Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap, 2012. július 10-én beterjesztette az Országgyűlésnek az úgynevezett kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényjavaslatot. Ennek keretében megismerhettük a részleteket, vagyis azt, hogy kik és mi módon választhatják e kedvező adózási módot. Itt fontos a vállalkozás működési formájára (egyéni vállalkozó, egyéni cég, bt., kkt.), illetve a maximális bevételre (6 millió forint) utalni.
Most talán legyintenek azok a vállalkozások, akik ezeket a paramétereket nem tudják teljesíteni: számukra nem tűnik érdemesnek a jogszabálytervezet áttekintésével bíbelődni. Pedig mégis!
A törvényjavaslat módosító rendelkezései szerint a társasági adó alanyai számára nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai által nyújtott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. Praktikusan ez az jelenti, hogy ezen adóalanyokkal a társasági adó alanyainak nem lesz érdemes szerződni, vagy az árakat, díjakat legalább 10 százalékkal alacsonyabban érdemes meghatározni, kialkudni, mint társasági adót fizető konkurenseik esetében.
Honnan lehet tudni, hogy a számlát kiállító alanya-e ennek az új adónemnek? A kisadózó a számlán köteles lesz feltüntetni ennek tényét, de a késő bánat elkerülése céljából már valószínűleg az ügylet megkötése, realizálása előtt érdemes lesz ezt tisztázni. Megfordítva az is elmondható, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának választása során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az eddigi vevőkör a cég tapasztalatai alapján inkább a magánszemélyek vagy a társaságiadó-alanyok körét öleli-e fel. Utóbbi esetben komoly megfontolást igényel a tételes adó választása.
