Átmeneti adóteher: amit nem tudunk…

Átmeneti adóterhet vetne ki a bruttó 202 ezer forint felett keresőkre a kormány – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap este ismertetett terveiből.  A cél az lenne, hogy az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése miatt rosszabbul járó munkavállalókat az új közteherből befolyó forrással kompenzálják. A részletek egyelőre nem ismertek. Szakértőnk körbejárta a témát, és megfogalmazta a legfontosabb, mindenképpen tisztázásra szoruló kérdéseket.

1.)    Azok a munkáltatók, akik a béremelésüket az elvárt szint (5 százalék) felett teljesítik, az ajánlás feletti részt az államtól részben visszatéríttethetik – derül ki a tervekből. Rögtön felmerül a kérdés, hogy ez mekkora hányadot jelent.

2.)    További kérdés, hogy a felette lévő részt munkavállalónként, vagy vállalkozásonként fogják nézni.

3.)    Azoknak a munkavállalóknak, akik a fentiek ellenére még mindig nettó pozícióromlást lennének kénytelenek elszenvedni 2011-ről 2012-re, és nem kapnak a fekete- és szürkegazdaságból jövedelemkiegészítést, a kormányzat a NAV-on keresztül kompenzációt juttatna. A pozícióromlást a munkavállalónak kell majd a NAV-nak bejelenteni. A pozícióromlást milyen referencia-időszakhoz fogják viszonyítani? Ez lényeges kérdés, hiszen megfelelő bázis megválasztásával rengeteget lehet trükközni – ami mindenképpen kiküszöbölendő!

4.)    Ha a nyilatkozat nem lesz helytálló, annak milyen jogkövetkezményei lennének? Mi módon tudja majd az adóhatóság a nyilatkozat helytállóságát ellenőrizni, mármint azt, hogy az illető személy rendelkezik-e bevételekkel a fekete- és szürkegazdaságból?

5.)    A munkavállalók mekkora része lesz olyan helyzetben, hogy a nyilatkozatot beadja? Lesz-e róla információja, hozzá fog-e férni a nyomtatványhoz? Ki tudja-e majd tölteni a nyomtatványt?

6.)    Még ha a munkáltatók számára többletadminisztrációt is jelent, nem lenne-e célszerű a NAV felé történő nyilatkozatot a munkáltatótóhoz telepíteni, annak érdekében, hogy a munkavállalók minél nagyobb köre részesüljön a kompenzációban? Ez összeköthető lenne az amúgy rutinszerű év eleji munkavállalói nyilatkozatadással a munkáltató irányába.

7.)    „A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva” – áll a tervekben. Mindez részét fogja képezni a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallásának?

8.)    Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 ezer  forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Miért ennél az összegnél lett meghúzva a határ, hiszen a számításaink szerint a vesztesek és nyertesek közötti határ egyedülállóknál, egy gyermeket, illetve két gyermeket nevelőknél is 213 ezer forintnál húzódik?

9.)    Mi módon és mikor fogja tudni a NAV meghatározni, hogy a jövedelemkiesés már senkit sem érint? A következő évi bevallásban? Akkor viszont előfordulhat, hogy az átmeneti jellegű hozzájárulás egy évvel tovább fog fennmaradni? Ha igen, akkor ez a bevétel visszaigényelhető lesz-e a magánszemélyek számára?

10.) Mi történik akkor, ha az előzetes becslés alapján beszedett hozzájárulások összege nem fedezi a kompenzációk összegét, vagy éppen a bevételek meghaladják a kapcsolódó kiadásokat? A kapcsolódó bevételek és kiadások elkülönülten lesznek-e kezelve? A különbözetek rendezve lesznek-e?

Ezek persze csak a legfontosabb kérdések, a sort még hosszasan folytathatnánk. Reméljük mindenesetre, hamarosan jogszabálytervezet formájában mindenre választ kapunk.