Bérszámfejtési kisokos: A munkaszerződések fajtái

Munkaszerződést számos jogviszony formájában köthetünk; összeszedtük, melyikről mit kell tudni.

Pentz Edina

Bérszámfejtési vezető
A szerző további bejegyzései » Bemutatkozás ▼

Bérszámfejtési sorozatunk következő három részében a munkavégzésre irányuló jogviszonyok néhány fajtáját mutatjuk be. Jelen bejegyzésünkben a megbízási jogviszonyra, valamint a vállalkozási jogviszonyra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat vettük sorra.

Bérszámfejtési kisokos: A munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusai, második rész »

A munkajogviszony

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között jön létre munkaszerződéssel.
Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte (munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt, törvényes képviselőjének hozzájárulásával). A munkaszerződést kötelezően írásba kell foglalni (http://blog.rsmdtm.hu/2011/05/berszamfejtesi-kisokos-ii-a-munkaszerzodes/), erről a munkáltató köteles gondoskodni.

A munkajogviszony jellemzői:

  • Alá-fölérendeltségi kapcsolat jön létre a felek között. A munkavégzés minden esetben önállótlan munkavégzést jelent.
  • A munkáltató széleskörű utasításadási és irányítási joggal rendelkezik, amely a munkavégzés minden elemére kiterjed, a végrehajtás módját is meghatározhatja.
  • A munkáltatót ellenőrzési jog illeti meg.
  • A munkavállaló a munkáltató szervezet-rendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos.
  • Munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat.
  • A munkavégzés kizárólag személyesen történhet.
  • A munkavállaló munkájáért munkabért kap.
  • A munkavállaló a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát.
  • A munkavégzés költségét a munkáltató viseli.

A megbízási jogviszony

Társadalombiztosítási szempontból megbízási jogviszonynak hívunk minden, a munkaviszonyon kívüli, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ide tartozik a megbízási, a vállalkozási jellegű, a felhasználási szerződéses jogviszonyok, a bedolgozói és a segítő családtagi jogviszonyok. A megbízás szóbeli megállapodás, vagy írásba foglalt szerződés megkötésével jön létre viszont ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. A megbízási jogviszony mindig ügyellátásra jön létre, amely lényegében szellemi tevékenységet takar.

A megbízási jogviszony jellemzői:

  • gondossági kötelem,
  • a gondos ügyellátásra tekintettel a megbízó a megbízási díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre,
  • a szerződés alapvetően szóban és írásban egyaránt megköthető,
  • a megbízott a megbízó célszerű és szakszerű utasításait köteles végrehajtani, az utasítás kiterjedhet az ügy egészére,
  • a megbízottnak az ügy ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeit a megbízó viseli,
  • a megbízott saját eszközeivel végzi az ügyellátást,
  • esetenként köteles a megbízott a megbízót tájékoztatni,
  • a megbízott a teljesítéshez más személyt is igénybe vehet.

A vállalkozási jogviszony

Vállalkozási szerződés tárgya olyan tevékenység, mely eredménykötelemmel jár, azaz a vállalkozónak munkával elérhető valamilyen eredményt kell létrehoznia. A vállalkozó a feladatot a tőle elvárható legjobb tudása szerint köteles elvégezni, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozó a munkát saját gazdasági tevékenysége körében, saját eszközeivel és saját költségén végzi.  A megrendelő jogosult utasítást adni a vállalkozónak, de az nem teheti a teljesítést terhesebbé, illetve nem terjedhet ki a munka megszervezésére. A vállalkozási tevékenységért díjazás jár, a vállalkozói díj azonban nemcsak a tevékenységért, hanem e tevékenység eredményéért nyújtott ellenszolgáltatás is. A megrendelő a díjat csak akkor köteles szolgáltatni, ha a vállalkozó a munkával elérhető eredményt létrehozta.

A vállalkozási jogviszony jellemzői:

  • eredménykötelem,
  • nem kötelező a személyes közreműködés,
  • jellemző a saját eszközök használata,
  • alvállalkozó igénybe vételére általában van lehetőség,
  • nem jellemző a feladat folyamatos ellátása,
  • a vállalkozó saját maga gondoskodik a biztonságos munkavégzésről,
  • nem meghatározható a munkaidő fogalma,
  • a vállalkozó a saját munkavállalói után maga fizeti a munkabért, adókat és járulékokat,
  • a felek közötti viszonyra a mellérendeltség jellemző.

Folytatás: http://blog.rsmdtm.hu/2011/08/berszamfejtesi-kisokos-a-munkaszerzodesek-fajtai-2/

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Kedves Olvasónk!

Mivel posztunk már 90 napnál régebbi, ezért nem tudunk hozzászólásokat fogadni. Amennyiben még is kérdése merült fel, kérem írjon nekünk a blog@rsmdtm.hu e-mail címre.

Üdvözlettel:
RSM DTM Hungary