„Chipsadó”: törvény az egészségünk érdekében

Szeptember 1-jei hatállyal elfogadta a népegészségügyi termékadóról („chipsadó”) szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az új jogszabályról.

A törvény az egészségügyre fordítható források bővülése és az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás elősegítése érdekében adófizetési kötelezettséggel sújtja az olyan termékek forgalmazását, amelyek fogyasztása a jogalkotó szerint egészségügyi kockázatot hordoz.

Ennek megfelelően a törvény a különféle cukor-, só- és koffeintartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé. Adóköteles terméknek minősül például az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott gyümölcslé (ha gyümölcstartalma a 25 százalékot nem éri el), az üdítőital, az energiaital, a cukoráru, a cukrászsütemény, a keksz, a fagylalt, a jégkrém, a csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény, az ételízesítő és a leveskocka is. A felsorolt termékek csak akkor számítanak adóköteles terméknek, ha cukor- vagy sótartalmuk meghaladja a törvényben rögzített határértéket.

Az adó alanya, alapja, mértéke

Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Magyarországi előállítású adóköteles termék esetén a gyártó, külföldi termék Magyarországra való behozatala esetén pedig az adóköteles termék első belföldi értékesítője. Az adót az adó alanyának kell megfizetni, akkor is, ha az adóalany nem közvetlenül a végső fogyasztó számára értékesít.

Az adó alapja az értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve (ide nem értve a csomagolás tömegét). Az adó mértéke:

• üdítőital esetében 5 forint/liter,
• energiaital esetében 250 forint/liter,
• előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,
• sós snack esetében 200 forint/kilogramm,
• ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm.

Mentes az adó alól az értékesítő, ha a naptári éven belül adóköteles termékből összességében 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kevesebb mennyiséget értékesít. Mentességet élvez a külföldre történő értékesítés, amennyiben megfelel a szigorú törvényi előírásoknak. Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek az értékesítése is, amelyet vevője az előzőeknek megfelelően külföldre továbbértékesít, feltéve, hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét – a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével – számára hitelt érdemlően igazolja. Az előbbiek okán a jogszabály hatálya alá tartozó termékek értékesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az adómentesség feltételeit valóban teljesíteni lehessen!

Bevallási, fizetési kötelezettségek

Az adóalany az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli

Az adót az adómegállapítási időszakra önadózással kell megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határnapig megfizetni azon adóköteles termék értékesítése után, amelynek értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton (vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton) szereplő teljesítési időpont, vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a számla, számviteli bizonylat (vagy az értékesítésről kiállított más okirat) kiállításának időpontja az adómegállapítási időszakra esik. Az adómegállapítási időszak (havi, negyedéves, éves) megegyezik az adóalanyra vonatkozó áfabevallási időszakkal.

A termékadót az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon kell bevallani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervéhez az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az adóalanyra irányadó áfabevallási időszak szerint (havi, negyedéves, éves bevallás). Ha az adóalany alanyi áfamentes, bevallás benyújtására nem kötelezett áfaalany, vagy nem alanya az áfának, bevallási kötelezettségét február 25-ig teljesíti.