Regisztrációs adó: amnesztia kérdőjelekkel
Szeptember 1-jétől jócskán szigorodnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésének a szabályai.
Jelentősen szigorodnak szeptember 1-jétől a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésének a szabályai. Ennek köszönhetően a korábbiaknál könnyebb lesz megfogni azokat, akik adóelkerülési szándékkal furikáznak külföldi rendszámmal a hazai utakon. A szigorítással párhuzamosan életbe lépő adóamnesztia ugyanakkor várhatóan nem fogja tudni betölteni a neki szánt szerepet, a szabályozás sajnos átgondolatlan és bonyolult, ezért várhatóan kevesen fognak a lehetőséggel élni. Górcső alá vettük az új szabályozást és az adóamnesztiát.
Szigorodó szabályok
A 138/2011. kormányrendelet jelentősen szűkíti azt a kört, amely „fel van mentve” a magyar rendszám használatának kötelezettsége alól. Így szeptember 1-jétől magyar rendszáma kell, hogy legyen minden olyan gépjárműnek, amelynek az üzemben tartója belföldi, vagy vezetője belföldön lakóhellyel rendelkezik, kivéve ha az üzemben tartó ugyan belföldi, ám:
- olyan nem természetes személy, amely külföldön van bejelentve, ugyanakkor magyarországi székhelye vagy telephelye van, és rendszeres tevékenységet is végez itt, és
- a tulajdonos a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.
Ha a jármű vezetője ugyan magyarországi lakóhellyel rendelkezik, de szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, valamint
- a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén, és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
- a járművet külföldi és rendszeres munkavégzés érdekében használja,
szintén jogosult külföldi rendszámot használni.
A külföldi rendszám használatának jogosságát a jármű üzemben tartója vagy vezetője a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés során közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni. Ennek hiányában a jármű rendszámát és a forgalmi engedélyt a helyszínen bevonhatják, illetve akár 800 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatják az üzemben tartót vagy a vezetőt. Az ellenőrző hatóság jogtalan használat esetén a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó, valamint a jármű azonosító és műszaki adatait továbbítja az állami adóhatóság részére.
Amnesztia és pénzügyi képviselet
Amennyiben a külföldi rendszám használatának jogosságát nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani, indokolt a magyar rendszám megszerzése. Az állam ezt 50 százalékos regisztrációsadó-fizetési kedvezménnyel igyekszik ösztönözni.
Amennyiben az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, köteles a belföldi adókötelezettség teljesítése érdekében belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező pénzügyi képviselőt megbízni. A pénzügyi képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felel. A pénzügyi képviseletet csak olyan társaság láthatja el, amelynek jegyzett tőkéje legalább 50 millió forint, vagy ekvivalens bankgaranciával rendelkezik.
A külföldi társaságnak a regisztrációs-adókötelezettség teljesítéséhez magyar adószámmal kell rendelkeznie, ezért vonja be az eljárási rendszerbe a jogalkotó a pénzügyi képviselőt, aki az adószám-igénylési eljárást bonyolítja le az adóhatóságnál. A pénzügyi képviselő megbízásának feltétele lehet, hogy a külföldi adóalanynak legyen belföldi gazdasági tevékenysége, emiatt a nyilvántartásba vétel során meg kell nevezni a külföldi társaság belföldi adóköteles tevékenységét, habár lehetőség van arra, hogy az áfa adóalanyiságot kizárjuk. Ezzel azonban óvatosan kell eljárni, hiszen az áfa fizetés több esetben előfordulhat.
Van még egy, az adóalanyisághoz kapcsolódó fontos (és kényes) szempont: a külföldi társaságnak a saját jogán is adóalanynak kell lennie, ha magyar adószámot szeretne. A tényleges tevékenységet nem folytató külföldi társaságok magyar adóregisztrációja tehát közelről sem magától értetődő, „borítékolható” eredmény, gondoljunk arra, amikor csak és kizárólag azért kerül sor külföldi cég alapításra, hogy a személygépjárművet megvásárolja, még bérleti tevékenysége sincs.
Magyar rendszám = regadó + áfa?
A gépjármű „magyarosításával” ugyanakkor áfakötelezettség is keletkezhet. Ahhoz ugyanis, hogy a gépjárművet a magyar adóalany (ez a külföldi cég magyar adószáma lesz) átvehesse, a két cég között számlázásra lehet szükség, ami a közösségen belüli termékértékesítés főszabálya szerint közösségen belüli mentes értékesítésnek minősül, amennyiben értékesítésben gondolkozunk. Ennek megfelelően a magyar adóalany lesz az áfafizetésre kötelezett, hiszen a beszerzés után a beszerzést terhelő inputáfát nem helyezheti levonásba.
Más kérdés, és a fent említett magyar adóalanyisággal is összefügg, hogy a külföldi társaság magyar adószámára „átkerült” autó milyen gazdasági tevékenységet szolgál (például a külföldi társaság magyar ügyvezetőjének autóhasználata önmagában nem minősül belföldi gazdasági tevékenységnek), illetve további egyéb kérdések is felmerülhetnek.
Elméletben a későbbi gyakorlatról…
Amennyiben a jogszabály megfelelően elrettentő, és annak betartása és betartatása, tehát az ellenőrzés is működni fog, érdemes lesz „magyarosítani”. Ehhez először is kell egy pénzügyi képviselő, aki a külföldi cég számára adószámot kér a magyar adóhatóságnál. Mielőtt ezt megteszi – tekintettel arra, hogy egyetemlegesen felel az adókötelezettségekért – az adóalany által fizetendő kalkulált 50 százalékos regisztrációs adó, várható általános forgalmi adó és gépjárműadó tekintetében vagy bankgaranciát vagy egyéb garanciát kér, ha ezt nem tenné, felelőtlenül járna el. További kérdés, hogy az adószámot milyen időintervallumra tervezi fenntartani az adózó, és abban az esetben, ha csak és kizárólag a „magyarosítás” miatt kérelmez adószámot, majd azt rögtön megszünteti, akkor hogyan fogja a későbbiekben – mint külföldi társaság – a felmerülő adókötelezettségeit teljesíteni (például a gépjárműadót)?
Becslések szerint jelenleg több mint 10 ezren közlekednek jogosulatlanul külföldi rendszámmal a magyar utakon. Tapasztalataim szerint elhanyagolhatóan kevesen érdeklődtek eddig közülük az új szabályozás iránt. Az mindenesetre mindenkire a meglepetés erejével hatott, hogy áfát is kell fizetni, valamint az is, hogy a pénzügyi képviseleti eljárás mit jelent és hogyan működik. Bárhogy legyen is, a szigorítással párhuzamosan életbe lépő adóamnesztia várhatóan nem fogja tudni betölteni a neki szánt szerepet, a szabályozás ugyanis átgondolatlan és bonyolult, ezért várhatóan kevesen fognak a lehetőséggel élni.
| A személygépkocsi műszaki tulajdonságai | Adótétel (Ft) | |||
|---|---|---|---|---|
| A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a hatályos jogszabály szerint | ||||
| 8-nál jobb | 6-8 | 4 | 4-nél rosszabb | |
| Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm³-ig | 250 000 | 372 000 | 499 000 | 749 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm³-ig | 361 000 | 542 000 | 722 000 | 1 083 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm³-ig | 478 000 | 722 000 | 966 000 | 1 434 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm³-ig | 743 000 | 1 104 000 | 1 476 000 | 2 230 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm³-ig | 1 020 000 | 1 529 000 | 2 039 000 | 3 059 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm³-ig | 1 466 000 | 2 198 000 | 2 931 000 | 4 397 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm³-ig | 2 230 000 | 3 345 000 | 4 460 000 | 6 691 000 |
| Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm³ felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm³ felett | 3 207 000 | 4 821 000 | 6 425 000 | 9 622 000 |
| A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású, illetőleg hybrid (elektromos és Otto-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású személygépkocsi | 190 000 | |||
| A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó, a 9. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi | 380 000 | |||
2011.07. 22-től hatályos
…Üdv…
…a kérdésem a következő:Egy 95′ juli. opel astra F cabrio, 2010 márciusában került behozatalra. Magánszemélyek közötti kézzel íródott (német-magyar nyelvű) adás-vételi szerződés 2 nagy zöld papír és a kicsi zöld (német forgalmi) illetve a hátsó német rendszámtábla… Kérem segítsen számomra lépésről-lépésre. Hol kezdjem az autó magyarországi forgalomba helyezését? Milyen járulékos költségekkel jár? Mennyiben érint az 50 százalékos reg.ado kedvezmény, ill. afa? stb stb…
…előre is köszönöm a válaszokat…
Érdeklődni szeretnék, hogy pontosan mely jogszabály írja le a külföldi cég tulajdonában lévő autó honosítási eljárásának módját??? Szeretném ezt elolvasni…de nem találtam meg eddig.
Plusz kérdésem lenne, hogy az elég ha a külföldi cégnek van magyar telephelye, akkor már kérheti a magyar rendszámot, igaz? Akkor nem kell ez a pénzügyi képviselő?
És az áfát ilyenkor mi alapján kell megfizetni? Egyáltalán meg kell fizetni?
Nagyon köszönöm a segítséget!!!!
Kedves Eszter!
Több jogszabályt szükséges együttesen olvasni, amelyek a következőek: 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről összefüggésben a 2011. évi XCI. törvénnyel (egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról); 2003. évi CX. tv. a regisztrációs adóról; 2011. évi XCVI. tv. az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról; 138/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, valamint a hatályos 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról.
Abban az esetben, amennyiben a külföldi társaság magyarországi telephellyel rendelkezik, akkor a feltételek teljesülése esetén kérheti a magyar rendszámot, amelyhez nem szükséges pénzügyi képviselő bevonása.
Az általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok élnek, ennek megfelelően vélelmezhetően az áfa fizetésére kötelezett a magyarországi telephely lesz, az adó alapja pedig a piaci érték, ami a regisztrációs adót nem tartalmazza.
Üdvözlettel:
Kalocsai Zsolt
Kedves Zsolt!
Köszönöm szépen eddigi válaszát.
Szeretném még megkérdezni, hogy a ha jól tudom a kedvezményes regisztrációs adó (csak a felét kell megfizetni dec.31-ig) csak azokra vonatkozik, akiknek már tulajdonában volt ez év június 15-én a külföli rendszámú autó. Abban az esetben, ha az autó egy szlovák cég tulajdonában volt, és a magyar cég csak bérelte, akkor most ha a magyar cég megvenné a szlováktól, akkor az nem veheti igénybe a regadó kedvezményt, ha jól értem, ez valóban így van? Kérdésem az, hogy akkor kiknek is szól ez a kedvezmény, eddig lehetett olyat csinálni, hogy magyar személy/cég vett egy külföldi rendszámú autót??
Válszát előre is köszönöm!
Kedves Eszter!
A kérdése első részére a válaszom igen, mivel a fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni azon, külföldi rendszámmal ellátott gépjárművek után, amely 2011. június 15-én az adózó tulajdonában állt, feltéve, hogy a regisztrációs adómegállapítási eljárást az adózó 2011. december 31-ig kezdeményezi.
A kérdése második felére is igen a válaszom, értékesítés esetében nem alkalmazható a regisztrációs adó kedvezmény. Álláspontom szerint, erre az esetre is ki kellett volna terjeszteni a regisztrációs adó 50%-os kedvezményét, hiszen ekkor érte volna el az amnesztia az igazi célját. Ettől függetlenül az értékesítésre is sor kerülhet a hivatkozott két társaság között, hiszen a várható szankciók szigorúak.
Üdvözlettel:
Kalocsai Zsolt
Kedves Zsolt!
Ismételten köszönöm a válaszát.
Még egy kérdésem felmerült időközben: azt hallottam, hogy a 2010. január 1. előtt Szlovákiában forgalomba helyzett autók esetében nem kell áfát fizetni, ha azt most eladják Magyarorszgára, igaz ez?
Ha igaz, akkor még egy kérdésem lenne, hogy mi van abban az esetben, ha ezeket az autókat bérbe adták kintről Szlovákiából, tehát nem történt áfafizetés emiatt kint akkor sem….ettől függetlenül a forgalomba helyezés számít, és ha az 2010 előtti akkor nem kell itthon áfát fizetni megvásárláskor?
Köszönöm a segítségét!
Kedves Eszter,
Vélelmezve azt, hogy a két Uniós társaság egymás közötti jogügyletéről van szó, a gépjármű értékesítése közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, ennek megfelelően áfa fizetési kötelezettség fel fog merülni. Abban az esetben, ha magyar magánszemély részére történik az értékesítés akkor vizsgálni kell azt, hogy új vagy használt közlekedési eszközről van szó, ami befolyásolja az ügylet áfa-beli megítélését. A kérdése második részére így tárgytalan, mivel áfa fizetés az ügylet vonatkozásában fel fog merülni. Bérlet esetén pedig azt kell vizsgálni, hogy rövid távú (30 nap) vagy hosszú távú bérletről van-e szó, ami a teljesítési hely vonatkozásában mérvadó.
Üdvözlettel:
Kalocsai Zsolt
Kedves Zsolt!
Köszönöm válaszát.
Ezek szerint ha jól értem akkor ha magánszemély venné meg a szlovák cég tulajdonában álló autót, akkor lehet arról beszélni hogy van e áfa fizetési kötelezettség vagy nincs. Ha használt, 2009-ben forgalomba helyezett autót venne magánszemély, akkor kellene áfát fizetnie itthon?Vagy ebben az esetben a szlovák cégnek kellene az áfát fizetnie kint mert magánszemélynek értékesít? Vagy senki sem fizetne?Mely jogszabályban lehetne ennek utánanézni?
Kedves Eszter!
Használt személygépkocsi szlovák társaságtól magyar magánszemély által történő megvásárlása esetén a szlovák áfa kerül felszámításra, amely mértéke 19%. A vonatkozó szabályozást az EU ÁFA irányelve, illetőleg az érintett országok áfa szabályozása tartalmazza.
Üdvözlettel:
Kalocsai Zsolt
Csak a naív kisember hiszi azt, hogy ezzel bármit is el lehet érni, ostoba módon kuncog , hogy most aztán majd jól kibaszarintanak a külföldi rendszámú luxusautóval közlekedő gazdagokkal.
Hát sajnos amég az eu tagjai vagyunk , ez bizony eredménytelen
szélmalomharc lesz.
vagy ki kell lépni az EU-ból (és akkor éhen is halunk majd) , vagy versenyképes viszonyokat kell teremteni.
Én kettős állampolgár vagyok, külföldi rendszámmal közlekedek szabályosan magyarország területén stb., megtehetném hogy nem veszek parkoló jegyet, gyorsan hajtok stb., de nem teszem, mert nem akarom hogy azt mondják bunkó vagyok stb. Nem mindenki egyforma, azért mert valakinek külföldi rendszáma van, még nem biztos hogy el kell itélni, ez csak a régi jó magyar szokás hogy együk egymást. Nekem éppen egy fekete külföldi rendszámú bmw-m van, na és? Fizettem rá külföldön regadót, minden irat a nevemre szól és érvényes és nekem ott drágább ennek az autónak a fenntartása mint magyarországon ha hiszik, ha nem. Drágább a biztositás, ott nincs bonus malus rendszer, köbcenti után fizetünk, több a súlyadó stb., azért vettem meg a barátomtól mert tudtam hogy a korához képest milyen állapotban van, ismertem a hátterét a kocsinak ami szerintem a legfontosabb. Vegyek magyarországon kereskedőtől visszatekert,sérült göncöt jó drágán? A lényeg az hogy megtehettem volna hogy kihasználom a külföldi rendszámom előnyeit, de soha nem tettem EDDIG !!
Úgy döntöttem hogy mivel a magyar átlagfelfogás beteges,és úgy is elitél magában mindenki, nálam ellenkező dolgot érték el,ezután csalni fogok ahol tudok…………………….
Helyes….Ha nem csalsz úgy is k…… vagy ha csalsz úgyis…
A regisztrációs adót szándékosan elkerülők általában magasabb adóterhű személygépkocsikkal közlekednek. A tipikusnak számító környezetbarát, alig használt 3 literes benzines terepjáró regisztrációs adója ~1.5 millió Ft. Ha az akció 10%-os sikerrel zárul, akkor a darabszámra vonatkozó 10.000-es becslésből kiindulva ez 750 millió Ft-os bevételt jelent az első évben. Még az ÁFA-val növelt összeg sem egy hatalmas eredmény.
Szerintem a rendelkezés elsődleges célja a társadalmi üzenet. Senki sem nézi jó szemmel a járdán parkoló szlovák rendszámú fekete BMW-t. Ezért mindenki örül, amikor első lépésben lecserélik a rendszámot magyarra, aztán kiküldik az immár behajtható büntetést, és végül ha túl nagy a BMW, egy vagyonosodási vizsgálattal is kedveskednek a tulajdonosnak. Ha a GDP-t nem is növeli, és csak egy csepp az államháztartási hiány tengerében, de a GDH-nak jót tesz.
Tipikus magyar vagy: ostoba és irigy!
Ha a magyar viszonyokat versenyképessé tennék, akkor nem trükköznének a nagy értékű autók vásárlói a külföldi rendszámmal. De eddig a gondolatig nehéz eljutni….