Változó társasági adózás

Elhatárolt veszteség, spekulatív ingatlanügyletek, adókedvezmények – jelentősen módosulnak a társasági adózás szabályai január 1-jétől. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Adókulcs

2012-ben a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig változatlanul 10 százalék lesz az adókulcs, afelett pedig 19 százalék. Azt a korábbi rendelkezést ugyanakkor hatályon kívül helyezi az új szabályozás, amely szerint 2013-tól korlát nélkül lenne alkalmazandó a 10 százalékos adókulcs.

Elhatárolt veszteség

Jelentősen mértékben módosul az elhatárolt veszteség szabálya. A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Emellett leszűkül az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználásának lehetősége, a jogutód társaság csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására. Korlátokhoz kötik a veszteség felhasználását akkor is, ha az adózóban olyan tag, részvényes szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, aki a befolyásszerzést megelőző két adóévben nem állt az adózóval, illetve annak jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Bejelentett részesedés, bejelentett immateriális jószág

A módosításnak köszönhetően az adózó a jövőben a szerzést követő 60 napon belül jelentheti be az adóhatósághoz a részesedését. A törvény meghatározza azt is, hogy mit kell a szerzés időpontjának tekinteni.

A bejelentett részesedéshez hasonló jogintézmény jön létre a bejelentett immateriális jószág fogalmának bevezetésével. A jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog szerzését szintén 60 napon belül lehet bejelenteni az adóhatóságnak. Amennyiben az adózó legalább egy évig az eszközei között tartja nyilván a bejelentett immateriális javakat, akkor az azok értékesítése, kivezetése következtében realizált nyereséggel csökkentheti az adózás előtti eredményt, illetve veszteség esetén adózás előtti eredményének növelési kötelezettsége keletkezik.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

A joggyakorlat során kialakult álláspontnak megfelelően a törvény definiálja a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmát:

• az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, továbbá
• az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít.

Saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költsége is.

Spekulatív ingatlanügyletek

A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a társasági adóban is szigorúbb szabályozás vonatkozik a termőföldből átminősített ingatlanhoz kapcsolódó profithoz. Az ilyen ingatlan értékesítése, vagy bármely módon való kivezetése következtében elszámolt jövedelem azon részének kétszerese növeli az adózás előtti eredményt, amely meghaladja az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. Ezen túl a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaság tagjánál a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség szokásos eredményt meghaladó részének kétszerese is növeli az adózás előtti eredményt. A szokásos eredmény az ingatlan vagy a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának és a tulajdonban tartás napjainak szorzata.

Lekötött tartalék

Csökkenti az adózás előtti eredményt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószágot ide nem értve) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. A lekötött tartalékot a lekötés évét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésével lehet feloldani, ha a felhasználás nem jogszabályszerű, akkor utána társasági adót és késedelmi pótlékot is fizetni kell.

Alultőkésítés

Az alultőkésítési ráta számításakor 2012-től figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelések szokásos piaci kamatát is, akkor, ha a transzferárszabályok alkalmazása miatt az adózó csökkentette adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével. Így az ingyenes, kapcsolt fél által nyújtott kölcsönállomány is leronthatja az alultőkésítési arányt, még akkor is, ha ezzel összefüggésben nem számol el az adózó kamatot az eredménye terhére.

Transzferár-szabályozás

A transzferárszabályokat nem kell alkalmazni az adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, de továbbra is alkalmazni kell az adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél, ha a vonatkozó adóegyezmény alapján az adózónak a társaságiadó-alapját úgy kell módosítania, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

Adóelőleg-fizetés az evából kilépő adózóknál

Az evaalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az adózó az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az evaalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. Az adóelőleg összege az evaalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt

• összes bevétel 1 százaléka, ha az evás adóév időtartama 12 hónap volt,
• összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka egyéb esetben.

Korábban az evaalanyiság megszűnését követő első társasági adóévre vonatkozó bevallás alapján kellett adóelőleget fizetni.

Fejlesztési adókedvezmény

Az adópolitikáért felelős miniszter határozata helyett 2012-től a kormány engedélye szükséges a jelenértéken 100 millió eurót meghaladó elszámolható költségű beruházás esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezményhez. A kérelmet továbbra is az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani, aki 90 napon belül terjeszti a kormány elé a kérelmet.

Megszűnő adókedvezmények

Megszűnik a K+F tevékenység bérköltségéhez és a szoftverfejlesztő bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény, azzal, hogy a kis-és középvállalkozásnak minősülő adózó utoljára a 2014. évi adóév utáni adóból veheti igénybe a korábban fel nem használt adókedvezményt.

Elismert költség

A reprezentáció és az üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás ismét elismert költség a társasági adóban.

Visszakerült a törvénybe a korábbi adomány fogalom, amellyel összefüggésben a törvény az elismert költségek között nevesíti a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására, illetve az egyháznak meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára nyújtott támogatást.

A visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás akkor is elismert költség, ha annak nyújtása jogszabályon alapul.

Elismert költség lesz továbbá az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege is, ha az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódik.