Immáron a munkáltató döntése, hogy a túlórapénzt kifizeti, vagy pihenőidővel váltja ki, az új Munka törvénykönyve ugyanis szeptemberi hatállyal változtatott a korábbi szabályon. Az új Munka törvénykönyvét júliusban fogadta el az Országgyűlés; a sok egyéb változtatás mellett alaposan hozzányúltak a bérpótlékszabályokhoz is. Szakértőnk összeszedte a legfontosabb tudnivalókat. Tovább »

Közismert tény, hogy a munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként rendes szabadság (alap- és pótszabadság) illeti meg. Az ezzel kapcsolatos szabályokat azonban sokan nem teljes körűen ismerik, vagy nem a szabályoknak megfelelően alkalmazzák. Körbejártuk a szabadság kiadásának szabályait. Tovább »

Bérminimum nem csupán a felső-, hanem a középfokú végzettségűek számára is jár a hatályos jogszabályok értelmében. Hogy a garantált bérminimum intézményéről mit kell tudni – bérszámfejtési blogsorozatunk aktuális bejegyzése ezzel foglalkozik.

Garantált bérminimum illet meg minden, legalább középfokú iskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező munkavállalót. 2011. január 1-jétől a bérminimum mértéke havonta 94 ezer forint (hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint. Tovább »

Idén december 31-ig igényelhető a Start Plusz és a Start Extra kártya, tehát már csak négy hónapjuk maradt azoknak, akik élni szeretnének a járulékkedvezménnyel. Összeszedtük, mit kell tudni a két konstrukcióról, illetve az alaptermékről, a továbbra is kiváltható Start kártyáról. Tovább »

Annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyértelmű utasításokat ad a munkaszerződés változtatását indokoló eseményekre, a gyakorlatban számtalan példa azt igazolja, hogy nem egyértelmű, mikor kötelező és mikor ajánlott a munkaszerződés módosítása.

Tovább »

Bérszámfejtési sorozatunk aktuális részében a munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül az önfoglalkoztatást, a segítő családtag munkavégzését, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyát, valamint a sportolók jogviszonyát mutatjuk be. Tovább »

Bérszámfejtési sorozatunk aktuális részében a munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül a távmunkát, a bedolgozói jogviszonyt, az egyéni vállalkozás, illetve a társas vállalkozás keretében a tag által végzett tevékenység főbb jellemzőit mutatjuk be. Tovább »

Bérszámfejtési sorozatunk következő három részében a munkavégzésre irányuló jogviszonyok néhány fajtáját mutatjuk be. Jelen bejegyzésünkben a megbízási jogviszonyra, valamint a vállalkozási jogviszonyra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat vettük sorra. Tovább »

Évről-évre több tízezer diák vállal nyári munkát hazánkban – derül ki a vonatkozó statisztikákból. A szünidő alatti munka igen hasznos tud lenni, hiszen a nyári szorgoskodó nem csupán munka-, de adott esetben majdani karrierje során sokat érő szakmai tapasztalattal is gazdagodik. A nyári diákmunka a másik oldal, azaz a munkaadók számára is előnyökkel járhat: az ifjú hölgyek és urak általában lelkesek, motiváltak, szorgosak – és ami nem mellékes: a fix munkaerőnél olcsóbbak. Fontos ugyanakkor látni, hogy a diákok foglalkoztatására szigorú szabályok vonatkoznak. Számba vettük, mire kell munkaadóként odafigyelni, ha diákot alkalmazunk: Tovább »

Péntek óta nincs passzív táppénz. Az Országgyűlés a múlt hét közepén, július 1-jei hatállyal megszavazta ugyanis azt az egészségügyi salátatörvényt, amelynek egyik sarokpontja – az egyéb szigorítások mellett – a munkahely megszűnését követő legfeljebb 30 napos betegállomány rendszerének a kiiktatása volt. Tovább »