Így nyár derekán sok vállalatnál merülnek fel a szabadságolással kapcsolatos kérdések. Nem árt hát tisztázni, az éves szabadságnak mekkora részéről dönthet a munkáltató, és mely esetekben lehet visszahívni az éppen nyaraló munkavállalót sürgős feladatok elvégzésére.
A szabadság kiadása
A szabadságra vonatkozó jelenleg hatályos törvényi rendelkezés – azaz 2012. december 31-ig még az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről – fő szabálya szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, vagyis csak a tárgyévben vehetőek ki a szabadság napjai, azokat a következő naptári évre – az alábbi kivételekkel – átvinni nem lehet.
Kivételes esetben – ha a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek áll fenn – a szabadságot az esedékesség évét követő év március 31-ig – kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig – is ki lehet adni.
Továbbá, ha a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása.
Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot.
Az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni.
Ez alól kivétel a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nem köteles az éves szabadságkeret időarányos részét kiadni. A munkavállaló azonban a három hónap után akkor is szabadon rendelkezhet szabadságának negyedével, ha a próbaidőt a kollektív szerződés rendelkezése alapján 6 hónapban kötötték ki.
A szabadságot kettőnél több részletben jelenleg csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni, a Munka törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályban lépő módosítása azonban már lehetővé teszi, hogy a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhassa a szabadságot, ellenben ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
A szabadság megszakítása
A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnie kell a munkavállalóval. A már megkezdett szabadság megszakítása a munkáltató részéről a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehetséges. Ebben az esetben a szabadságba nem számít be a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
A szabadság kiadásával kapcsolatos bővebb információkat itt érheti el, míg a fizetés nélküli és rendkívüli szabadsággal, az igazolt és igazolatlan távolléttel összefüggő szabályokról itt olvashat.
T. Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy hova fordulhatok panasszal, ha a munkaadóm megtagadja a szabadságom rendezését? Speciális esetem van, olyan a munkám, ami nem teszi lehetővé azt, hogy helyettesítő nélkül szabadságra mehessek, eddig fizettek helyettem valakinek, aki ellátja a munkámat, most ezt megtagadták, tehát ki fogják írni a szabadságomat, de nem mehetek szabadságra.
Tanácstalan vagyok, mit tehetek?
Kedves Sziszi!
A szabadság engedélyezését kitöltendő nyomtatványon szerepelnie kell a munkavállaló és a munkáltató aláírásának is, ami a jelenléti ív szabadság adataival meg kell, hogy egyezzen (a valóságnak megfelelően). A szabadság kiadását az Mt. szabályozza. A szabadságot kiírni az Ön engedélye nélkül nem lehet, a szabadságot kötelező kiadni/kivenni.
Üdvözlettel: Pentz Edina
Kedves Pentz Edina!
Nekem olyan kérdésem lenne önhöz, hogy a munkáltatómnál szerettem volna 1 nap szabadságot kérni, mert nem tudtam máshogy megoldani a gyermek felügyeletét. Előtte betegségből adódóan a másikkal már kivettem így 2×1 napot, most viszont az új munka törvényre hivatkozva azt válaszolták nem vehetek ki 1 napos szabadságot. Most hogy van ez hivatalosan? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: Csupor Mariann
Kedves Mariann!
Gyermeke betegsége esetén gyermekápolási táppénzre jogosult, nem kell erre az időre feltétlenül szabadságot kérnie. Az új munka törvénykönyve alapján a munkavállaló kérésére a szabadságból összesen 7 munkanapot köteles kiadni a munkáltató legfeljebb két részletben.
Üdvözlettel: Pentz Edina
Jó napot kívánok. Két kérdésem lenne a szabadsággal kapcsolatban.
Az első hogy ha 12 órás munkarendben dolgozom jogos e a munkáltató részéről hogy egy munkanap szabadságot másfél napnak számol el?
A másik pedig: 11.5 napom maradt 2012-ről amit nem kaptam meg ilyen olyan okok miatt.(pl.:nem vagyunk elegen, nem tudnak helyettesíteni,túlóra stop van stb.) Ezt a megmaradt szabit hogyan és meddig vehetem ki? Esetleg elveszik??
Tisztelettel Imre
Tisztelt Kelemen Imre!
Az új Mt. arról rendelkezik, hogy 2013-tól a szabadságot órában kell nyilvántartani.
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
Főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében történő megkezdése esetén – a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,
A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
Üdvözlettel:
Pentz Edina