Baleset és táppénz: amit tudni kell I.

Bérszámfejtési sorozatunk aktuális részében az üzemi baleset táppénzszabályait, valamint számítási módjukat mutatjuk be.

Az üzemi baleset

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi balesetnek az számít, amikor a munkavállalót (biztosítottat) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben baleset éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzeminek minősül továbbá az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A balesetet a foglalkoztatónak kell kivizsgálnia, a Munkavédelmi törvényben meghatározott szempontok szerint. (A foglalkozási betegségek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatban a 27/1996. (VIII. 28.) NM-rendelet előírásai szerint kell eljárni.)

A munkáltató a munkabalesetek körébe tartozó balesetet a Munkabaleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.

Az úti balesetek vizsgálatánál minden esetben szükséges a tényállás alapos feltárása. Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények ismerete szükséges:

• a baleset helye és időpontja,
• a baleset lefolyásának, körülményeinek pontos leírása,
• a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
• a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje, és mikor távozott a munkahelyéről, a balesetig hány órát dolgozott,
• a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
• milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült közlekedni.

Ha például a biztosított rosszulléte esetén felkeresi a háziorvosát, és közben balesetet szenved, az ilyen baleset üzeminek nem tekinthető. Azonban a keresőképtelen állományba vett dolgozó kötelező orvosi felülvizsgálata során bekövetkezett baleset üzeminek minősül.

A baleseti táppénz

Baleseti táppénzre jogosultak a biztosítottak, az egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók, a saját jogú nyugdíjasként munkát végzők, a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott egyéb jogviszony keretében munkát végző biztosított személyek.

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik. Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy baleseti járadékban részesül A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül egy éven keresztül jár, azonban a baleseti táppénz folyósításának időtartalma az Országos Szociális és Rehabilitációs Intézet döntése alapján legfeljebb egy évvel még meghosszabbítható.

A baleseti táppénz összege annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetve ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonyban áll.  A baleseti táppénz összegének a megállapításánál a munkáért, tevékenységért kifizetett 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni.

A táppénz összegének mértéke :

• baleseti táppénz esetén 100 százalékos mértékű,
• úti baleset esetén 90 százalékos mértékű.

A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe:

• az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –,

• valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették,

• a törzsgárda- és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint az a juttatás, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre (pl. segély, lakhatási támogatás).

E rendelkezés alkalmazásánál figyelembe kell venni azt, hogy a Munka törvénykönyve szerint az átlagkereset és a távolléti díj is munkanapra jár. Azonban a baleseti táppénz naptári napokra folyósítható, ezért az átlagkereset és a távolléti díj folyósításának időtartamát nem munkanapokban, hanem naptári napokban kell meghatározni. Így az adott időtartamon belüli pihenőnapokat és szabadnapokat is kvázi osztószám-csökkentő napokként kell figyelembe venni. Ugyancsak csökkentő napként kell figyelembe venni azt a szabadnapot és pihenőnapot, amely a hétfőtől péntekig folyósított távolléti díjat követi.

Nem rendszeres jövedelmek

Külön kell kiszámítani a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért járó rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát. Ha a biztosított részére a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki – függetlenül attól, hogy később került kifizetésre -, be kell számítani a baleseti táppénz alapjába.

A baleseti táppénz alapját képező nem rendszeres jövedelmet azon időtartam naptári napi napjainak számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették.

A baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosítottnak bármely ok miatt nem volt az előző hónapban jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a balesetet megelőzően elért tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

A baleseti táppénz összegénél alkalmazni kell azt a szabályt, miszerint ha a figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, az elért rendszeres jövedelmet – heti 5 napos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani, és annak egy naptári napra jutó összege képezi a baleseti táppénz alapját.

Ha a biztosítottnak nem volt tényleges jövedelme, akkor a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével. A biztosított a baleseti táppénzre kizárólag abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte.