Internetes értékesítés – áfafizetés a választott adókulccsal

Piac az egész világ – mondta a hétvégén egy barátom, majd bemutatta legújabb ötletét. Röviden: a terméket beszerzik, egy magyar raktárban tárolják, az interneten meghirdetik, a megrendelő előre fizet, majd a termék házhoz érkezik. Az én dolgom az volt, hogy foglaljam össze, mit érdemes a vonatkozó adózási szabályokról tudnia.

A távolsági értékesítés (mert az áfaszabályozásban így hívják a külföldi magánszemély vevőkkel, internetes felületen folytatott kereskedelmét) keretein belül már néhány fős csapat is képes az egész világot kiszolgálni, feltéve, hogy jó a termék. A kapcsolódó áfás tudnivalók pedig a következők:

1. Magánszemély vevőknek áfás számlákat

Az, hogy a vevők magánszemélyek (tehát nem adóalanyként vásárolnak), már a megrendeléskor ki kell, hogy derüljön. Adószámmal rendelkező adóalanyoknak (például cégeknek) ugyanis adómentesen lehet értékesíteni. Az értékesítések helyes áfabeli megítélése érdekében tehát fontos, hogy az eladó minden ügyletről biztosan tudja, hogy vevője adóalany-e.

2. Küszöbérték alatt és fölött – más tagállam áfája!

A magánszemély vevőknek mindig áfás számlát kell kiállítani, a kérdés csak az, hogy melyik állam áfáját kell (vagy lehet) átterhelni a vevőre. Ha a kiszállítások egy magyar raktárból történnek, akkor – alapesetben – a külföldi magánszemélyeknek is magyar áfás számlát kell kiállítani.

Ha azonban a megrendelő magánszemély az EU egy másik tagállamában él, a következő lehetőségek közül választhat az értékesítő:

• amíg az éves szinten abba a tagállamba értékesített termékek nettó összértéke el nem éri a lenti táblázatban szereplő értékhatárt (és az előző évben sem haladta azt meg), az eladásokról magyar áfás számlát kell kiállítani;
• amint az értékesítések nettó értéke eléri a vevő tagállamának küszöbértékét, a vevő tagállama szerinti áfás számlát kell kiállítani (természetesen az ottani áfakulccsal). Ehhez az eladónak a vevő tagállamában be kell jelentkeznie, és adószámot kell igényelnie. Az „átállás” – mivel a küszöbérték eléréséhez szorosan és szigorúan kötődik – valószínűleg év közben fog történni;
• a vevő tagállama szerinti áfás számlákat az eladó – szabad döntése alapján – már a küszöbérték elérése előtt is elkezdheti kiállítani: ha a magyarnál alacsonyabb, külföldi áfakulcs versenyelőnyt jelent, nem kell a küszöbérték eléréséig 25 százalék (vagy 27 százalék!) áfát átterhelni a vevőre.

3. Adóregisztráció más tagállamokban – megéri minél korábban

Az EU-s magánszemély megrendelők vásárlásainak értékét az első ügylettől kezdve pontosan nyilván kell tartani, mivel a külföldi áfakulcs alkalmazása az éves nettó értékesítések függvényében lesz kötelező. Az adóképviselő kiválasztása, az adóregisztráció, illetve a külföldi adóbevallásokkal kapcsolatos új folyamatok véglegesítése a tapasztalatok szerint 4-6 hetet vesz igénybe – érdemes tehát időben felkészülni a külföldi áfás számlák kiállítására.

Az általános magyar áfakulcs jövőre ígért, két százalékpontos emelése miatt a külföldi áfára való áttérést még a küszöbértékek elérése előtt is érdemes komolyan megfontolni: mivel a magánszemély vevők végső fogyasztók (és nem vonhatják le a vásárlásaik utáni áfát), ezért minden százalékpontnyi áfa tényleges árelőnyt jelent. Sok tagállam tervezi az áfakulcsai emelését 2012-től, és emiatt legalábbis képlékeny az áfakulcsokat összefoglaló táblázat. Az mindenesetre a lenti „pillanatfelvételből” is jól látszik, hogy a 27 százalékos kulcs nem versenyképes egy nemzetközi összehasonlításban: megéri minél korábban alacsonyabb kulccsal számlázni.

1.: 2012-től 13%
2.: 2012-től 6,5%

4. Áfa ott, TAO itt

A távolsági értékesítések miatt az eladónak nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége – még akkor sem, ha azokat választása, vagy a küszöbérték átlépése miatt külföldi áfával számlázza. A külföldi adókötelezettség ebben az esetben csak az áfára korlátozódik – praktikusan tehát csak áfabevallásokat kell benyújtani, és áfát kell fizetni külföldön.

Az eladó magyar társaság továbbra is minden értékesítése (tehát a külföldi áfával számlázott tételek után is) után itthon fizeti meg a társasági adót, félmilliárd forint adóalapig 10 százalékos kulccsal.
Érdemes tehát végiggondolni, hogy a vállalkozás ki tudja-e használni a távolsági értékesítés előnyeit: a versenyképes árakat, az egyszerű szervezetet, az alacsony áfát és az alacsony társasági adót. A barátomnak igaza van: piac az egész világ.