RSMi Football Cup: jöttünk, láttunk, másodikak lettünk
Párizsban, az RSMi focikupáján járt az RSM DTM Hungary lány- és fiúcsapata. A lányok a második helyen végeztek!
Az RSM DTM Hungary női és férfi focicsapatának tagjai ismét felvették focicipőjüket, nyakukba akasztották lábszárvédőjüket és elrepültek Franciaországba, hogy újra bebizonyítsák, nem csak adót tudnak kalkulálni, beszámolót készíteni, tartozni-követelni, hanem a focipályán is helyt tudnak állni. Az eredmény meg is lett, de ne szaladjunk ennyire előre…
A kezdetek
Minden tavaly kezdődött, Londonban. Az első RSM International focikupán, ahol megízlelhettük a focizás szépségét, fájdalmát, a siker ízét, a szurkolás örömét és nem utolsó sorban a csapatösszetartást. Hazatérve még nagyobb elszántsággal készültünk a folytatásra. A következő bajnokság megnyerése lebegett mindenki szeme előtt. Heti rendszerességgel jártunk fociedzésekre, futottuk a köröket a Margit-szigeten a jobb kondi elérése érdekében, és kialakítottunk egy lány- és egy fiúcsapatot.
2011
Majd eljött az a bizonyos várva várt nap… Ott voltunk az RSMi Football Cupon, Párizsban. Nagy érdeklődéssel figyeltük az Európa minden részéről érkezett csapatokat. Felmértük az ellenfelek erősségeit, stratégiákat dolgoztunk ki. A csapatok, ahogy mi is, a győzelemért küzdöttek. Feszülten és izgatottan álltak össze a kezdőcsapatok, majd a bíró belefújt sípjába, és felzendült megannyi nyelven a „Hajrá Lányok, hajrá Fiúk”. Amíg a fiúk játszottak, addig a lányok biztatásától zengett a stadion, de a fiúk is kitettek magukért.
A szurkolásuk a döntőig repítette a magyar lányokat. A végső küzdelem felejthetetlen élmény volt mindenkinek, hiszen a meccs alatt szólt a Queentől a „We are the champions”, az egész stadion egyként zengett, amikor a csapatok gólt lőttek. Akkor, abban a pillanatban úgy éreztük, egyek vagyunk; mindegy ki honnan jött, ki milyen nyelven beszél.
Az RSM DTM Hungary lánycsapata a képzeletbeli dobogó második fokára álhatott fel. A fiúknak sem volt könnyű dolguk, büszkék lehetünk rájuk is, hiszen beleadtak apait-anyait, nem adták fel, oroszlánként küzdöttek.
A hétvége nem csak a fociról szólt
Mindemellett Ágoston Péter csapatkapitányunk kifogásolhatatlan irányításával, aki mindig tudta, mikor, merre menjünk, felfedeztük Párizst. Szó szerint megmásztuk az Eiffel-tornyot, hisz edzett focista nem megy lifttel, hanem bemelegít a másnapi meccsekre. Este megnéztük a Notre-Dame-ot, majd elindultunk, hogy együnk egy igazi francia hagymalevest. A keresésben aktívan közreműködött Fajcsák Gábor, a fiúcsapat egyik oszlopos tagja, akinek ezúton is köszönjük, hogy olyan remek éttermet talált. Lehetőségünk volt továbbá sétálni a Szajna partján, illetve megcsodálni a Louvre-t, Napóleon sírhelyét és a Diadalívet.
Hazatérve büszkén meséltük itthonról szurkoló kollégáinknak mindkét csapat hősies küzdelmét, élményeinket, tapasztalatainkat.
De száz szónak is egy a vége – beszéljenek inkább a képek…
Lány focicsapat: Csicsai Katalin, Kis Erika, Lénárt Noémi, Németh Lilla, Pető Noémi, Reinics Krisztina, Stolcz Éva, Vilmányi Beáta.
Fiú focicsapat: Ágoston Péter, Czövek Zoltán, Fajcsák Gábor, Maczkó Endre, Szabó Viktor, Szakács Tamás, Vakulya Csaba.
