Bérelemek és bérpótlékok 2013-ban

A bérszámfejtőknek nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegének változásaira kell figyelniük az idén, hanem a különböző bérpótlékokkal és a távolléti díjjal kapcsolatos – nem feltétlenül – egyértelmű jogszabály-változásokra is.

Pentz Edina

Bérszámfejtési vezető
A szerző további bejegyzései » Bemutatkozás ▼

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) valamint az alaptörvény felhatalmazása alapján a 390/2012. (XII.20.) Kormányrendelet megállapította a 2013. évre vonatkozó minimálbér és a garantált bérminimum összegét.

2013. január 1-jétől  hatályos munkabér:

minimalber osszege 2013

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén:

garantalt berminimum osszege 2013

Teljesítménybérezésnél teljes munkaidő és 100 százalékos teljesítés esetén ugyanezen összegek irányadók.

Bérpótlékok számításának új rendszere

Az új Mt. szerinti változások lényege, hogy a pótlékra való jogosultságot elsősorban nem az határozza meg, hogy a munkavállaló több műszakos, vagy megszakítás nélküli tevékenység keretében, vagy általános munkarend keretében dolgozik-e, hanem az, hogy mikor, rendes vagy rendkívüli munkaidőben végezte el munkáját és hogy munkavégzésének időtartama illetve beosztása megfelelt-e a pótlékra jogosító egyéb törvényi feltételeknek.

A bérpótlékok közül kiemelt jelentősége van a műszakpótléknak, melynek feltételei teljesen átalakultak, a 14 és 18 óra közötti délutáni pótlék például − az európai országok többségéhez hasonlóan − megszűnt. A munkavállaló abban az esetben jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra, amennyiben 18 és 6 óra között végez munkát, és a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, azaz havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Az éjszakai, azaz a 22 és 6 óra közötti időszakban történő munkavégzés esetén a bérpótlék mértéke 15 százalék, és abban az esetben fizetendő, amennyiben a munkavállaló nem jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra és az éjszakai munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát.

Kiemelendő, hogy a műszakpótlék esetében az új Mt. lehetővé teszi, hogy azt a felek beépítsék az alapbérbe. A felek kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló alapbére már a műszakpótlékot is magában foglalja.

Távolléti díj

 A távolléti díj új, 2013. január 1-jén hatályba lépő szabályai, pontosabban az ezek értelmezésével kapcsolatos problémák, az elmúlt hónapokban nagy port kavartak.  Megszűnt a korábbi átlagkereset alkalmazása és bizonyos esetekben munkavégzés hiányában – ideértve azokat az eseteket is, ahol a régi munkajogi szabályok szerint átlagkereset járt (pl. végkielégítés) − egységesen távolléti díjat kell fizetni. Így például távolléti díj jár:

  • a szabadság idejére,
  • kötelező orvosi vizsgálat idejére,
  • a felmondási idő alatt a munkavégzés alóli felmentés idejére,  továbbá
  • a végkielégítés összegét is távolléti díj alapján kell kiszámolni, és
  • a távolléti díj lesz az alapja az okozott kárért viselendő felelősség mértékének megállapításakor is.

 A távolléti díj kiszámításánál − a havi távolléti díj kivételével, melynek összege megegyezik az alapbérrel − mindig az egy órára jutó távolléti díjból kell kiindulni, melyet úgy kapunk meg, hogy:

  • Havibéres munkavállalónál az alapbért elosztjuk 174-el, illetve részmunkaidő alkalmazása esetén ennek arányos részével.
  • Órabéres munkavállalók esetén az egy órára fizetendő távolléti díj megegyezik az órabérrel, a havi távolléti díj pedig teljes munkaidő esetén az órabér és 174 óra szorzata.
  • Teljesítménybéres díjazás esetén a távollétet megelőző 6 naptári hónapban kifizetett teljesítménybért kell alapul venni, és ezt kell elosztani az ezen idő alatt rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával.

A távollét idejére bizonyos esetekben pótlékok is fizetendők, itt jelentőséget kap az a körülmény, hogy a munkavállaló a távollét idejére rendelkezett-e munkaidő-beosztással. A távolléti díj számításának módja körül a még jelenleg is rendezetlen értelmezési probléma tárgyát lényegében az képezi, hogy:

  • változhat-e a távolléttel érintett hónapokban a kifizetendő havi munkabér összege pusztán amiatt, hogy az adott hónapban több vagy kevesebb beosztható munkanap van, és
  • előfordulhat-e emiatt, hogy a munkavállaló egy adott hónapban a munkaszerződésében rögzített alapbérének összegénél több vagy kevesebb munkabért kap kézhez.

Továbbá az sem egyértelmű a jelenlegi jogszabály szövege alapján, hogy azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló pl. szabadság miatt néhány napra távolléti díjat kap, a többi munkával töltött napra eső munkabért milyen számítási módszer szerint kell megállapítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatosan kiadott egy − nem kötelező jellegű − értelmezést a probléma rendezésére, melyet utóbb gyakorlatilag visszavont, így a megoldás csak a jogszabály megfelelő módosításától várható.

A távolléti díjjal kapcsolatos problémakör a betegszabadságra fizetendő díjazást is érinti, mivel annak számítási alapja a távolléti díj, mértéke pedig a távolléti díj összegének 70 százaléka.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást, és mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása.

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (37)

  1. szalai józsef szerint:

    Kedves Edina!

    Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 3 műszakban hétfőtől péntekig dolgozom, de elég gyakran behívnak túlórázni szombaton. Milyen pótlék jár erre a napra és a munkáltatónak mennyi nappal előtte kell bejelenteni a túlórát?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves József!
      Amennyiben a heti pihenőnapján hívják be dolgozni, akkor az arra a napra járó munkabérén felül 100% bérpótlékra jogosult, illetve a munkáltató döntése alapján 50% bérpótlékra, amennyiben a munkáltató másik pihenőnapot biztosít. A törvény nem szabályozza, hogy mennyi idővel előtte kell elrendelni a rendkívüli munkaidőt valószínűleg annak rendkívüli jellege miatt. A rendkívüli munkaidő elrendelése szóban is történhet, azt csak a munkavállaló kérésére kell írásba foglalni.
      Üdvözlettel: Pentz Edina

  2. Nagy Iván szerint:

    Tisztelt Edina!

    Munkáltatóm munkaidő-keretben foglalkoztat három műszakban. Az éjszakás műszak 22:00 órától másnap reggel 06:00 óráig tart, emiatt a beosztás szerint a napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ha én szombat 22:00 órától dolgozom vasárnap reggel 06:00 óráig, az elszámolásom szerint szombati munkanapnak számít, ezért vasárnapi bérpótlékot nem kapok.
    A szombaton kezdődő vagy a vasárnap kezdődő éjszakai műszakra jár-e a vasárnapi bérpótlék? Esetleg a vasárnap 00:00-24:00 közti időre? Ahhoz joga van-e a munkáltatónak, hogy eldöntse, mely időszakra juttat vasárnapi bérpótlékot, vagy ez rögzítve van törvényben?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Tisztelt Iván!

      Mivel Önöknél a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és vége nem azonos naptári napra esik, így egy munkanapnak a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra minősül. Ebben az esetben úgy rendelkezik a törvény, hogy a 7 és 22 óra közötti időszakot mindenképpen pihenőnapnak vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni és ezen időtartamra – az adott pótlékra vonatkozó egyéb feltételek teljesülése esetén – mindképpen jár a pótlék. Tehát Önöknél valószínűsíthetően 06-tól következő nap 06-ig tart egy munkanap. Így a szombat 06-tól vasárnap 06-ig tartó időszak minősül szombatnak, illetve a vasárnap 06-tól hétfő 06-ig tartó időtartam vasárnapnak. Tehát ennek megfelelően kell a pótlékokat is megállapítani, a fentebb leírtak figyelembevételével. Így az Önök esetében a vasárnap kezdődő éjszakai műszakra jár a vasárnapi pótlék.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  3. O.Attila szerint:

    Tisztelt Edina!

    Egy szolgálgáltató cégnél dolgozom megszakítás nélküli munkarendben.
    Nappalos műszak 06.40-19.25-ig
    Éjszakai műszak 18.40-7.25-ig
    Kérdésem: Mikor vehetem ki a munkaközi szünetet, ha a berendezés amivel dolgozunk állandó felügyeletet igényel?
    A második kérdésem: vasárnapra rendes munkaidőbe vagyunk beosztva, munkáltatóm 07-22-ig fizet 50%-os pótlékot, ezt törvényesen teszi?

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Attila!

      A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalók munkarendjét úgy alakítsa ki, hogy a kötelező munkaközi szünetet ki tudja adni részükre. A megszakítás nélküli munkarend esetében vasárnapra a rendes munkaidőben való beosztásnál a törvény nem írja elő a vasárnapi pótlék fizetését, így amennyiben munkáltatója a 07-22-ig időre fizeti a vasárnapi pótlékot, a munkavállaló javára pozitívan tér el a törvényben meghatározottaktól.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  4. Galambos Péter szerint:

    Tisztelt Edina!

    Munkarendem rendszertelenül változó. (Van amikor 7-15:30, 8-16:30, 5-17:00 ill. 17-5:00-ig)
    Azt szeretném megtudni, hogyha csak 1-2 éjszakás (17:00-5:00) műszakom van a hónapban, akkor is jár a 30% műszakpótlék? illetve, ha mondjuk több (esetleg 5-6) (17-5h-ig) éjszakás műszakom van, akkor milyen pótlék jár?

    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Péter!

      Műszakpótlék akkor jár Önnek, ha az adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő egyharmadában eltérő időpontban kezdődik a munkaideje és a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdés között legalább 4 óra van. Tehát akár a havi egy-két éjszakás műszak is megalapozhatja a műszakpótlékot, ha a fentiek teljesülnek. Éjszakai munkavégzés utáni pótlék akkor jár Önnek, ha műszakpótlékra nem jogosult, 22 és 6 óra között dolgozik és a munkavégzés időtartama meghaladja az 1 órát. Tehát a fenti feltételek teljesülésének vizsgálata esetén munkarendje alapján műszakpótlékra vagy éjszkai pótlékra lehet jogosult.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  5. Kata54 szerint:

    Kedves Edina!

    Egy őrző-védő munkaválló elszámolásával kapcsolatban szeretném megkérdezni Öntől, hogy ha 24 illetve 12 órás munkarendben dolgoznak a 15 %-os pótlékot hogy számolom el? Pl: reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig dolgozik, akkor csak az éjszakai időre (10-6) számolom el a 15 %-os pótlékot? Ha úgy dolgozik, hogy reggel 7-től este 7-ig akkor a du-ra (4 óra) számolom a 15 %-ot? Nem tudok kiigazodni ebben a kérdésben.

    Nagyon köszönöm a segítségét!
    Tiszteletem: Kata54

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Kata!

      Amennyiben az éjszakai pótlékra gondol (ugyanis annak mértéke 15 százalék), az abban az esetben jár a munkavállalónak, ha 22 óra és 06 között 1 órát meghaladóan végez munkát és nem jogosult műszakpótlékra. Tehát ha a munkavállaló reggel 7-től másnap reggel 7-ig dolgozik, akkor a 22 és 06 közötti időszakra vonatkozóan jogosult éjszakai pótlékra, amennyiben munkarendje alapján műszakpótlékra nem jogosult. Ha a munkavállaló reggel 7 és este 7 között dolgozik, akkor egyáltalán nem jogosult éjszakai pótlékra, mivel nem dolgozik 22 és 06 óra között.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  6. N. Dani szerint:

    Kedves Edina!

    Én 4 műszakban dolgozom és a kérdésem a következő: Hogy lehet az, hogy hétvégén délelőttre 100%, de pótlék jár, de hétvégén éjszakai pótlékra csak 60%-ot adnak. Ez milyen jogszabály vagy kormányrendelet?

    Köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves N.Dani!

      Délelőtti pótlékról a munka törvénykönyve nem rendelkezik, az éjszakai pótlék mértéke pedig 15 százalék. A munka törvénykönyvében 100 százalék pótlék munkaszüneti napi pótlékként, illetve rendkívüli munkaidőben pihenőnapon végzett munkáért jár. 60 százalék pótlékot a munka törvénykönyve nem nevesít. Lehetséges, hogy kollektív szerződés van Önöknél, amely a főszabálytól eltérő pótlékmértékeket határoz meg.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  7. Zsolti szerint:

    Kedves Edina!

    Úgy érzem, én is elvesztem a pótlékok rengetegében és egyre inkább átláthatatlan számomra. Én egy motelben dolgozom, mint éjszakai recepciós, 15 éjszakát egy hónapban, este 7 órától, reggel 7 óráig, azaz 12 órában. Fizetésem a mindenkori minimálbérből és a kiadott szobák után kapott 120 Ft/ szobából áll. Ezen felül más pótlékot nem kapok. Éppen ezért szeretném biztosan tudni, hogy illet-e engem éjszakai vagy bármilyen más egyéb pótlék, amit esetlegesen törvénybe ütköző módon, nem folyósítanak részemre.

    Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

    Üdvözlettel,
    Csóka Zsolt

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Zsolt!

      A levelében foglaltak alapján Ön éjszakai pótlékra jogosult a 22 és 06 közötti munkaóráira tekintettel. A pótlék mértéke az alapbér 15 százaléka. Mivel munkáltatója rendeltetése szerint munkaszüneti napon is működőnek minősül, amennyiben Ön munkaszüneti napon dolgozik, úgy az alapbér 100 százalékának megfelelő munkaszüneti napi pótlék is megilleti.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  8. Gurzó Zoltán szerint:

    A napi minimálbér és a napi garantált bérminimum nem ugyanannyi!

  9. névtelen szerint:

    Kedves Edina!

    Kérdésem a következő lenne: vegyes bérezésben dolgozom, alapbér + teljesítmény. 2 hét leállásom volt az elmúlt hónapban, az érdekelne hogy milyen módon kell elszámolni a szabadságomat?
    A teljesítményem jóval meghaladja a minimálbért.

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Kérdező!

      Sajnos a levelében foglaltak alapján nem lehet eldönteni, hogy milyen módon kell megállapítani az Ön részére járó távolléti díjat. Ahhoz további információk (távollét kezdő időpontja, alapbér és teljesítménybér mértéke, teljesítménnyel díjazott órák száma a távollétet megelőző 6 hónapban) szükségesek.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  10. Kiss Réka szerint:

    Kedves Edina !

    Egy diszkóban dolgozom minden hétvégén pénteken és szombaton, este 10-től reggel 6 óráig. Az órabérem 656 Ft. A munkáltatóm azt mondja nem jár semmilyen pótlék, mert nincs váltott műszak. Csak akkor kapok emelt órabért, ha ünnepnapon dolgozom, mint például augusztus 20-a, de csak 6 órára, mert 24 órától számolja reggel 6-ig. Helyesen jár el a munkáltatóm?

    Köszönettel:Réka

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Réka!

      A leírtak alapján nem derül ki, hogy milyen munkarendben foglalkoztatják, valószínűsíthetően munkaidőkeretben részmunkaidőben vagy alkalmi munkavállóként. Mindkét esetben a leírtak alapján a következő pótlékok lehetségesek: műszakpótlék, éjszakai pótlék, munkaszüneti napi pótlék. Műszakpótlék akkor járna, ha az adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő egyharmadában eltérő időpontban kezdődne a munkaideje. Mivel ez a leírtak alapján nem valósul meg, így ez a pótlék nem illeti meg. Éjszakai munkavégzés utáni pótlék viszont jár Önnek, mivel 22 és 6 óra között dolgozik és a munkavégzés időtartama meghaladja az 1 órát. Az éjszakai pótlék összege az alapbér 15 százaléka. Amennyiben ünnepnapon dolgozik, úgy a munkaszüneti napi pótlék is jár Önnek a munkaszüneti napon ledolgozott órák szerint, mivel a munkáltató rendeletetése folytán e napon is működőnek minősül.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  11. Krizsán Krisztina szerint:

    Kedves Edina!
    A 114000 forintos minimálbér csak akkor jár a dolgozónak, ha a munkakör megkívánja és nem akkor, ha középfokú végzettsége van az illetőnek? Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Krizsán Krisztina

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Krisztina!

      Amennyiben a munkakör betöltéséhez a munkáltató vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály – jogszabály vagy kollektív szerződés – legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget ír elő, akkor a munkakört betöltő munkavállaló alapbérként legalább a garantált bérminimumra lesz jogosult. Tehát minden esetben a munkakört kell vizsgálni abból a szempontból, hogy megköveteli-e a legalább középfokú végzettséget.

      Üdvözlettel:
      Pentz Edina

  12. Erát Lúcia szerint:

    Tisztelt Edina!
    Kérdésem a műszakpótlékkal kapcsoltban lenne. 2 hete dolgozom egy ipari cégnél, az előző héten délutános (12-22 h) ezen a héten pedig éjszakás (22-06 h) műszakba osztottak be. A szövegben nem ismertem ki jól, hogy mikor is járna az a bizonyos műszakpótlék, hogyan kellene a havi beosztásomat intézni/kérni, ha jogosult szeretnék lenni rá.
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!
    Tisztelettel: Erát Lúcia

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Lúcia!

      Azt a munkavállalót, aki esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja
      a) havonta a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér, és
      b) a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van,
      a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% pótlék illeti meg.

      Tehát fentiek alapján naptári hónaponként kell megnézni, hogy fenti feltételek teljesülnek-e. Amennyiben például 1 hónapon belül 21 munkanapja van és abból legalább 7 munkanapon a rendes munkaideje – legalább négy órás eltéréssel – más időpontban kezdődik a többi munkanaphoz képest, akkor jogosult lesz a 18.00 – 06.00 közötti időtartam vonatkozásában a műszakpótlékra.

      Üdvözlettel:
      Pentz Edina

  13. Farkas Andrásné szerint:

    Kedves Edina!

    Szeretném tudni,ha heti 40 órás munkaidőben, két havi munkaidőkeretben dolgozom hétfőtől-vasárnapig nyitvatartó üzletben, váltó műszakban (6-13,13-20) törvényileg jár-e
    -havonta egyszer szabad hétvége (szombat-vasárnap)
    -vasárnapi pótlék
    -szabadnapon elrendelt munka után a 100%-os pótlék
    Válaszodat előre is köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Farkas Andrásné!
      A munkavállalónak havonta legalább 1 pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Vasárnapi pótlék is megilleti, ha többműszakos munkarendben dolgozik. Amennyiben pihenőnapon rendelnek el Önnek rendkívüli munkavégzést, abban az esetben 100%-os bérpótlék vagy 50% pótlék és szabadidő illeti meg.
      Üdvözlettel:Pentz Edina

  14. Csepke szerint:

    Tisztelettel kérdezném, hogy a munkaidő beosztásom minden nap délután 18.00-tól, hajnali 03.00 ig tart. Napi 8 órában dolgozom, 5 napot egy héten. Jár-e nekem éjszakai pótlék, ha igen, akkor mennyi? 98.000 a bruttó bejelentett bérem.
    Előre is tisztelettel köszönöm.

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Csepke Évi!
      A 22:00 és 06:00 óra közötti munkavégzés esetén 15% éjszakai pótlék illeti meg, ha nem jogosult műszakpótlékra és az éjszakai munkavégzés az 1 órát meghaladja. Az Ön esetében tehát minden napra a 22 és 3 óra közötti időtartamra jár az éjszakai pótlék. A pótlék mértéke 15%, tehát 98 000 forintos bérrel számolva egy 20 munkanapos hónapot veszünk példának akkor napi 5 órára jár a pótlék, így 98 000/174*0,15*20*5=8 448 a pótléka.
      Üdvözlettel: Pentz Edina

  15. PeteM szerint:

    Tisztelt Edina!

    Az alábbi kérdésben kérném a segítségét: Ha az éjszakás műszakom nappalban ér véget /22-06.30ig, ill. 00-08.30ig/ az éjszakai pótlékot hogyan kell számolni? Jár-e a munkavégzés teljes idejére, vagy csak a kifejezett éjszakára reggel 6-ig?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Kedve PeteM!
      Az éjszakai pótlék a hatályos Mt. 142. illetve 89. paragrafusa alapján reggel 6 óráig jár, ettől kedvezőben a munkálttaója eltérhet, melyet az Ön munkaszerződésében rögzít, de ha nem, akkor helyesen jár el, ha reggel 6-ig fizeti Önnek az éjszakai pótlékot.
      Üdvözlettel: Pentz Edina

  16. Farkas Andrásné szerint:

    Kedves Edina!

    Szeretném megkérdezni, ha dolgozó hó elején 2013.05.03.-án létesít munkaviszonyt, akkor jár e neki a -caffetéria/étkezési utalvány?
    -útiköltség hozzájárulás/benzin pénz
    Ha igen a teljes havi vagy az arányosan csökkentett?
    Válaszát előre is köszönöm.

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Farkas Andrásné!

      Az év -, illetve a hónap közben kezdődött jogviszony esetén a munkáltató döntése, hogy ad – e arányosan cafetériát a munkavállalónak vagy sem. Ezt általában belső szabályzatban (Cafetéria szabályzatban) szokták meghatározni.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  17. Berki Árpádné szerint:

    Kedves Edina!

    Jól értettem, hogy a távolléti díj lesz a szabadság, betegszabadság és a táppénz alapja? Akkor ez azt is vonja maga után, hogy a többi jutalom, prémium kifizetésekből nem kerül levonásra az egészségbiztosítási járulék? Mert ha azzal az összeggel nem számolhatok a bajban, akkor gondolom az állam sem számít rá!!! Ez így elfogadható. Vagy esetleg ez nem jutott eszébe senkinek?

    Válaszát várva kívánok szép napot!
    Berki Árpádné

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Berki Árpádné!

      Szabadságra távolléti díj jár, a távolléti díjba eddig sem számított bele a jutalom, prémium, bónusz. Távolléti díjnál a besorolási bért és az utolsó hat hónapban kifizetett bérpótlékokat kell figyelembe venni. Betegszabadság idejére az Mt. alapján a távolléti díj 70 százaléka jár. A táppénz számításánál az alap az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Jutalomból, prémiumból kell vonni egészségbiztosítási járulékot, így az táppénz alap lesz, ha a táppénz számításnál az irányadó időszakra vonatkozóan történt a kifizetés.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  18. O. Kata szerint:

    Kedves Edina!

    Egy nagykereskedelmi Kft. kiskereskedelmi egységében dolgozom, heti 40 órában. A bolt nyitvatartási ideje hétfőtől szombatig 6-20, vasárnap 7-18-ig. Eddig hetente változó műszakban dolgoztunk, tehát az egyik héten 6-14 óráig, másik héten 12-20 óráig. Július 1-től a munkáltató úgy változtatta a beosztásunkat, hogy egyik hónapban 6-14 óráig, következő hónapban 12-20 óráig kell dolgoznunk. Jogosan mondja-e a munkáltató, hogy ebben az esetben nem köteles se délutáni, se vasárnapi bérpótlékot fizetni? Olyasmire is hivatkoztak a tájékoztatón, hogy a telephelyen egy műszakos munkarendben dolgoznak (8-16 óráig) és az is befolyásolja valahogyan azt, hogy mi sem leszünk jogosultak a fent említett bérpótlékokra.

    Szíves segítségüket kollégáim nevében is előre is köszönöm!
    Üdvözlettel:Kata

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Kata!

      Amennyiben egész hónapban csak délután 12.00-től 20.00-ig végez munkát (beosztás szerint) akkor nem jogosult pótlékra. Műszakpótlékra akkor jogosult, ha havonta a beosztás szerinti munkaidejének kezdő időpontja legalább a munkanapok egyharmadában rendszeresen változik úgy, hogy a kezdési időpontok között legalább négy óra eltérés van. Vasárnapi munkavégzésért a leírtak és a cég tevékenysége alapján (kereskedelmi jellegű munkáltató a jelenlegi törvényi szabályozás szerint) jár Önnek a vasárnapi pótlék.

      Üdvözlettel:Pentz Edina

  19. Farkas József szerint:

    Tisztelettel kérdezem:
    autószerelő műhelyben dolgozom a munkáltatóm egyéni vállalkozó, gépjármű villamossági műszerész a szakmám, főként autó szerelés a munkám alkalmanként villamosság javítást is végzek.
    Kérdésem, hogy nekem jár-e a garantált bérminimum a 114000 forint és továbbá ki dönti el, hogy nekem jár-e vagy nem, egyébként most a 98 ezer minimummal vagyok elszámolva.

    Tisztelettel: Farkas József
    Válaszát várom és köszönöm!

    • Pentz Edina szerint:

      Tisztelt József!
      Garantált bérminimumot (114 000 Ft) a legalább középfokú iskolai végzettséget illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kaphatnak. Ha a munkaköre megkívánja a szakképesítést akkor jár önnek az emelt minimálbér. Ezt kormányrendelet szabályozza.
      Üdvözlettel: Pentz Edina

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!