Szja-bevallás: amire figyelni érdemes!

Ha azt a kérdést tennénk fel, hogy kinek mi jut eszébe a májusról úgy általában, válaszként a legtöbb esetben valószínűleg a szerelmet kapnánk. Nem állok azonban távol a valóságtól, ha úgy vélem, hogy dobogós helyet érne el a személyijövedelemadó-bevallás is. Különösen, ha a kérdést májusban tennénk fel, amikor sokaknak a kellemesen langyos, nehéz, de igéző illatokkal teljes éjszakai séták helyett a fejfájás és feszültség jut, amikor az esti lámpafénynél papír fölé görnyedve próbálják személyijövedelemadó-bevallásukat kitölteni. Ilyenkor átkozzák azt a pillanatot, amikor meggondolatlanul maguk vállalták be az adóbevallásuk elkészítését, vagy hogy olyan jövedelmeik vannak, amelyek miatt sem a munkáltató, sem az adóhatóság nem vállalja bevallásuk elkészítését. Ilyenkor aranyat ér egy adótanácsadó, vagy APEH-es (ma már helyesen NAV-os) ismerős, különösen ha a több száz oldalas kitöltési útmutatót veszi számba. De akinek ez nem adatott meg, főleg azoknak szól – így pár nappal a május 20-i határidő előtt – pár ötlet, amire ilyenkor érdemes odafigyelni:

1. Az első és talán legáltalánosabb probléma, hogy a munkáltató által kiállított M30-as lap kategóriái eleve félrevezetőek. Az A oszlopban alapot említ, míg a D oszlopban jövedelmet, noha mind a törvény szóhasználata alapján, mind köznapi értelemben véve ezek igazából fordítva értelmezhetők. Az A oszlopban szerepeltetendő összeg munkabér esetén a munkaszerződés szerinti bér összege, a jövedelem, míg a D oszlopban a szuperbruttó miatti 1,27-es szorzóval növelt adóalap. Ha valaki elvéti ezt, akkor a végeredmény könnyen jelentős adófizetési kötelezettség lehet!
2. Tavaly, 2010-ben még nem voltak olyan bőkezűek a családi adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. Csak három vagy több eltartott esetén járt, és akkor is csak négyezer forint havonta minden kedvezményezett eltartott után. Ráadásul a kedvezményt csak meghatározott jövedelemig lehetett figyelembe venni.
3. Búcsút kell, illetve kellett venni a jól megszokott adókedvezményektől, mint például a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, vagy éppen a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj után járó kedvezmény.
4. Azonban érdemes odafigyelni az úgynevezett halaszott tandíjalap utáni kedvezményre. E szerint ha az adózó magánszemély eredetileg az igazolást így kérte a felsőoktatási intézménytől, akkor ez után a továbbiakban is élhet még adókedvezménnyel, így akár 2010-ben is.
5. 2010-ben még csökkenthetik adóalapjukat, akik korábban lakáscélú hitelszerződést kötöttek, és a törlesztést még 2007. január 1-je előtt megkezdték, igaz, a jövedelemkorlátra itt is figyelemmel kell lenni.
6. Ha azzal a szomorú helyzettel állunk szemben, hogy pótlólagos adófizetési kötelezettségünk van, akkor öröm az ürömben, hogy százezer forintot meg nem haladó tartozásunkat pótlékmenetesen rendezhetjük legfeljebb 4 hónap alatt egyenlő részletekben, ha a C lap alján ezt jelöljük.
7. Ha évközben önkéntes nyugdíjpénztári, önkéntes egészségpénztári, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlánkra fizettünk be magánszemélyként összegeket, akkor ne felejtsük el a 02-es lap kitöltését, mert különben a korábban megfizetett adónkból nem kerül jóváírás az adott számlánkra.
8. Immár nemcsak a tőzsdei ügyletek, hanem egyéb értékpapírügyletek (például ellenőrzött tőkepiaci ügyletek) esetén is van lehetőség az egyes ügyleteken elért veszteség figyelembe vételére a többi ügyleten keletkezett nyereséggel szemben. Sőt ezt fokozatosan kiterjesztésre kerül oly módon, hogy a veszteségeket évek között is át lehet vinni.
9. Jelentősen változtak a külföldi pénzben szerzett jövedelmek forintosításának szabályai is, így ha ilyen előfordul, akkor azt érdemes nem rutinszerűen kezelni.
10. A 2010 során elfogadott adóamnesztia-rendelkezésekkel való élésnek nem feltétele annak a bevallásban való megjelenítése, így az adóhatóság erről első kézből nem szerezhet tudomást!