Társaságiadó-bevallás – vizsga minden évben!

Ki örül a legjobban a nyár kezdetének? A válasz akár egyszerű is lehet: diák és tanár egyaránt. Persze van egy másik kör is, amely hihetetlen megkönnyebbüléssel ébred június 1-jén reggel, ha az előző napi vizsgán átment. De kik is vizsgáznak május 31-én?A könyvelők népes tábora, akik május 30-án leadták az előző évi beszámolókat, majd „könnyed” levezető edzésként elkészíthetik és beadhatják a társasági adóról, az iparűzési adóról, az innovációs járulékról, az energiaellátók különadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, a hitelintézeti járadékról, a külföldi szervezet adójáról, a korábban kettős könyvvitelt választó evaalanyoknak az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásait.

A felsorolás már önmagában rémisztő, de még elrettentőbb például a társaságiadó-bevallási nyomtatvány, amely önmagában 25 oldal. Ha valaki biztosra akar menni, akkor elolvashatja a 95 oldalas kitöltési útmutatót, esetleg a kitöltési útmutató elején hivatkozott 18 jogszabályt. Persze lehet azt mondani, hogy ez túlzás, hiszen e terjedelem egy része csak speciális esetekben érdekes, de a bevallásszerkesztő végre meghallhatná a könyvelők panaszát, amely szerint miért is kell az elektronikusan közzétett beszámolók korában a beszámolóadatokat a társaságiadó-bevallásban is feltüntetni. Ennyi adat és információ sodrában a könyvelő könnyen téveszt. Az alábbiakban pár hibalehetőségre szeretném felhívni a figyelmet. A borítólapon sok olyan kódkocka van, amelynek nem, vagy téves kitöltése a későbbiekben komoly adókülönbözeteket is eredményezhet:

1. Bejelentett részesedés x-szelésére nem bejelentéshez van szükség, hiszen azt külön nyomtatványon már a szerzéstől számított 30 napon belül meg kell tenni. Ez alapján e jelölés számomra nem indokolt, hiszen a nyomtatványon a későbbiekben úgyis külön jelölni kell az adózás előtti eredménycsökkentés, vagy éppen növelés tényét és annak mértékét.
2. Kellemetlenebb hiba, ha valaki a jövedelemminimumról nyilatkozik tévesen. Azaz, például ha a kódkockába 2-est ír be, amely szerint úgy nyilatkozik, hogy tárgyévi adózás előtti eredménye, vagy adólapja eléri a jövedelemminimumot, de kiderül, hogy mégsem, az érintett társaság számára adókülönbözetet lehet megállapítani. Az adóhatósági indoklás szerint azért, mert nem tett az adózás rendjéről szóló törvény szerint nyilatkozatot és az elvárt jövedelem után sem fizette meg az adót. Noha a bevalláskitöltő program megfelelő szerkesztésével erre a hibára a figyelmet fel lehetne hívni, de sajnos a bevallásszerkesztő itt nem kívánt segíteni. Vagy éppen igen, csak nem az adózóknak!
3. Amennyiben a bevallás kedvezményezett átalakulás jogelődjét, vagy kiválás esetén jogutódját illeti, akkor ezt a borítólap kódlapján szintén jelölni kell, ellenkező esetben az összevont átértékelési különbözetet meghatározott eltérésekkel módosítani kell.
4. Idei újdonság, hogy szintén jelölni kell, ha valamely társaság transzferár-nyilvántartási kötelezettségét úgynevezett közös nyilvántartás készítésével teljesítette.
5. Szintén újdonság, hogy az adományok után nem elég begyűjteni az igazolásokat és nyilatkozatokat, hanem a beszámolókra is szükség lesz annak érdekében, hogy igazolni lehessen azt a tényt, hogy e juttatás nélkül is pozitív a vállalkozási tevékenységből származó eredménye. Ellenkező esetben nem elkerülhető az adózási eredmény növelése. Megnyugtatásként fontos megjegyezni, hogy a beszámolót nem kell a bevallás benyújtásáig megszerezni.
6. Az idei év negatív meglepetése a külföldi szervezetnek meghatározott jogcímeken fizetett összegek utáni 30 százalékos forrásadó, hacsak nem igazolja illetőségigazolás hiteles fordításával, hogy a kifizetésben részesülő olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amely állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére.
7. Már tavaly is könnyebbséget jelentett, hogy megszűnt a veszteségelhatároláshoz – megadott feltételek teljesülése esetén – kapcsolódó kérelembeadási kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a társaságoknak e joguk végleg elveszett.
8. További újdonság és könnyen felejtés tárgya lehet, hogy a társaságoknak a reprezentáció és üzleti ajándék értékével meg kell növelni a társaság adózás előtti eredményét.
9. Üröm az örömben, hogy a 2010. év eleji adóváltozások ugyan számos módosító tételt kirostáltak, de azok jelentős része pont az adózás előtti eredményt csökkentő tételeket érintette, amelyek közül a legjelentősebb a helyi iparűzési adó tárgyévben elszámolt ráfordítása volt.
10. Végül egy sokszor látott szerencsétlen tévesztésre szeretném felhívni a figyelmet. A fejlesztési tartalék képzését nem csak a bevallásban, hanem a beszámolós számaiban is meg kell jeleníteni, nevezetesen a képzés összegét a tárgyévben át kell vezetni a lekötött tartalékba.

A sort persze még nagyon hosszan lehetne folytatni, de talán itt is érdemes azzal a reklámokból ismert kissé átalakított fordulattal zárni, hogy „kérdések, kételyek estén kérdezze meg adótanácsadóját, adószakértőjét”.