Társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék, az energiaellátók különadója, a szakképzési hozzájárulás különbözete, hitelintézeti járadék, a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallása. Önmagában is szép kis felsorolás. Márpedig május 31-ig ezekről a közterhekről kötelesek bevallást benyújtani a magyarországi vállalkozások a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Tovább »

A tegnap beterjesztett konvergenciaprogram és a kormányzat által Széll Kálmán Terv 2.0 alatt jegyzett konszolidációs terv immár nyilvánossá tette a korábban még csak kiszivárogtatásokból ismert adóterveket. A két legfontosabb, illetve legnagyobb horderejű új adónem az úgynevezett pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a távközlési szolgáltatási adó. Mindkét adónem ismertté válása során felmerült a kérdés, hogy nem tekinthetők-e újabb általános forgalmi jellegű adóknak. Tovább »

A 2010-es évben a nyereséges vállalkozások körében a színháztámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Ehhez nemcsak a támogatás összegét meghaladó adókedvezmény, hanem a szükséges eljárások egyszerűsége is hozzájárult. Ahhoz azonban, hogy élni tudjunk vele, idejében szükséges lépéseket tenni.
Tovább »

A bérkompenzáció életbe lépésével véget ért az a korábbi rendszer, amelyben a versenyszférában tevékenykedő vállalatok vezetői saját maguk dönthették el, hogy kívánják-e emelni az alkalmazottak fizetését, s ha igen, mekkora mértékben. Bár a bérkompenzáció elméletileg szintén meghagyja a döntés lehetőségét a vállalatnál, hiszen a béremelés a munkáltató döntésén múlik, azonban a cégek a jogszabály szerint meghatározott munkavállalóik legalább kétharmadánál köteles volt végrehajtani a kompenzációt egyes hátrányos szankciók elkerülése érdekében. A bérkompenzáció szabályairól bővebben korábbi bejegyzésünkben olvashat: http://blog.rsmdtm.hu/2012/03/enyhebb-szankciok-a-berkompenzacios-szabalyokban/

Tovább »

Társadalmi vitára bocsátotta az egyes mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó fordított adózásról szóló szabályok tervezetét múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány.hu oldalon található tervezet szerint a mezőgazdasági termékek meghatározott körére vonatkozó fordított adózást 2012. június 1-től vezetnék be. Tovább »

Idén az adóváltozások miatt a cégek figyelmének középpontjába kerülhet egy egyébként évek óta létező lehetőség, az úgynevezett munkavállalói értékpapír-juttatási program. Mivel a kollégák motiválására széles körben alkalmazott cafeteria adóterhelése növekedett, kellően nagy „csomag” esetén az értékpapír-juttatás már költségkímélőbb és hatékonyabb eszköz lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük a program elindításával járó kiadásokat.

 A 2003-ban bevezetett részvénypapír-programmal a törvényhozók egy kedvező adózású csomagot dolgoztak ki, ugyanis az ilyen program keretében megszerzett részesedések az általános szabályoknál lényegesen kedvezőbben adóznak.

Tovább »

A vállalatcsoporton belüli ügyletek dokumentálása jelentős költségeket jelent a kisvállalkozásnak nem minősülő cégek számára. Pozitívum, hogy 2012-től (illetve már a 2011. adóévi nyilvántartási kötelezettségre alkalmazhatóan) bővült azoknak az eseteknek a köre, amikor az adózók mentesülnek a transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége alól. Tovább »

Jogszabályi kötelezettsége alapján az állami adóhatóság ismételten közzétette az ellenőrzési feladatainak végrehajtásához meghatározott főbb ellenőrzési irányokat. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mire is lehet számítani 2012-ben, kiknek érdemes felkészülniük egy adóhatósági vizsgálatra. Tovább »

Valentin-napon hirdették ki azt az NGM-rendeletet, amely a kiemelt adózók körének kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szól. A rendelet február 15-én hatályba is lépett. Tovább »

Ahogyan azt korábbi Áfa változások 2012. című hírlevelünkben és blogbejegyzésünkben – Kiszámíthatatlanul változtatták meg az adójogszabályokat – is  jeleztük, 2012. február 1-től jelentősen megváltoztak az adózás rendjéről szóló törvénynek az áfa-visszaigénylésre vonatkozó előírásai, így főszabály szerint a cégeknek 75 napig kell várniuk arra, hogy az adóhatóságtól megkapják a visszaigényelt áfa összegét. Bizonyos feltételek mellett azonban továbbra is életben marad a korábbi 30, illetve 45 napos határidő, ám az ehhez szükséges feltételek fennállásáról az adózónak nyilatkoznia kell a bevallásban. Aki valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az szigorú szankciókkal számolhat, ezért érdemes körültekintően eljárni.  Tovább »