Bérszámfejtési kisokos: fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, igazolt és igazolatlan távollét

Korábbi bejegyzésünkben (http://blog.rsmdtm.hu/2011/09/a-szabadsag-kiadasanak-szabalyai) már ismertettük a munkaviszony szabadságolási szabályainak változásait. Bérszámfejtési sorozatunk aktuális részében az egyes szabadságtípusokat és azok szabályait mutatjuk be.

Fizetés nélküli szabadság

A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót semmilyen módon fizetés nélküli szabadság igénybevételére. A fizetés nélküli szabadságot csak és kizárólag a munkavállaló kérésére lehet kiadni:

• a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából,

• a gyermek 10. életéve betöltéséig a GYES folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,

• a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében,

• a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, feltéve, hogy a munkavállaló az ápolást személyesen végzi.

• a magánerőből történő saját lakásépítés miatt maximum 1 évre terjedő időtartamra szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít.

Fenti okok kivételével a munkaadón múlik, hogy hozzájárul-e dolgozója fizetés nélküli szabadságához. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt – legalább egy hónappal előzetesen közölt – időpontban kell kiadni.

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a dolgozó biztosítása szünetel, kivéve ha

• 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása,8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság,12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása, vagy 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre (GYES) való jogosultság miatt veszi igénybe.

A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelemkifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel. Ez azt jelenti, hogy a fizetés nélküli szabadságon töltött napok a későbbi nyugellátás megállapításánál nem számítanak szolgálati időnek, kieső időként szerepelnek, de a szolgálati ideje nem szakad meg.

Rendkívüli szabadság

A rendkívüli szabadság oka mindig olyan körülmény, amely nem mindennapos a munkavállaló életében, bekövetkezése esetén azonban speciális jogvédelem válik szükségessé.

Rendkívüli szabadságnak minősül:

• szabadság halálesetkor,

• betegszabadság,

• szülési szabadság,

• tanulmányi szabadság,

• apákat megillető munkaidő-kedvezmény.

Rendkívüli szabadság halálesetkor

Két nap szabadság jár a közeli hozzátartozó halálakor. Közeli hozzátartozónak a mentesség szempontjából a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek.

Betegszabadság

A munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére – kivéve az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál a betegszabadság időarányos része vehető igénybe. Az igénybe nem vett betegszabadság később nem igényelhető. A betegszabadság idejére a munkavállaló távolléti díjának hetven százaléka jár.

2012. január elsejétől, a Munka Törvénykönyvében bekövetkezett változtatások nyomán már a nyugdíjas munkavállaló is részesülhet a betegszabadság 15 munkanapjával, még abban az esetben is, ha a nyugdíjas dolgozó nem jogosult táppénzre.

Terhességi-gyermekágyi segély

A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság (gyás) illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megilleti a gyermekgondozási szabadsága alatt ismét szülő nőt is. Ilyenkor a szülés várható időpontját megelőző huszonnyolcadik napon az addigi fizetés nélküli szabadság megszakad, és a szülési szabadsággal folytatódik. A szülési szabadság idejére a társadalombiztosítás által finanszírozott terhességi-gyermekágyi segély jár, valamint az érintettet megilleti a rendes szabadság is, amelyet a munkába visszatéréskor kell kiadni.

Tanulmányi szabadság

A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani. Ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túl vizsgánként – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.

Apákat megillető munkaidő-kedvezmény

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. Apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

Igazolt és igazolatlan mulasztások

A Munka Törvénykönyve a munkavállaló fő kötelezettségeként a munkavégzést jelöli meg. A munkavállaló köteles a munkahelyén az előírásoknak megfelelően, munkára képes állapotban megjelenni, az előírt munkaidőt munkában tölteni, illetve a munkavégzésre készen állni. Amennyiben a dolgozó a munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el.

Mikor igazolt a mulasztás?

A munkavállaló bizonyos esetekben igazoltan “mulaszthat”, vagyis távol lehet a munkahelyétől anélkül, hogy fegyelemsértést követne el. Ezeket az eseteket a törvény felsorolja, és azt is meghatározza, hogyan kell a munkabért ilyenkor kifizetni. A Munka Törvénykönyve alapján mentesül, illetve mentesíthető a dolgozó a munkaidő alatti munkavégzési kötelezettsége alól:

• állampolgári kötelezettség teljesítése érdekében,

• közeli hozzátartozó halálakor,

• keresőképtelen betegség idejére,

• kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) elvégzése érdekében,

• önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálat ellátása érdekében,

• véradás céljából,

• ha a munkahelyen való megjelenést elháríthatatlan ok akadályozza,

• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja, illetve ha azt a munkáltató engedélyezi.

Díjazás az igazolt távollétnél: ha a munkavállaló igazoltan van távol a munkahelyéről, akkor az esetek nagy részében távolléti díjat kell neki fizetni. A betegség miatti keresőképtelenség idejére táppénz jár. Ha a munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, vagy esetleg nem illeti meg táppénz, de betegállományba vették (pl. nyugdíjas, rokkantnyugdíjas), erre az időszakra igazolt, nem fizetett távollétet számolnak el.

Igazolatlan mulasztás – fegyelemsértés

Az igazolatlan mulasztás (pl. nem jelenik meg munkavégzésre, bejelentés nélkül távozik hosszabb időre munkaidejében) nemcsak a legelterjedtebb, de gyakori ismétlődés esetén az egyik legsúlyosabban minősülő fegyelmi vétség is. A fegyelemsértés kirívóan súlyos eseteiben a munkáltató az azonnali hatályú rendkívüli felmondást is alkalmazhatja a dolgozójával szemben.