Cafeteria 2012: kész a végleges szabályozás!
Összeállt a jövő évi cafeteria-szabályozás; összefoglaltuk a változásokat:
Összeállt a jövő évi cafeteria-szabályozás, az Országgyűlés a napokban elfogadta ugyanis az egyes adótörvények és összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a változásokat.
Béren kívüli juttatások: emelkedő teher
A 2012-es cafeteria-szabályozásban bekövetkezett változások egyik fő eleme, hogy míg eddig a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek csak 16 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetnie, a jövő évtől már 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a juttatás adóalapként meghatározott összege után. Így összességében az adóteher 30,94 százalékra nő. A fenti kondíciókkal összesen évi 500 ezer forintot meg nem haladó (illetve a jogviszonyban töltött napokkal arányos) összegben nyújthatóak az egyes juttatások.
Átalakul az étkeztetés rendszere
Ha munkahelyi, üzemi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében valósul meg az ételfogyasztás, akkor az ilyen formában juttatott jövedelemből havi legfeljebb 12 ezer 500 forint, illetve emellett fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány is adható, havi legfeljebb 5 ezer forint értékben. 2012-ben az utalvány étkezési szolgáltatásra is használható melegkonyhás vendéglátóhelyeken.
A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártyán) három alszámlán az alábbi juttatások nyújthatók:
- szálláshely-szolgáltatásra maximum 225 ezer forint,
- vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra (munkahelyi étkeztetés is!) maximum 150 ezer forint,
- szabadidős szolgáltatásra, rekreációra maximum 75 ezer forint.
Fentieknek köszönhetően a cafeteria keretén belül – munkahelyi étkeztetés biztosítása esetén – összesen havi 30 ezer forint fordítható étkezésre.
Ami nem változik és ami megszűnik
Változatlanul béren kívüli juttatásként nyújtható:
- A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás legfeljebb a minimálbér összegéig.
- Helyi utazásra jogosító bérlet.
- Iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig.
- Önkéntes kölcsönös pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás:
- nyugdíjpénztárba a minimálbér 50 százalékát,
- egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékát,
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összeg.
- Iskolarendszerű képzés költségéhez való munkáltatói hozzájárulás.
Az internetszolgáltatás támogatása ugyanakkor megszűnik.
Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. Ilyen juttatásnak minősül 2012-től:
- A belső szabályzat alapján több munkavállalónak vagy – szabályzat hiányában – valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.
- A reprezentáció és az üzleti ajándék.
- Az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.
- Az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó rész
| Béren kívüli juttatás | Egyes meghatározott juttatások | 2.424 ezer forint éves jövedelm alatt | 2.424 ezer forint jövedelem felett | |
| Juttatás összege | 100,00 | 100,00 | 100,00 | 100,00 |
| Adóteher | 30,94 | 51,17 | 96,18 | 110,04 |
| Összes munkáltatói teher | 130,94 | 151,17 | 196,18 | 210,04 |
RSM DTM Zrt. számítás
Tisztelt Hegedüs Sándor!
Amennyiben cégünk Cafetéria keretében ad a munkavállalóinak béren kívüli juttatások közé tartozó juttatásokat, de nem minden munkavállaló számára azonos a havi keretösszeg az módosít-e valamit az adózáson. A választható Cafetéria elemek mindenki számára azonosak csak a havi keretösszeg a munkavállalók egy csoportjánál egy magasabb összeg, míg a nagy többségnél egy kisebb havi keretösszeg van megállapítva. A Cafetéria szabályzatban ezt gondolom indokolni kell. Az indoklásnál Ön szerint milyen szempontok azok amelyek alapján a hatóságok is elfogadják a differenciált keretösszeget.
Válaszát előre is köszönöm.
Jól értem, hogy ha egy tao alany repit ad egy magánszemélynek 2012-ben, akkor minden esetben meg kel fizetnie a megnövelt adóalap után a 16% szja-t és a 27% ehot, nincs kivétel vagy mentes rész?
A megfizetett adó költségként elszámolható, vagy az is tao alap növelő lesz?
A választ előre is köszönöm!
Kedves Ágnes!
A reprezentáció szabályai 2012-ben a következők szerint változik:
1.) Valóban 16% szja és 27% eho a megnövelt adóalap után
2.) Mentes rész nincsen, kivéve a jogszabály által alább definiált feltételek fennállása esetén:
„Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.”
3.) Tao alanyok számára a társasági adólap növelési kötelezettség 2012-től megszűnik, de a szabály még 2011-ben érvényes!
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Ha jól értem, akkor, a kedvezőbb (10%) eho-val terhelt juttatások szabályzatba foglaláskor (vagy szabályzat hiányában minden munkavállalónak azonos mértékben és feltételekkel adott juttatás esetén) elvesztik a kedvezményt és teljes 27%-os eho-t kell utánuk fizetni, függetlenül az 500 EFt-os korláttól?
Azaz:
Ha pl. minden munkavállaló kap 5 EFt értékben Erzsébet-utalványt és mást nem, akkor is 27% eho-fezetési kötelezettség terheli a juttatást?
Ha cafeteria keretében – összeghatárt szabva, de választást engedve – a munkavállaló maga válogatja össze a juttatásait, akkor azokat mindenképpen 27%-os eho terheli, függetlenül attól, hogy azok béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásnak minősülnek önmagukban?
Üdvözlettel:
PGy
Tisztelt Pintér Gyula!
A munkáltató által nyújtott (10 százalék ehoval terhelt) béren kívüli juttatások szabályzatba foglalása nem eredményezi azt, hogy utánuk 27 százalékos eho fizetési kötelezettség keletkezik. Az Szja törvény tételesen felsorolja, hogy mely juttatások nyújthatók a kedvezményes eho-teher mellett, függetlenül attól, hogy azokat minden munkavállaló részére egységesen nyújtják, vagy egy összeghatáron belül a munkavállaló saját maga jogosult összeállítani a juttatáscsomagot. Ha a béren kívüli juttatások között nem szereplő egyéb juttatás is része a cafetériának, akkor azt (az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályozás szerint) 27 százalékos eho fizetési kötelezettség terheli.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Azt lehet tudni, hogy a cikk végén található táblázatban a 96,18%, illetve a 110.04% hogy jött ki?
Kedves Enci!
A számítás során azt vettük figyelembe, hogy 100 egységnyi nettó juttatás után mekkora adóteher keletkezik. Ily módon a két utolsó oszlopban azzal kalkuláltunk, hogy a vállalkozásnak, mekkora költségébe kerül 100 egység nettó juttatás az érintett munkavállaló számára. Ennek során számoltunk a jövő évi személyi jövedelemadó, nyugdíj-, egészségbiztosítási-, munkaerő-piaci járulék, szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás adókulcsával és ez adta ki a táblázatban található eredményeket.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor