Rövidített áfa-visszaigénylés: vigyázat, szankciók!
Az áfa-visszautalás határideje a főszabályban szereplő 75 helyett továbbra is lehet 30, illetve 45 nap, de vigyázzunk, szigorúak a szankciók!
Ahogyan azt korábbi Áfa változások 2012. című hírlevelünkben és blogbejegyzésünkben – Kiszámíthatatlanul változtatták meg az adójogszabályokat – is jeleztük, 2012. február 1-től jelentősen megváltoztak az adózás rendjéről szóló törvénynek az áfa-visszaigénylésre vonatkozó előírásai, így főszabály szerint a cégeknek 75 napig kell várniuk arra, hogy az adóhatóságtól megkapják a visszaigényelt áfa összegét. Bizonyos feltételek mellett azonban továbbra is életben marad a korábbi 30, illetve 45 napos határidő, ám az ehhez szükséges feltételek fennállásáról az adózónak nyilatkoznia kell a bevallásban. Aki valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az szigorú szankciókkal számolhat, ezért érdemes körültekintően eljárni.
Van lehetőség a mérlegelésre…
A 30, illetve 45 napos kiutalás kérelmezésére akkor van lehetősége az adózónak, amennyiben az adólevonással érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig. Amennyiben tehát az adózó akár csak egy olyan számlát is szerepeltet a bevallásában, amely nincs teljesen kiegyenlítve, akkor az adózó csak a főszabály szerinti 75 napos határidőt figyelembe véve számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására.
Akár megoldást jelenthet az adózó számára a 30, illetve 45 napos kiutalási határidő érvényesítésére, amennyiben a még ki nem fizetett számlákat egyszerűen nem állítja be az aktuális bevallásába, hanem ezeket a tételeket egy későbbi bevallásában szerepelteti, akkor él levonási jogával.
Itt azért már fontos lehet mérlegelni azt, hogy nyerünk-e azzal, ha hamarabb kapjuk meg a pénzünk egy részét, vagy érdemes-e kivárni a 75 napot, ekkor ugyanis a teljes összeget visszakapjuk. Itt a számla kiegyenlítésének időpontjára, illetve a kifizetett és még nyitott szállítók arányára is érdemes tekintettel lenni.
A fentiek eldöntése a negyedéves bevallók számára még nagyobb fejtörést okozhat, hiszen ha a ki nem fizetett számlák áfáját nem állítják be levonható tételként az aktuális bevallásukba, akkor nekik további 90 napot kell várniuk arra, hogy azt az adóhatóságtól visszakapják.
Ne felejtkezzünk el a „fordított áfás” számlákról sem!
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a belföldi fordított adózás alá eső ügyletekhez, a közösségen belüli beszerzésekhez, illetve a közösségen belülről igénybevett szolgáltatásokhoz kapcsolódó számlákat – amelyeknél nincs átterhelt áfa – ugyanúgy kell kezelni, mint a „normál” belföldi adóalanytól kapott és átterhelt áfát tartalmazó számlákat. Ezeknek a számláknak az esetében az adózó gondolhatja úgy, hogy mivel nincs ezzel kapcsolatban befizetési kötelezettsége – ugyanis amennyiben jogosult az áfa levonására, akkor ugyanabban a bevallásában beállítja fizetendő, illetve levonandó adóként is ugyanazt az összeget –, ezért a megfizetettséget nem is kell vizsgálni. Azonban az ilyen típusú számláknál is ellenőrizni kell, hogy ki lettek-e fizetve, hiszen ezeknek a számláknak az áfatartalmát is szerepelteti az adózó a levonható adók között.
Az adózás rendjéről szóló módosított törvény – egyetlen kivételként – megfizetettnek tekinti a szerződésben előre kikötött garanciális visszatartás miatt ki nem fizetett számlákat.
A módosított előírásokat a 2012. február 1-jén, vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében kell alkalmazni.
