Hazai vezetők külföldi pozícióban

A vállalati felső vezetők körében ma már Magyarországon is rutingyakorlat, hogy külföldi pozícióban próbálják ki magukat. A vezetőket – személyes tapasztalataink alapján – számos körülmény befolyásolhatja, de jellemzően a szűkös hazai, illetve a vonzó külföldi lehetőségek állnak a háttérben. A döntést emellett számos olyan tényező is megkönnyíti, amely a globalizált világ előnyeiből fakad.

A multik nem “kockáztatnak” helyiekkel

A szűkös hazai lehetőségek általában olyan formában jelentkeznek, hogy mivel kevés az új vezetői munkahely, meglehetősen korlátozott azoknak a pozícióknak a száma, amelyet egy vezető a karrierje következő állomásának tervezhet. Ezzel ellentétben a fejlett nyugati országokban igen gyakoriak az újcég-indítások, és a vezetői munkaerőpiac akár nagyságrendekkel is nagyobb. Ha keresleti munkaerőpiacon akarja a vezető eladni a képességeit, külföldre kell menni.

Ezzel párhuzamosan a válság kitörése óta mind jellemzőbb a multiknál, hogy külföldi vezetőkkel töltik be a pozíciókat. Ennek oka, hogy a vezetőket kinevező autoritás biztosítani akarja, hogy szoros kontroll mellett mindenképpen betartsák az anyavállalat irányelveit, ezért inkább az anyacég országából hoz át menedzsert, mintsem hogy „kockáztasson” egy helyi vezetővel.

Azt is számításba kell venni, hogy egy külföldi vezetőnek érzelmileg kevesebb problémája van magyarországi leépítésekkel, ha a vállalat helyzete azt kívánja. Mindez az utóbbi években tovább szűkítette a magyar vezetők által Magyarországon elérhető karrierfejlesztési lehetőségeket.

Tőrőlmetszett világpolgárok

Külföldön a fejlődési horizont is jóval  szélesebb. A magyarországi vezetők – jellemzően az online média révén – ugyan követik a világ újdonságait, technikai újításait, ám tisztában vannak azzal, hogy néhány kivételtől eltekintve évek fognak eltelni, mire ezekkel itthon találkoznak.

Erős késztetést jelenthet a külföldi munkavállalásra az is, hogy mind több magyarországi vezető találkozik napi szinten olyan külföldi kollégával, aki tőrőlmetszett világpolgárként éli vezetői életét. Las Vegasban iparági konferencián vesz részt, Szingapúrban ügyfelekkel tárgyal, és közben azon gondolkozik, hogy elfogadja-e a cégen belül számára felkínált torontói állást, vagy inkább maradjon közelebb családjához Münchenben.

Az előmenetel is gyorsabb tud lenni, ha a vezető külföldön próbálkozik. Olyasmiről nem igen lehet olvasni a hírekben, hogy K. Géza 10 év kemény munka után egy multinacionális cég CEO pozíciójába lépett. Olyanról viszont bőségesen, hogy John Doe, aki a cég (nem magyarországi) központjában húzott le 10 évet, a ranglétrán 2-5 évenként feljebb lépve, 10 év alatt CEO lett. Miközben „köztudott”, hogy képességeikben, képzettségükben (ha a nyelvtudásban nem is mindig) a magyar vezetők versenyképesek a külföldiekkel.

Az életszínvonal-esés kockázata

Motiváló erő, hogy az adott erőfeszítéssel Magyarországon, illetve külföldön elérhető pozícióhoz a fejlett országokban jellemzően magasabb  életszínvonal (ház, kocsi, stb.) tartozik. Igaz, mindenki a saját szintjéhez viszonyít: míg például egy magyar vezető álmodhat olyan életszínvonalról, amilyen egy németnek megadatik, ugyanakkor lehet, hogy a német vezető eközben olyan autóról ábrándozik, amelyet Németországban nem,  de az USA-ban megengedhetne magának.

Mind gyakrabban bukkan fel a külföldre távozás motívumaként a hosszú távú öngondoskodás. Az idősödő magyar társadalom, a gazdasági fejlődés beindulásának folyamatos jövőbe tolódása, a nyugdíjrendszer problémái mind azt sugallják a 40-es korosztálynak, hogy egyre nagyobb a kockázata egy radikális életszínvonal-esésnek, amint nyugdíjba mennek.

Rengetegen keresik hát a lehetőséget, hogy meglévő pénzük értékét minél jobban megőrizzék, illetve hogy minél nagyobb vagyont gyűjtsenek össze nyugdíj előtt. Már nem csak az a motiváció a vagyongyűjtésre, hogy az ember drágább dolgok megvásárlását engedhesse meg magának, hanem hogy idős korában majd fenn tudja tartani meglévő életszínvonalát. Mindig is napi téma volt Magyarországon, hogy hasonló képességű, pozíciójú emberek mennyivel többet keresnek külföldön. Ahhoz, hogy a távolban lévő, de közeledő nyugdíj időszakára nagyobb biztonsággal gyűjthessen vagyont az ember, külföldre kell menni.

A távozást megkönnyítő tényezők

A külföldi munkavállalást ugyanakkor számos tényező könnyíti meg. Így egyre több olyan cég van Magyarországon, amely vállalja a külföldre távozók lakásának, ingatlanának kezelését. Szélesedik azoknak a szolgáltatásoknak a köre is, amelyek révén az idősebb családtagokról való gondoskodást, akár házi ápolással, biztosítani lehet külföldről is.

A távközlés fejlődése ugyancsak ebbe az irányba hat. Ha valaki pár évtizede külföldre ment tanulni vagy dolgozni, sorba kellett állnia egy nyilvános utcai telefonfülkénél, hogy pár percre hazatelefonáljon, vagy hetente levelet írt. Ma az internet révén „ingyen” videokapcsolatban maradhat napi szinten az otthon maradottakkal.

Végezetül a globalizációnak, az európai egységesülésnek köszönhetően ma már sokkal könnyebb a külföldi munkavállaláshoz szükséges adminisztrációt elintézni, mint akár csak egy évtizede.