Játékadó: változó szabályok

2011. november 1-jével jelentősen emelkedik a pénznyerő automaták után fizetendő játékadó mértéke: az eddigi 100 ezer forintról 500 ezer forintra, elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén pedig havi 120 ezer forintról 700 ezer forintra.

2012. január 1-jével az üzemeltetőnek (szerencsejáték-szervezőnek) a pénznyerő automaták tételes játékadója mellett negyedévente százalékos mértékű játékadót is kell fizetnie, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Az adó mértéke a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 ezer forintot meghaladó részének 20 százaléka.

A tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a 900 ezer forint kilencvened részét kell alapul venni. A százalékos mértékű játékadó játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem vonatkozik.

A százalékos mértékű játékadót az adó egyidejű megfizetése mellett a negyedévet követő hó 20-ik napjáig kell bevallani az állami adóhatósághoz.

A szerver alapú pénznyerő automata esetén a szerencsejáték-szervező mentesül a tételes és a százalékos mértékű játékadó megfizetésének kötelezettsége alól, helyette a tiszta játékbevétel 33 százalékának megfizetésére köteles.

Távszerencsejáték

A liberalizált tevékenységek köre kiegészül a távszerencsejátékkal, ugyanis az online lóversenyfogadás és kártyajáték 2012 januárjától az állami adóhatóság engedélye alapján végezhető legális tevékenységgé válik. Az engedély legfeljebb 5 évre szól, megújítható.

A távszerencsejáték-szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie, emellett a szervezőnek – az egyéb személyi feltételek teljesítése mellett – azt is igazolnia kell, hogy a jogszabályban meghatározott szerencsejáték-szervezői gyakorlattal rendelkezik (ez utóbbi feltétel magasabb összegű biztosíték fizetésével kiváltható).

Ha a szervezőnek Magyarországon nincs székhelye, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult, és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti pénzügyi képviselőt megbízni.

A szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-ik napjáig elszámolást, jelentést kell készíteni, és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.

A távszerencsejátékok játékadója a tiszta játékbevétel 20 százaléka, amelyet a tárgyhót követő hó 20-ik napjáig kell megfizetni és bevallani.

A távszerencsejáték-szervezés különös kockázatával összefüggésben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján kiszabható bírság mértéke a korábbi tízszeresére emelkedik, így a bírság legmagasabb összege 100 millió forintra nő.

Szintén bírságolhatóvá válik 2012. január 1-jétől, amennyiben hírközlő rendszerek által szervezett szerencsejátékban a részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók közreműködnek. Ez esetben az említett szervezetek válnak bírságolhatóvá.

A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.