Munka törvénykönyve: 2013. január 1-jétől hatályos változások

Az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra és annak kiadására, valamint a távolléti díjra vonatkozó szabályok csak most, 2013. január 1-jén léptek hatályba.

Pentz Edina

Bérszámfejtési vezető
A szerző további bejegyzései » Bemutatkozás ▼

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek többsége már hatályba lépett, azonban az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra és annak kiadására, valamint a távolléti díjra vonatkozó szabályok csak most, 2013. január 1-jén léptek hatályba. Jelen bejegyzésemben a legfontosabb idei változásokat foglalom össze.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

A korábbi kirendelés, kiküldetés, és átirányítás, valamint a más munkáltatónál történő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat az Mt. 2013. január 1-jétől egységesen “munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás”-nak nevezi és sok részletszabályt elhagy az 1992. évi Mt.-hez képest. Az eltérő foglalkoztatás időtartamát lényegesen szigorúbb keretek közé utalja: míg a régi Mt. szerint az átirányítás, kiküldetés, kirendelés ideje az egyes alkalmazási típusonként nem haladhatta meg a 44, összesen pedig a 110 munkanapot egy naptári évben, addig az új Mt. ezek együttes tartamát naptári évente mindösszesen 44 beosztás szerinti munkanapban vagy 352 órában maximalizálja, ennél magasabb felső határt csak a kollektív szerződés határozhat meg.

A részletszabályok elmaradása miatt a munkavállalóknak nincs okuk aggodalomra, hiszen a munkaszerződésüktől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő alkalmazásuknak nem csak a fenti 44 munkanap szab korlátot, hanem az is, hogy erre csak átmeneti jelleggel, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében – vagyis a munkáltató működésével összefüggő ok miatt – kerülhet sor. Ennek során a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, és a munkavállalónak ezzel aránytalan sérelmet nem okozhat.

A 44 beosztás szerinti munkanapos korlátot arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Szabadság, pótszabadság és betegszabadság

Inkább formai, mint érdemi változás, hogy az alapszabadság 20 nap marad, mely nem emelkedik az életkorral, az életkor szerinti szabadság azonban változatlanul pótszabadságként jár majd. Fontos új szabály, hogy a naptári évenként összesen (nem összefüggően!) 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamára nem jár szabadság, ilyenkor arányosítani kell, hasonlóan az év közben kezdődött munkaviszonyhoz.

Változnak a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések is. Az új Mt. szerint 7 munkanapról – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló jogosult rendelkezni, és a munkáltató által kiadott szabadság esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szabadság időtartamának el kell érnie az összefüggő 14 napot. Ezen utóbbi szabály nem azt jelenti, hogy a munkavállaló számára 14 munkanap szabadságot kellene egybefüggően kiadni, hanem azt, hogy a távollétnek el kell érnie az összefüggő 14 naptári napot, ami a gyakorlatban jellemzően “két hét” vagyis 10 munkanap szabadságot jelent.

A szabadság kiadása, illetve kivétele előtt ezentúl mindkét félnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy ennek időpontját a másik féllel közölje. A szabadságot fő szabályként változatlanul az adott naptári évben kell kiadni, azonban október 1-je után kezdődött munkaviszonynál az éves szabadság egészen a következő év március végéig kiadható. A felek megállapodása alapján az alapszabadság, valamint az életkor szerint járó pótszabadság 1/3 része, egészen a következő naptári év végéig kiadható.

A túlvett rendes szabadság visszavételével kapcsolatban is változik a jogszabályi rendelkezés. A 1992. évi Mt. rendelkezései között egyértelműen szabályozta a jogalkotó, hogy ha a munkavállaló több szabadságot vett ki a munkaviszonya megszűnéséig annál, mint ami arányosan a kilépés napjáig megillette, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Ezt az előírást a 2013. január 1-jétől hatályos Mt. nem tartalmazza. Ezért a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy munkavállalói év közben jelentősen ne lépjék túl az időarányosan járó szabadság mértékét.

Változik a betegszabadság napok elszámolása is. Továbbra is évente 15 nap betegszabadság jár a munkavállalónak, de év közben kezdődő jogviszony esetén nem kell figyelembe venni, ha az előző munkahelyen már igénybe vette a munkavállaló, mindössze az évből hátralévő időre jogosult arányosan betegszabadságra. A változás következtében előfordulhat, hogy egy dolgozó egy évben több mint 15 nap betegszabadságot vesz igénybe.

Igazolások kiadása

A munkaviszony megszüntetésekor a régi Mt. szabályai szerint három munkanapja volt a munkáltatónak az igazolások kiadására (a törvényben szabályozott esetekben). A már hatályos új Munka törvénykönyv kimondja, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, azonnali hatályú felmondás, illetve közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kiadni az igazolásait, illetve kifizetni munkabérét, egyéb járandóságait.

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor tehát az utolsó munkában töltött nap az irányadó. Ez nem feltétlenül esik egybe a jogviszony végével, mivel a munkáltatói felmondásnál jellemzően a felmondási idő második feléről felmentik a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, ez esetben a felmondási idő első felének utolsó napjától kell számolni az igazolások kiadásának határidejét.

Bejelentési kötelezettség

A biztosítotti jogviszonyokhoz tartozik – a teljesség igénye nélkül – a munkaviszony, a díjazásra irányuló egyéb jogviszony abban az esetben, ha a járulékalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat foglalkoztató tanuló, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó.

Ezen jogviszonyok esetében a jogviszony kezdetét, és a jogviszonnyal kapcsolatos változásokat be kell jelenteni az adóhatóság felé, melynek módjáról az Art. rendelkezik.

A munkavállalók bejelentésével kapcsolatban a jogszabály lehetővé teszi, hogy a biztosítás kezdetét a jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt a jogviszony első napján jelentsük az adóhatóság felé.

Így akár a munkába állás napján is lehetséges a bejelentés. Az adatok feldolgozásához, az adóhatóság felé történő beküldéséhez, valamint a NAV adatfeldolgozásához természetesen időre van szükség.

A munkakezdés napján történő bejelentésnél figyelni kell a jelenléti ív helyes kitöltésére, a munkát csak akkor kezdheti meg a dolgozó, ha visszajelzésre került a bejelentés. Jelenléti íven is csak az ezt követő időponttól szerepelhet a munkakezdés, ellenkező esetben be nem jelentett alkalmazottnak minősül, melyet az adóhatóság ellenőrzés során akár alkalmazottanként 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásával büntethet

Az adóhatóság felé, nemcsak a jogviszony kezdetét illetve végét, de ezzel kapcsolatos változásokat is jelenteni kell, mint például, ha a munkavállaló munkaköre, napi/heti óraszáma változik, de ezen adatszolgáltatási kötelezettség körébe tartozik a jogviszony szünetelésének jelentése is – pl. igazolatlan távollét, fizetés nélküli szabadságok tekintetében. (Természetesen nem ide értendő a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság.)

A jogviszony szünetelésekor nem csak a munkáltatót, de a munkavállalót is bejelentési kötelezettség terheli. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségük keletkezik.  Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2013. január 1-jétől 6 660 forint (napi 222 forint).

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (30)

  1. Hermina szerint:

    Kedves Pentz Edina!

    Szeretném megkérdezni, hogy felmentési időre jár-e szabadság a munkavállalónak? Felmentési időmet töltöm december végéig. A szabadságomat időarányosan kivettem. Azt mondták, hogy nem vagyok jogosult a többi, évvégéig járó szabadságomra, mert tényleges munkát nem végzek. Valóban így van?

    Köszönöm a válaszát!
    Üdvözlettel: Hermina

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Hermina!

      Az Mt. szerint a munkavégzés alóli mentesülés időtartama is munkában töltött időnek számít. A felmondási idő le nem dolgozott része pedig munkavégzés alóli mentesülésnek minősül, így erre az időtartamra is jár Önnek szabadság.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  2. manga szerint:

    Kedves Edina!

    Kérem, segítsen nekem az alábbi dologban abból a szemszögből, hogyha én munkáltató lennék:
    Egy kb. 8 éve alkalmazásban levő kolléga, súlyosan vétett az adatvédelmi szabályzatunk ellen, ezért kapott egy fegyelmit (szóban), erre ő másnaptól betegszabadságra (23 naptári napja) ment úgy, hogy a céges autót magával vitte. (Bár sajnos nem bizonyítható, de egy másik munkahelyen dolgozik ez idő alatt.) A munkaszerződésében a munkavégzés mellett, ésszerű magánhasználattal engedélyezett az autó használatra. Az autóra szükség lenne a cégnél és jeleztük neki e-mail és sms formájában, hogy elmennénk hozzá átvenni az autót, ám a reakciója csak annyi volt egy válaszüzenetben, hogy neki is szüksége van rá.
    Az ügyvezetőnk egy külföldi állampolgár, aki jelenleg is külföldön tartózkodik, másnak viszont nincs munkáltatói jogköre a cégnél.
    Milyen jogtiszta lehetőségeink vannak arra, hogy visszaszerezzük az autót, illetve ha a továbbiakban táppénzre menne, el lehet-e küldeni táppénz alatt a cégtől, akár egy rendkívüli felmondással?

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Tibor!

      A keresőképtelenség csak a munkáltató “rendes” felmondási jogát korlátozza, az azonnali hatályú felmondás lehetséges, amennyiben a megfelelő indokok fennállnak. Másik kérdésével kapcsolatban teljeskörű választ sajnos nem tudunk adni, mert nem ismerjük a gépjárműhasználatra vonatkozó szabályzatukat, illetve a munkaszerződés ezirányú tartalmát, valamint hogy a gyakorlatban Önöknél mi minősül “ésszerű” magáncélú használatnak. Azonban általánosságban annyi elmondható, hogy a céges gépjármű hivatali használata csak munkavégzéshez kötődhet, így amennyiben az illető keresőképtelen, – munkavégzés hiányában – nem jogosult a gépjármű használatára. Ebben az esetben ésszerűnek az tűnik, hogy magáncélra sem veheti igénybe a gépjárművet. Azonban hangsúlyozzuk, hogy a megállapodás részleteinek ismerete nélkül megalapozott válasz nem adható.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  3. Béla szerint:

    Kedves Pentz Edina!

    Szeretném tudni, hogy jól értelmezem az Ön által leírtakat. Sajnos valószínűleg napokon belül el fognak küldeni munkáltató által kezdeményezett rendes felmondással. Több mint tíz év munkában töltött idő után, 55 nap felmondási idő jár. A nem régen elküldött munkatársam felmondási idejébe beleszámították a fennmaradó szabadságát úgy, hogy nem tájékoztatták. Tehát ha a felmondás kézhez kapásának idejéig nem tájékoztattak a szabadság kiadásának szándékáról, akkor ez jogszerűtlen? Nem hivatkozhatnak arra, ha mondjuk az átadáskor közlik a szándékukat, és ők a felmondási idő második felére adnák ki? (Gondolva részemről a 15 napos határidőre). Mi számít szabályszerű tájékoztatásnak, utalva a “szó el száll az írás marad” közmondásra. Jól tudom, hogy ragaszkodhatok ahhoz, hogy a felmondási idő első felét szeretném ledolgozni (ha köteleznek rá), ezzel lezárva a kiskaput az utólagos tájékoztatás lehetősége előtt? Egyébként 13 nap szabadságról van szó.

    Előre is köszönve válaszát!
    Béla

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Béla!

      A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő 30 nap, amely 10 év munkaviszony után 25 nappal meghosszabbodik. Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól mentesíteni kell. A ki nem vett szabadságot legkésőbb a felmondási idő munkavégzéssel töltött részének végéig ki kell adni, szabadság ugyanis a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt nem adható ki. A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Tehát amennyiben a szabadságot a munkáltató ki szeretné adni az Ön részére, úgy mindenképpen tájékoztatnia kell Önt arról 15 nappal korábban. A tájékoztatás történhet szóban is, de a munkavállaló kérheti annak írásba foglalását.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  4. Nagy Lajos szerint:

    Tisztelt Pentz Edina,

    Ausztriában le van dolgozva kb. 5 évem. Pár év kihagyás után most újra hivatalosan brigád munkákat végeztem a csokigyárban, most pedig a szőlészetben. Az új törvények szerint mennyi évet kell ledolgoznom, hogy jogosult legyek munkanélküli segélyre,betegállományra,szabadságra? Visszamenőleg hozzászámolják a ledolgozott éveket,hónapokat,napokat?

    A megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
    Lajos

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Lajos!

      A kérdése pontos megválaszolásához tudnunk kellene, hogy jelenleg mikortól milyen jogviszonyban áll. Általánosságban az alábbiakról tudjuk tájékoztatni.
      Amennyiben a munkanélkülivé válását megelőző 3 éven belül rendelkezik legalább 360 nap jogosultsági idővel (munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, egyéni és társas vállalkozói jogviszony), akkor jogosult lesz álláskeresési járadékra. A jogosultság időtartama meghatározásakor minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadék-folyósítási időnek felel meg, azonban maximum 90 napig kaphatja az álláskeresési járadékot. A munkavállaló adott naptári évben 15 munkanap betegszabadságra jogosult. Amennyiben munkaviszonya év közben kezdődött a betegszabadság arányosan jár. Táppénz a biztosítás fennállása alatt legfeljebb egy évig jár, viszont amennyiben a munkavállaló a keresőképtelenséget megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított (folyamatos biztosítás: 30 napnál hosszabb megszakítás nincs a biztosítási idejében), táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság adott naptári évre 20 munkanap, a pótszabadság életkor szerint változik, legmagasabb mértéke 10 munkanap.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  5. István szerint:

    Kedves Edina!

    Csak egy egyszerű kérdésem lenne: kiküldetés alatt, ha szabadságot vesz ki az ember, az beleszámít a 44 napba, vagy csak a MUNKAVÉGZÉS? Én utóbbit értelmezném, bár ennek személy szerint nem örülök, de fontos lenne tudnom! Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    István

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves István!

      A törvény szerint a munkaszerződéstől eltérő helyen, munkakörben és munkáltatónál történő foglalkoztatás nem haladhatja meg a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. A törvény szövegéből kitűnik, hogy maga a foglalkoztatás nem haladhatja meg a fenti időtartamot. Amennyiben viszont a munkavállaló szabadságot vesz ki, az nem minősül foglalkoztatásnak, hiszen erre az időtartamra őt nem terheli munkavégzési kötelezettség. Tehát a szabadság időtartama véleményünk szerint nem számít bele a 44 napba. Megjegyezzük továbbá, hogy mivel csak a beosztás szerinti munkanapok számítanak, így a hétvége (heti pihenőnap) sem számítandó be a 44 napba.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  6. Erika szerint:

    Kedves Edina!

    Azt szeretném megtudni, hogy a munkaviszony megszűnésekor a rendes szabadságon kívül a gyerekek után járó pótnapokat is kell-e arányosítani.

    Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
    Tisztelettel: Erika

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Erika!

      A munkaviszony megszűnésekor a szabadság arányosan jár a munkavállaló részére. Ilyenkor a munkavállalónak járó teljes szabadság (alap és pótszabadságok) arányosítása szükséges. A gyermekek utáni pótszabadság csak a gyermek születésének évében, illetve 16. életéve betöltésének évében nem arányosítható, ha a jogviszony teljes évben fennáll.

      Üdvözlettel:
      Pentz Edina

  7. Anna szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!

    A kérdésem a következő lenne:
    2011-ben szültem és a gyedem 2013.07.31.-én jár le.
    2013.08.01-én 6 órában szeretnék visszamenni dolgozni, előtte 8 órában dolgoztam.
    A szülés előtt nem vettem ki 15 nap szabadságot. 8 órában 15 nap szabadságom volt még, visszatérésemkor ez 23 napként fog megjelenni, mert 6 órára átszámítják?

    Köszönettel:
    Anna

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Anna!
      A szabadságának száma ugyanúgy 15 nap lesz, viszont amennyiben szabadságot vesz ki, 6 órára járó távolléti díjat fog kapni 1 nap szabadság után.
      Üdvözlettel: Pentz Edina

  8. Anikó szerint:

    Kedves Edina!

    Engem az a változás érdekelne, hogy a képzettség megszerzésére adott felmentési időt, meg lehet-e még hosszabbítani? Változás volt-e 2013-januártól ebben az ügyben? A munkáltató tv.-i változásra hivatkozik. Van ilyen?

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Anikó!

      A kérdés sajnos nem volt egyértelmű, ezért feltételezzük, hogy az iskolai rendszerű képzés kapcsán adható tanulmányi szabadságra vonatkozott.
      A tanulmányi szabadságról azt kell tudni, hogy azt a régi, most már hatálytalan Munka Törvénykönyve szabályozta akként, hogy a munkáltató köteles volt, a szükséges szabadidőt biztosítani annak a munkavállalónak, aki iskolai rendszerű képzésben tanulmányokat folytatott. A törvény a pontos mértéket is rögzítette, ugyanis a vizsga napjával együtt négy nap, szakdolgozat esetén tíz nap kiadására kötelezte a munkáltatót. Nem iskolai rendszerű képzés esetén ilyen kedvezményt kötelező erővel csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy tanulmányi szerződés biztosíthatott.A tanulmányi szerződés ilyen jellegű szabályozása azonban az új Munka Törvénykönyvével gyakorlatilag megszűnt.
      A régi szabályozás rendelkezéseire azonban mégis fontos kitérni, ugyanis a Munka Törvénykönyvének átmeneti szabályairól szóló jogszabály szerint az új törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb az előírt képzési idő tartamára a régi szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben tehát Ön a tanulmányait 2012. július 1. napja előtt kezdte, akkor a fent megjelölt korlátok között jogosult a tanulmányi szabadságra.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  9. Nagy Éva szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!

    Kérdésem a következő:
    Ha a munkavállaló 2013.04.hóban kimerítette a betegszabadág időtartamát, május 2-től táppénzen van előreláthatóan még 35 napig, akkor a rendes szabadágot is arányosítani kell a táppénzel ellátott időszak és az éves munkanapok arányában?

    Köszönettel:
    Nagy Éva

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Éva!

      Amennyiben a keresőképtelenség időtartama nem éri el a 30 napot, akkor még jár rá szabadság.
      A keresőképtelenségnek nem kell egybefüggően elérnie a 30 napot, azaz a 31. és az azt követő olyan napon, amikor keresőképtelen a munkavállaló, már nem jogosult szabadságra. Kizárólag abban az esetben kell a szabadságot arányosan csökkenteni, ha a keresőképtelen napok száma már több mint 30 nap.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  10. Szabados Tamás szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!

    Az lenne a kérdésem, hogy teljes munkaidős foglalkoztatásnál lehet-e részmunkaidőben másodállásban dolgozni, illetve milyen kikötésekkel?

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Tamás!

      Igen, van arra lehetőség, hogy a főállású munkahelye mellett részmunkaidős másodállása is legyen. Azonban fel kell hívnunk a figyelmét, hogy a munkáltatója felé tájékoztatási kötelezettsége van, illetve a munkaszerződésében erre vonatkozóan lehetnek korlátozások is, melyekről nincs információnk. Javasoljuk, hogy mindenképp nézze meg ezzel kapcsolatban a munkaszerződését és tájákoztassa munkáltatóját!

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  11. P. Rita szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!
    29 hetes várandós vagyok, július 17.-re vagyok kiírva szülésre. Jelenleg fizikailag már nem tudom ellátni a munkámat, otthon szeretnék maradni. Közalkalmazott vagyok, azt szeretném kérdezni, hogy kivehetem-e a megállapított teljes évi szabadságomat (bár ezután a tgyás elindításáig lesz 30 napot meghaladó táppénzem), vagy csak időarányosan jár szabadság és utána táppénzt/betegállományt kell intéznem?
    Előre is köszönöm válaszát!
    Tisztelettel: Rita

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Rita!

      Az hogy mennyi szabadságot engedélyez a munkáltatója, az kettejük megállapodásától függ. Bár a 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére nem jár táppénz, ez mindössze néhány napot jelent Önnek, ha júliustól már terhességi gyermekágyi segélyre lesz jogosult.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  12. Viki szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!

    Szeretném megkérdezni Öntől, hogy aki 24/48 órás beosztásban dolgozik egy biztonsági őr cégnél annak a szabadságot milyen módon számolhatják el, és hogy a 20 nap alapszabadság hány órának számíthat.
    Mert a fizetés papíron 20 nap/221 óra szerepel, de 2 nap szabadságra 48 órát írtak ki.

    Köszönettel: Viktória

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Viktória!

      Aki teljes munkaidőnek megfelelő heti 40 órás jogviszonyban dolgozik, annál a 20 nap alapszabadság 160 órának számít, viszont a szabadság kiadásakor órában kell a szabadságot kiadni az eltérő munkarend miatt. Ez esetben a két nap szabadság 48 óra szabadság lesz.

      Üdvözlettel: Pentz Edina

  13. N. Ádám szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!

    Kérem szíves véleményét, hogy ha a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyre küldi dolgozni a munkáltató a munkavállalót (SZJA tv. 3.§ 11 szerinti kiküldetés), akkor a lakóhelyről a kiküldetés telephelyére (és onnan vissza) történő utazás minek minősül? Milyen költségtérítést kell/lehet fizetni a munkavállalónak? Tekintettel az SZJA tv. 3.§ 10) bekezdésben megfogalmazottakra (miszerint a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás nem tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, ideértve különösen kiküldetésnek) – a munkába járás szabályai szerint kell eljárni? Ha igen, akkor csak a bérlet vagy menetjegy árát köteles a munkáltató 86%-ban téríteni (illetve térítheti 100%-ban), a gépkocsifutás esetén pedig 9Ft/km keretben? Ez nem ütközik az Mt. szabályaiba?

    Köszönettel:
    N. Ádám

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Ádám!
      Igen, ilyen esetben a munkába járás szabályi szerint kell eljárni az Ön által is leírtak szerint.
      Üdvözlettel: Pentz Edina

  14. Brigitta szerint:

    Üdvözlöm Edina!

    A következőben szeretném a segítségét kérni.
    Pedagógus vagyok, az éves szaim 21+25 pótszab.
    2011.08.17-én megszületett a második gyerekem. A TGYÁS 2011.08.17-től 2012.01.31-ig tartott. A gyed 2012.február 1-től jelenleg is. A munkáltatóm arra kér, hogy szakítsam meg a gyedet és szeptembertől menjek vissza dolgozni.
    Kiszámolták a gyedre+tgyásra járó szabikat, de a főnök azt mondja, hogy a 2013-as évi szabira csak szeptembertől decembereig vagyok jogos.
    Ha én nekem júniusban meg kell szakadjon a gyedem, akkor én úgy gondolom, hogy onnantól jár a rendes éves szabi időarányos része??!!
    Ebben szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan kell ilyen esetben kiadni a szabit?

    Segítségét előre is köszönöm!
    Üdv:Brigitta

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Brigitta!
      A gyedet írásban le kell mondania. Ha szeptember 1-től szeretne ismét munkába állni, akkor csak szeptember 1-től jár arányosan a szabadság a 2013. évre (gyedet ebben az esetben 08.31-ig le kell mondania). Ha június 1-vel megszakítja a gyedet és munkába áll, akkor onnantól jár arányosan a gyed. (gyed lemondása ebben az esetben 05.31.)
      Üdvözlettel: Pentz Edina

  15. Edith szerint:

    Tisztelt Pentz Edina!

    Én azt szeretném megtudni, van-e valamilyen irányzat arra nézve, hogy hogyan kell kiadni a szabadságot? Megteheti-e a főnököm, hogy 1 naponként kapom meg a szabimat úgy, hogy előtte való nap szól, hogy szabadságra mész? 2 éve nem tudok pihenni, 1 hetet talán nyáron kapok.

    Tisztelettel: Edit

    • Pentz Edina szerint:

      Kedves Edit!

      A szabadság kiadását a törvény szabályozza. Ennek megfelelően a szabadságból hét munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató (legfeljebb két részletben). A szabadságot úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje, kivéve, ha ettől eltérően állapodik meg a munkáltatójával.

      Üdvözlettel:
      Pentz Edina

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!