Baleset és táppénz: amit tudni kell II.

Előző bejegyzésünkben (http://blog.rsmdtm.hu/2011/11/baleset-es-tappenz-amit-tudni-kell-i/) bemutattuk az üzemi balesettek kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Bérszámfejtési sorozatunk aktuális részében a munka- és az úti baleset táppénzszabályait, valamint számítási módjukat ismertetjük.

Mi nem üzemi baleset?

Nem minősül üzeminek az a baleset, amely:

• kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
• munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
• a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó úgynevezett úti baleseteket is a munkáltató köteles kivizsgálni és a megállapításokat az Üzemi baleseti jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.

Munkabaleset

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásától függetlenül. A baleset akkor is lehet üzemi, ha a vállalat, üzem telephelyén kívül következik be, de a baleset és a munkával kapcsolatos kötelezettségek között az okozati összefüggés fennáll, attól függetlenül, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül következett be. Munkabaleset esetén a munkavédelmi szabályok szerint Mukabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni a kivizsgálás eredményét.

Egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének számítása

Az e jogviszonyok alapján biztosítási jogviszonyban állók körében a baleseti táppénzt a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, a baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka.

A baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik.

Amennyiben a jogosultságot közvetlenül megelőző évben nincs 180 napra egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított) 180 napi jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha az egyéni és társas vállalkozó nem rendelkezik a baleseti táppénz összegének megállapításához szükséges legalább 180 napi jövedelemmel, akkor a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér 30-ad részének figyelembevételével kell megállapítani.

Foglalkozási betegség

Baleseti táppénz esetében meg kell említeni a foglalkozási betegség fogalmát is. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási betegség elbírálásával kapcsolatban a kérdéses esetet az  Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézethez kell felterjeszteni. Az esetet kivizsgálják, majd döntésre átadják az Országos Munkaügyi Felügyelőségnek.

A munkabaleset és az egyéb üzemi baleset elhatárolása

A munkavédelmi törvény azokat a baleseteket vonja a munkabaleseti fogalmi körbe, amelyek a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A társadalombiztosítási ellátásra jogosító üzemi baleseti kör a munkabalesetéhez képest szélesebb, mivel felöleli a munkába menet – jövet közben bekövetkezett ún. úti baleseteket is. Nem tartoznak körébe azok a balesetek, amelyeknél a sérült fegyelmezetlen magatartása, játék, kizárólagos ittasság a baleset bekövetkezésében közrehatott. A társadalombiztosítási jog az ún. úti balesetek közül csak azokat minősíti kvázi munkabalesetnek, amelyek a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt közlekedés közben következnek be.

Nem jogosult baleseti ellátásra, aki sérülését szándékosan okozta.

Baleseti sérült halála esetén hozzátartozói baleseti alapon jogosultak az ellátásra. Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta, hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult. Aki hozzátartozójának a halálát nem szándékosan, hanem pl. jogos védelemben, vagy erős felindulásban okozza, jogosult baleseti hozzátartozói ellátásra.

A kifizetőhely a baleseti táppénz – előzménnyel számított – 240-ik napját követő 15 napon belül a keresőképtelenséget igazoló orvost köteles értesíteni a baleseti táppénzjogosultság lejáratának napjáról. Az orvos – az előírt beutaló nyomtatványon – az OOSZI I. fokú orvosi bizottságánál kezdeményezi a keresőképtelenség felülvizsgálatát, illetőleg a munkaképesség változás mértékének megállapítását.

Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő balesetekről

A kifizetőhely a táppénzben részesülő biztosítottat az üzemi balesetnek nem minősülő balesetéről a KPE 180. sz. Nyilatkozat üzemi balesetnek nem minősülő balesetről elnevezésű nyomtatvány megküldésével nyilatkoztatja.

Baleseti járadék

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta az egészségkárosodás fokától függ.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár.

A fenti adatok és törvények a 2011. évi TB-törvény adatait tartalmazzák. A 2012-es évre vonatkozó szabályozásról  tájékozatni fogjuk olvasóinkat, amint azok nyilvánosságra kerülnek.