Új végrehajtási rendelet az áfatörvényhez II.

2011. július 1-től automatikusan, tehát minden további nemzeti szabályozás nélkül hatályba lép az Európai Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete, amely az uniós áfadirektíva egységes értelmezését adja. Előző anyagunkban (LINK) végigvettük az általános módosításokat, most bemutatjuk, hogy mit kell tudni az egyes szolgáltatási ágak kapcsán.

Gépek összeszerelése – szolgáltatásnyújtás

Az első ránézésére egyszerű szabály bezár egy jelenlegi kiskaput. Amennyiben a magyar szolgáltató egy másik tagállamban összeszereli a külföldi megrendelő által a rendelkezésére bocsátott gépalkatrészeket, úgy ezt július 1-től nem tekintheti (adómentes) termékértékesítésnek, hanem terméken végzett munkaként az összeszerelés tagállamában regisztráltatnia kell magát, és külföldi áfás számlát kell a szolgáltatásról kiállítania.

Focimeccsek televíziós közvetítése – nem sportszolgáltatás

A rendelet (végre!!!) egyértelműen megadja, hogyan kell meghatározni a focimeccsek televíziós közvetítési jogának értékesítésekor a teljesítési helyet. Ennek alapján a vevő székhelye szerinti államban kell áfát fizetni az ilyen ügyletek után.

Temetkezési szolgáltatás – nem ingatlanhoz kapcsolódó

A rendelet egyértelműsíti: a temetés megszervezésének keretében nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét a főszabály szerint kell meghatározni: a magyar vállalkozó áfásan számláz magánszemélyek részére, illetve áfamentesen, ha külföldi társaság megbízásából jár el.

Közvetítői (ügynöki) szolgáltatások – érdekes újdonságok

A nem adóalanyoknak nyújtott, közvetítői szolgáltatásokba júliustól bele kell érteni a közvetítő (vagy ügynök) által igénybe vett, de közvetített szolgáltatásokat is. Ha a közvetítő a saját nevében, de külföldi adóalany ügyfele megbízásából foglal szállást (és erről ő kapja a számlát is), akkor a költség átterhelésekor nem kell áfás számlát kiállítania. Júliustól ugyanis a szállásközvetítés végső megrendelő részére történő számlázásakor a teljesítési helyet már a főszabály szerint kell meghatározni: mivel külföldi adóalanynak nyújtják, áfamentesen kell számlázni.

Érdemes tehát végiggondolni, hogy ha a magyar társaságok külföldi közvetítőn keresztül intézik külföldi, céges szállásfoglalásaikat, megspórolhatják a szállásdíj (külföldi) áfáját.

Rendezvényes szolgáltatások

A rendelet szerint a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatásnak azok minősülnek, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát. Ilyen események különösen a színházi, cirkuszi előadások, a vásárok, vidámparkok, koncertek, kiállítások, valamint egyéb hasonló kulturális események a sportesemények (mérkőzések vagy versenyek), az oktatási és tudományos események (pl. konferenciák és szemináriumok). Fontos azonban, hogy létesítményekbe, például fitnesztermekbe való belépőjegy értékesítése nem minősül rendezvényes szolgáltatásra való belépés biztosításának.

Közlekedési eszközök bérbeadása

A rendelet itt is pontosít. Júliustól áfa szempontból közlekedési eszköznek minősülnek a motorizált vagy motor nélküli járművek és egyéb, személyeknek vagy áruknak egyik helyről a másikra történő fuvarozására, szállítására tervezett, járművek által húzható, vontatható vagy tolható berendezések és eszközök, amelyek rendes körülmények között fuvarozásra, illetve szállításra terveztek, és arra ténylegesen alkalmasak. Az új meghatározás megértését elősegítendő a rendelet felsorol néhány példát, mi minden minősül közlekedési eszköznek:

• közúti járművek, például gépkocsik, motorkerékpárok, biciklik, triciklik és lakókocsik;
• pótkocsik és félpótkocsik;
• vasúti kocsik;
• hajók;
• repülőgépek;
• kifejezetten beteg- és sérültszállításra tervezett járművek;
• mezőgazdasági vontatók és egyéb mezőgazdasági járművek;
• mechanikusan vagy elektronikusan hajtott kerekesszékek.

Nem minősül ugyanakkor közlekedési eszköznek a tartósan helyhez rögzített jármű. Ezek bérbeadására tehát a főszabály vonatkozik (adóalany bérlő esetén a bérlő székhelye, állandó telephelye, nem adóalany bérlőnél a bérbeadó székhelye, állandó telephelye).

A rendelet – a tagállami tapasztalatok alapján – a közlekedési eszközök bérbeadásának időtartamát is pontosítja: ha ugyanazt a közlekedési eszközt ugyanazon bérlő részére egymást követő szerződések alapján adják bérbe (és így rövid távú bérbeadásnak próbálják feltüntetni az ügyletet), akkor a bérbeadás tényleges idejének az összes szerződés szerinti időtartamot kell figyelembe venni. A rendelet ehhez még hozzáteszi, hogy egy rövid távú (vízi közlekedési eszközök bérbeadásánál 90 napnál rövidebb, minden más közlekedési eszköznél 30 napnál rövidebb) szerződés és annak meghosszabbításai egymást követő szerződéseknek minősülnek – ez alól csak akkor tehető kivétel, ha a hosszú távú bérbeadási szerződés előtti rövid távú szerződés(ek) nem utalnak joggal való visszaélésre.

Új végrehajtási rendelet az áfatörvényhez II.