Negatív saját tőke – tanulságok és megoldások jövő májusra

A beszámolókészítés lezárulta sok szempontból hasonlít a tanév végéhez: ahogyan a júniusi tanévzárókon a nebulók rendre megfogadják, hogy szeptembertől majd mindent jobban csinálnak (de most azonnal elmennek vakációzni), úgy május 31-e után a cégvezetők jó része azt ígéri magának, hogy a jövő évi beszámolókészítés előtt időben és mindenre kiterjedően ellenőrzi majd a társaság könyvelését (de most azonnal elmennek pihenni). Az ilyen fogadalmak kapcsán áttekintettük és összefoglaltuk a saját tőke összetételével, illetve a negatív saját tőkével kapcsolatos problémákra adható megoldásokat.

A saját tőke elvárt szinten tartása azért fontos kérdés, mert a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ha a két egymást követő évben a beszámoló adatai alapján a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke fele alá (vagy az rt. saját tőkéje az alaptőke ⅔-a alá) csökken, a társaság köteles taggyűlési (vagy közgyűlési) szinten eldönteni ennek az állapotnak a megszüntetését – erre a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül van ideje. Ha ezt nem teszi meg, a határidő letelte után 60 napon belül el kell határoznia jogutód nélküli megszűnését vagy más gazdasági társasággá alakulását.

Az alapvetően hitelezővédelmi célú rendelkezések miatt a „tőkés” problémák kezelése kiemelt fontosságú (és még éppen csak elkezdődött a három hónap…). De még a megszűnés fenyegetése nélkül is érdemes odafigyelni: a saját tőke/jegyzett tőke aránya a közbeszerzési, illetve az uniós pályázatokon való indulás, valamint a hitelfelvételek szempontjából is döntő jelentőségű lehet. Az alábbiakban bemutatjuk azt a négy módszert, amellyel növelhető a vállalkozások  jegyzett tőke arányos saját tőkéje.

1. Pótbefizetés

A tagok pótbefizetései a lekötött tartalékot és – mivel a lekötött tartalék a saját tőke része – a saját tőkét is növelik, így javítva a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát. A veszteség pótbefizetéssel való fedezésére a társasági szerződésben rögzített keretek között (maximális összeg, befizetési határidő) kerülhet csak sor. Ha a társaság újra nyereséges lesz, a pótbefizetések – taggyűlési vagy közgyűlési határozat alapján – visszafizethetőek. Érdemes megjegyezni, hogy a pótbefizetéseket a pénznek a bankszámlán történő jóváírásakor kell (lekötött tartalékként) lekönyvelni.

2. Jegyzett tőke leszállítása

Az elvárt (kívánt?) arány elérése érdekében a saját tőke emelése mellett a másik legegyszerűbb lehetőség a jegyzett tőke csökkentése – a taggyűlés (vagy közgyűlés) jóváhagyása alapján. Fontos tudni, hogy a törzstőke leszállításakor csak a tőkeleszállításról szóló határozat cégjegyzékbe való bejegyzése után szabad kifizetni a tagokat.

3. Értékhelyesbítés

Az értékhelyesbítés az értékelési tartalékot és – mivel az értékelési tartalék a saját tőke része – a saját tőkét is növeli. Az értékhelyesbítés lényege, hogy a befektetett eszközöket piaci értéken mutatjuk ki – ez azonban nem kötelező, csak lehetőség. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a megoldás nem azt jelenti, hogy a vállalkozás pármilliós eszközét (vagy ingatlanját) egyetlen tollvonással, szabadon választott és később piacinak mondott értéken tudjuk kimutatni. Az értékhelyesbítések során minden esetben pontosan dokumentáltan, az elvárható alapossággal kimunkált és alátámasztott piaci értéket kell használni.

4. Mérleg szerinti eredmény

Az eredményszámlák bármelyikének növelése a mérleg szerinti eredményen keresztül növeli a saját tőkét. Ez egyszerűen hangzik, valójában azonban kevés lehetőséget biztosít: tekintsük át, hogy a készletek értékelése, illetve a tartozások elengedése révén a vállalkozásoknak milyen lehetőségei vannak a saját tőke emelésére!

A vásárolt készleteket és azok változásait bekerülési értéken kell nyilvánítani és év végén leltárral alátámasztani; a befejezetlen termelést és a félkész termékeket szintén kötelező leltározni és készletre venni – újabb szabályok, amelyeket mindenki megtanult, de amelyeket csak kevesen tartanak be. Pedig megéri az év végi leltárral és a készletértékkel bajlódni: a „saját termelésű készletek állományváltozása” nevű számla növekedése a mérleg szerinti eredményt növeli.

A tartozások elengedése – annál a társaságnál, amelynek csökken a tartozása – rendkívüli bevételként jelenik meg, ami szintén a saját tőkét növeli. Érdemes azonban látni, hogy ebben az esetben a tartozását elvesztő társaságnak ajándékfizetési kötelezettsége keletkezik (nem lakástulajdon és nem kedvezményezett csoporttól kapott ajándék esetén 18 millió forintig 21 százalék, a 18-35 millió forint közötti részre 30 százalék, a 30 millió feletti részre pedig 40 százalék)

A fenti módszerek egyike sem mindenható – még csak nem is feltétlenül egyszerűek és olcsók. A szakszerűen és tudatosan gazdálkodó társaságok számára azonban lehetőséget biztosítanak, hogy időben és a megfelelő mértékben beavatkozzanak a társaság pénzügyeibe és ellenőrzésük alatt tartsák a jegyzett tőke/saját tőke arányt. Mint azok a diákok, akik megtartják vakációs fogadalmaikat.

Negatív saját tőke – tanulságok és megoldások jövő májusra