott időszakban bármekkora mértékű magánhasználat is megvalósul. Az áfatörvény vonatkozó előírásai alapján az előzetesen felszámított áfa olyan mértékben levonható, amennyiben az üzleti célt szolgál. Mindezek alapján nincsenek a vállalkozások fiktív útnyilvántartások készítésére kényszerítve. Amilyen mértékű az üzleti cél, olyan mértékben lehet a kapcsolódó áfát levonni.

A vállalkozásoknak tudni kell majd szétválasztani az üzleti és magáncélt. Az talán triviálisnak tűnik, hogy a síelés, a hétvégi bevásárlás, vagy a szülők meglátogatása nem tekinthető üzleti célnak, csakúgy, mint általában a munkába járás. Ennél bonyolultabb már annak megítélése, hogy mikor jár el helyesen az a vállalkozás, amely a székhelyétől távol dolgozó munkatársainak juttat személygépkocsit üzleti partnereinek felkeresése céljából. Tárolható-e ilyenkor a munkatárs lakóhelyén a gépkocsi? A válasz nem egyértelmű igen vagy nem. Számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni, amelynek kapcsán megfelelő választ kell tudni adni akár a munkajogi, akár az iparűzésiadó-megosztási kérdésekre is.

További részletek

A témáról – illetve néhány egyéb kérdésről, így az adóhivatal megváltozott számlaszámairól, valamint az új áfakulccsal kapcsolatos legfontosabb számlázási tudnivalókról – további részletek tudhatók meg az InfoRádió Adóinfó Magazinja tegnapi adásából:

http://inforadio.hu/hir/gazdasag/magazin/2/