A szabadság kiadásának szabályai
Számos ponton változtak a munkaviszony szabadságolási szabályai. Szakértőnk összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.
Közismert tény, hogy a munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként rendes szabadság (alap- és pótszabadság) illeti meg. Az ezzel kapcsolatos szabályokat azonban sokan nem teljes körűen ismerik, vagy nem a szabályoknak megfelelően alkalmazzák. Körbejártuk a szabadság kiadásának szabályait.
Milyen esetekben jár a szabadság?
Fontos szabály, hogy a munkavállalót munkaviszonya után szabadság illeti meg, abban az esetben is, ha a munkavállalót a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmazza.
A munkaviszony szünetelésének idejére alapesetben nem jár szabadság. Ez alól azonban – mint mindig –van kivétel – a keresőképtelenséget okozó betegségtartam, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára (a Munka törvénykönyvének 2011. júliusi változása előtt ez az időtartam még 1 év volt).
Szabadság abban az esetben is jár, ha a munkavállaló 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságon van. Szintén jár szabadság a tartalékos katonai szolgálat idejére, és minden olyan munkában nem töltött időre, amely vonatkozásában a munkavállaló távolléti díjban, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
Szabadság mértéke
A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap, 28. életévétől 22 nap, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen a 45. életévig, amikor 29 nap évi fizetett szabadság jár a munkavállalónak. Majd a 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mértéke.
Szabadság kiadása
A szabadság kiadása esedékességének évében kell, hogy megtörténjen, vagyis csak a tárgyévben vehetőek ki a szabadság napjai, azt következő évre átvinni nem lehet.
Kivételes esetben – ha a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve fontos gazdasági érdek áll fenn – a szabadságot az esedékesség évét követő év március 31-ig is ki lehet adni. Kollektív szerződés esetén a következő év június 30-ig.
Továbbá, ha a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása.
Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor – a nyáron módosult Munka törvénykönyve szerint – a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot.
Az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni.
Ez alól kivétel a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nem köteles az éves szabadságkeret időarányos részét kiadni. A munkavállaló azonban a három hónap után akkor is szabadon rendelkezhet szabadságának negyedével, ha a próbaidőt 6 hónapban kötötték ki,
A szabadságot kettőnél több részletben korábban csak a munkavállaló kérésére lehetett kiadni,a Munka törvénykönyvének módosítása óta azonban már kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot. Ellenben ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
Szabadság megszakítása
A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnie kell a munkavállalóval. A már megkezdett szabadság megszakítása a munkáltató részéről a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehetséges. Ebben az esetben a szabadságba nem számít be a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
Szabadság megváltása
A munkaviszony megszűnésekor – amennyiben a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg -, továbbá a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően – ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni -, azt pénzben meg lehet váltani. A szabadságot pénzben megváltani más esetekben nem lehet!
Szabadság mértékének túllépése
Amennyiben a munkaviszonya megszűnéséig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.
A Munka törvénykönyve július közepén megjelent módosításának új szabályai részben már életbe léptek, illetve részben 2011. december 1-jétől lesznek hatályosak.
A korábbi tervekkel ellentétben az új Munka törvénykönyvében (Mt.) nem változott a munkavállalók éves rendes szabadsága.
| Régi szabály | Új szabály |
| A keresőképtelenséget okozó betegség tartama, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 1 évére jár. | A keresőképtelenséget okozó betegség tartama, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár. |
| A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehetett kiadni. | A szabadságot kettőnél több részletben kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató is kiadhatja. |
| Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adhatja ki a szabadságot.
|
Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot. |
| - | A munkavállalót megilleti naptári évenként legalább egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság. |
Tisztelt Pentz Edina!
Két kérdésem lenne:
Kötelezhet-e a munkáltató havonta 2-3 nap szabadság kivételére?
Kötelezhet-e a munkáltató annyi szabadság kivételére amennyi időarányosan még nem is járna?
Köszönettel
Tisztelt Ágnes!
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – határozza meg és a kiadás időpontjáról a munkavállalót legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal értesíti. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, sajnos a háromnegyede a munkáltató részéről megfelelő időpontban adható ki.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Kedves Pentz Edina!
Érdeklődni szeretnék, mert nem igazán találtam neten válaszokat. 12 órás munka rendben dolgozóm szociális szférában. Jelenlegi kérdésem, lehet-e pihenőnapra és szabadnapra szabadságot írni, illetve 2012-ben a munkáltató mekkora arányban rendelkezek a szabadságommal kapcsolatosan?
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Baki Szilvia!
Munkaszerződésének pontos ismeretének hiányában kérdésének első részére érdem nem tudok pontos választ adni.
Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, sajnos a háromnegyede a munkáltató részéről megfelelő időpontban adható ki.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Tisztelt Petz Edina!
A kérdésem az lenne, hogy annak a munkavállalónak akinek év közben kezdődött a munkavizsonya, és van 2 16 évnél fiatalabb gyermeke, időarányosan jár-e a gyermekek után járó pótszabadság? Év közben kezdődő munakviszony esetében kell-e – vagy egyáltalán lehet e a munkavállalót arról nyilatkoztatni, hogy igénybe vette-e, és ha igen milyen mértékben az előző munkáltatójánál a gyermekek után járó pótszabadságot.
Köszönettel: Fábián Anita
Tisztelt Fábián Anita!
Az alapszabadságot és a pótszabadságot együttesen kell kezelni.
Például: egy két gyermeket nevelő 38 éves munkavállalót pótszabadsággal együtt 30 (26+4) munkanap rendes szabadság illeti meg egy évre,ha május 1-jén áll munkába, akkor a szabadságnak 8 hónapra járó időarányos része jár (30:12=2,5×8=20 munkanap).
A szabadság mértéke életkoronként:
• huszonötödik életévtől 21,
• huszonnyolcadik életévtől 22,
• harmincegyedik életévtől 23,
• harmincharmadik életévtől 24,
• harmincötödik életévtől 25,
• harminchetedik életévtől 26,
• harminckilencedik életévtől 27,
• negyvenegyedik életévtől 28,
• negyvenharmadik életévtől 29,
• negyvenötödik életévtől 30 munkanap.
Ha a munkaviszony az adott évben nem volt teljes, akkor a megállapított éves szabadság arányos része jár, ezt az év napjainak a munkaviszonyban töltött és a szabadságra jogosító napok számához viszonyított arányos csökkentésével kell kiszámítani. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell számítani, a fél napot el nem érő töredéknapot pedig figyelmen kívül kell hagyni.
Üdvözlettel:
PENTZ EDINA
Kedves Pentz Edina!
Folyamatos munkarendben dolgozom, 12 óra munka / 36 óra pihenő idő. Azután szeretnék érdeklődni, hogy mi módon kell kiadni a szabadságot. Az Interneten sok helyen utána néztem, de amiket találtam túlnyomó részt az új Munka Törvénykönyve kiadása előtti bejegyzés.
A munkáltatóm szerint a következőképp kell kiadni:
“2012. január 1-től azokra a napokra kell kiírni szabadságot, amelyeken a beosztás alapján dolgoztatok volna. Tehát nem fontos, hogy az hétköznapra vagy hétvégére esik, csak a beosztás számít. A szabadságnál ugyanúgy 8 órával számolunk / nap”
Ez így helyes-e, vagy a MT 135 § 2. bekezdése az alkalmazandó?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Kovácsné Annamária
Tisztelt Pentz Edina !
Gyermekünk 2008.08.23-án született . 2010.auugusztus 23-ig én voltam vele otthon. 2010.augusztus 24-től a férjem kért fizetés nélküli szabadságot a gyermek gondozása céljából, mivel én visszamentem dolgozni. Férjem 1 év után 2011.08.24-én ismét munkába állt. Kérdésem az, hogy őt erre az 1 évre megilleti-e a rendes szabadság. Én értelmezésem szerint igen mivel neki ez volt a gyermek gongozása címén kért fizetés nélküli szabadság első éve. A gond az , hogy a munkáltatója nem így gondolja!
Várom megtisztelő válaszát !
Tisztelt Börzsei Gyöngyi!
2011. augusztus 1-jét megelőzően kezdődött a fizetés nélküli szabadsága, így Önnek a GYED első évére járt szabadság. Mivel már a gyermek két éves elmúlt, miután a férje otthon maradt vele GYES-en, így az Ő részére nem jár szabadság.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Kedves Edina, munkáltatóm arra utasított, hogy vegyem ki a szabadságom, és keressek állást. Az a kérdésem, hogy – ha számít az ok – ilyen indokból, vagy egyáltalán, utasíthat-e arra, hogy már az év ezen szakaszában kivegyem az általa rendelkezett szabadságomat. Azért aggály, mert ha munkahelyet váltok, a szabadság nem időarányos részét vissza kell fizetnem, tudomásom szerint. Az még a kérdésem, hogy milyen jogszabályokban nézhetek még utána magam az ilyen, és a fentiekhez hasonló kérdéseknek az Mt.-n kívül? Köszönöm a segítségét, minden jót!
Kedves Csaba!
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – határozza meg és a kiadás időpontjáról a munkavállalót legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal értesíti. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, sajnos a háromnegyede a munkáltató részéről megfelelő időpontban adható ki.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár.
Jól tudja, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.
A 1992 évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről, tud utána nézni a feltett kérdéseivel kapcsolatban.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Érdeklődni szeretnék sógornőm egy vállalkozónál dolgozik mint eladó a kisboltjában de mivel van 2 kiskorú gyermeke akik most ebben a hideg időben minden 2.héten betegek így otthon kell velük maradnia nem tud dolgozni viszont a munkáltatója arra az időre kiírja Őt szabadságra de egy fillér fizetést nem ad neki ezért.Mit lehet ilyen esetben tenni.Javasoltam neki hogy a háziorvossal írassa ki magát táppénzre mert ha jól tudom akkor ilyenkor lehet mivel a gyerkőc beteg nem mehet oviba,iskolába.Aztán még azt is szeretném kérdezni hogy a gyerekek után járó családi adókedvezményt a vállalkozó nem írhatja jóvá a dolgozója adójából?Mivel sógornőm a 2 gyerek után nem veszi igénybe ugyanis nem foglalkozik ilyennel a főnöke.Ja még annyit hogy 6 órás részmunkaidőbe van foglalkoztatva.Még egy utolsó kérdésem lenne a vasárnapi munkavégzésről az hogyan működik a maszeknál?Mivel ha sógornőm bemegy vasárnap dolgozni akkor semmi különbséget nem tesz a főnöke rendes normál napként fizeti és szinte elvárja tőle hogy minden vasárnap menjen vagy két hetente.Köszönöm előre is a válaszukat!
Tisztelt Takács Vera!
Vegye igénybe sógornője a gyermekápolási táppénzt, amely időtartamra munkabér nem illeti meg viszont az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az említett ellátást folyósítja.
A gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
A gyermekápolási táppénz egyévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint bármelyik gyermeke után igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt.
Családi kedvezmény érvényesítéséhez sógornőjének adóelőleg nyilatkozatot kell leadnia munkáltatójához. Amennyiben év közben nem került figyelembevételre a családi kedvezmény az éves SZJA bevallás elkészítésekor tudja azt érvényesíteni.
Vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos kérdésére, a munkaszerződés ismeretének hiányában nem áll módomban válaszolni.
Sógornője munkáltatójára is a Munka Törvénykönyve előírásai vonatkoznak.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Kedves Edina!
Munkaviszonyom február 1-el megszűnik. (cég munkája ahol dolgoztam megszűnik, és mivel szerződés szerint változó a munkahely, más városba kíván áthelyezni, ami miatt kértem a közös megegyezéssel megszüntetést) A munkáltató éveken keresztül nem adta ki a szabadságom jelentős részét, eddig 85 napot). Most azt mondja az elveszett, csak az ezévi ki nem vett szabadságot kívánja kifizetni.
Valóban elveszik ilyenkor a szabadság, azt nem kell megváltania, vagy kiadni?
Köszönettel: Lajos
Kedves Lajos!
Ön a ki nem adott szabadság kiadását a tárgyév utolsó napjától számított elévülési időben követelheti.
A munkaviszonnyal kapcsolatos igény 3 év alatt évül el.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Kedves Edina!
Szeretném megkérdezni,hogy a készenléti munkakörben dolgozók (24 órában dolgozó portások, biztonsági őrök) szabadság kiadása hogyan történik? A 24 óra munkaidő helyett hány nap szabadság számolható el? Egy szabadságos nap ebben az esetben is 8 órának számít? A munkaidőkeret havi l92 óra.
Köszönöm szépen válaszát!
Üdvözlettel: Bertalan
Tisztelt Pentz Edina!
Kérdésem, hogy amennyiben a munkavállaló nem kíván 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadságot kivenni mert számára előnyösebb a több részletű szabadság kivétel , munkáltatóként köteleznem kell e arra hogy 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadságot vegyen ki.
Vagyis a törvény kötelezővé tette ezt vagy ha a munkavállaló így szeretné akkor ezt biztosítani kell ?
Üdvözlettel: Gilanné
Tisztelt Gilanné Radványi Rózsa!
A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a munkavállaló és a munkáltató érdekei összehangolására indokolt törekedni. Ezért a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – határozza meg és a kiadás időpontjáról a munkavállalót legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal értesíti. Másrészt viszont az alapszabadságának meghatározott részével saját belátása szerint a munkavállaló rendelkezzen. Ennek megfelelően az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
Az évi rendes szabadság célja, hogy a munkavállaló számára évente egy hosszabb időtartamú pihenőidő biztosítsa a regenerálódás lehetőségét. Továbbá a szabadság túlzott elaprózása miatt azt kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Tisztelt Pentz Edina!
A lányom 2010.05.17-én szülte 3. gyermekét. 2006 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén teljes munkaidőben (37 éves,főiskolát végzett, gyógytornász).
2010-ben nem volt szabadságon. 2012.05.17-én munkába áll, de előtte kivenné az elmaradt szabadságát. Hány nap szabadság jár a részére?
Segítségét előre is köszönöm:Béla
Kedves Béla!
Az Ön által megadott információk alapján sajnos nem tudok érdemben megfelelő választ adni, hiszen nem ismerem az előzményeket.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Kedves Edina !
Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló saját “butasága” miatt nem vette ki az éves szabadságát, így abból 7 nap átcsúszott 2012 évre. A cégvezetés szerint a szabadság még 2012 január első hetében kivehető, az ezen túli napok viszont elvesznek. Hangsúlyozom: a cég korrekt csak elszámoltam a napokat.
Van korrekt jogi megoldás?
Üdvözlettel: Czobor Péter
Kedves Péter!
A szabadság kiadása az esedékességének évében kell hogy megtörténjen.
Az esedékesség évében kiadottnak minősül az a szabadság, amelynek megszakítás nélküli tartama a következő évben jár le és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az 5 munkanapot.
Amennyiben a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek áll fenn a munkáltatónál, a szabadság kiadása határideje az esedékesség évét követő év március 31.
A munkavállaló betegsége, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Tisztelt Cím!
Ha 2011-12-16-án szűnik meg a munkaviszony a munkáltató vissza tarthat szabadságot, az idő arányosságra hivatkozva?
Tisztelt Ica!
A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg.
Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A munkáltató „rendelkezik” az alapszabadságának kiadásának időpontjának meghatározásának háromnegyede fellett.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár.
Az Ön munkaviszonya év közben szűnt meg, így munkáltatójának az éves alapszabadságát időarányosan csökkenteni kell.
A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Tisztelt Ica!
A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg.
Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A munkáltató „rendelkezik” az alapszabadságának kiadásának időpontjának meghatározásának háromnegyede fellett.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár.
Az Ön munkaviszonya év közben szűnt meg, így munkáltatójának az éves alapszabadságát időarányosan csökkenteni kell.
A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.
Üdvözlettel:
Pentz Edina
Tisztelt Pentz Edina!
Tud-e valamit arról, hogy az egyéni vállalkozó szabadsága idejére jár-e valami kedvezmény? Gondolok itt akár járulék kedvezményre?
Köszönettel Vasasné
Tisztelt Vasasné tóth Anita!
Legyen szíves pontosítani kérdését.
Az egyéni vállalkozókra a Munka Törvénykönyve nem vonatkozik.
Üdvözlettel:
Pentz Edina