Adminisztrációs túlzások az adóbevallásban

Sokunkban él az emléke annak az időszaknak, amikor a személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának utolsó napján össznépi program volt a bevallások feladása miatti postai sorban állás. Aztán jött az elektronikus világ, és egyre többen döntöttek és döntenek úgy, hogy azon túl, hogy az ABEV program használatával töltik ki a bevallásukat, megspórolják maguknak a sorban állás kényelmetlenségét is, és az otthon édes melegéből egy klikkeléssel teljesítik kötelezettségüket.

A magyarországi személyi jövedelemadózást kritizálók sokszor érvelnek azzal, hogy az adózási kultúránkat nagymértékben meghatározza az a tény, hogy maga a bevallás az, ami ellehetetleníti egy a mostaninál egészségesebb szemléletű adózási kultúra kialakulását. A bevallást védelmezők ezzel szembeni ellenérve, hogy amilyen a jogszabály, olyan a bevallás. Ha egyszerűbb lenne a személyi jövedelemadózás szabályozása, a bevallás is egyszerűbb lenne. Mindkét oldalnak igaza van, és mindkét oldalnak engedni kellene a saját hadállásából.

Volt egyszer egy főnököm, aki a kiadott feladat teljesülésének számonkérésekor mindig azt kérdezte meg, hogy mi a megoldás, és ha kíváncsi a részletekre, akkor azt jelezni fogja.

A személyijövedelemadó-bevallás szemléletével épp ez a legnagyobb probléma, hogy az ember még az előtt elveszik a részletekben, mielőtt az eredményhez egy lépéssel is közelebb kerülne.

A sorban állások megszűntek ugyan, de a bevallások kitöltése, értelmezése nem lett sokkal egyszerűbb. Az ABEV használatakor a számításokat ugyan nem nekünk kell elvégezni, illetve a program számos ponton figyelmeztet a kitöltés hiányosságára, hibáira, azonban maga a bevallás nem sokat változott. Az a mai napig egy terjedelmes, rengeteg információt tartalmazó, túlbonyolított nyomtatvány. Ez még akkor is így van, ha az adózással foglalkozó szakemberek szerint strukturáltsága könnyen átláthatóvá teszi a bevallást, és vezeti az embert, hogy melyik sorokat kell kitöltenie ahhoz, hogy az éves jövedelmét hibátlanul vallhassa be.

A magánszemélyek többségének azonban ez nem segítség a bevallás kitöltése során felmerülő gyakorlati problémáinak megoldásában. Az adóhatóság évről-évre minden részletre kiterjedő kitöltési útmutató kiadásával próbálja megkönnyíteni a feladatot. De lássuk be, mindenkinek maximum pár oldalra van szüksége.

Az ABEV évekkel ezelőtti bevezetésével az APEH vitathatatlanul sokat változtatott a bevallások adminisztrációs terheinek csökkentése terén. A régi problémák azonban továbbra is megmaradtak:

• Ha a papíron leadott bevallásomat nem írom alá, az formai hibának számít, és a bevallást nem fogajda el a NAV. De mit igazol, ha alá van írva? Az elektronikusan leadott bevallásomat nem kell aláírni – nyilván, hiszen arra ott van az adóazonosító jelem, de az a papíroson is rajta van!
• Hibás természetes azonosító adatok: beírom az adóazonosító jelemet – APEH látja, hogy én vagyok, de a nevemet, címemet, édesanyám nevét elírom, már hibának számít! Pedig az adóazonosító jelem „mögött” ott van minden információ!
• Ha egészségpénztárba, nyugdíjszámlára kérem az adóvisszatérítésem, ez esetben is meg kell adni a saját számlaszámom, holott nem oda kérem az utalást. Ez is csak pluszadminisztrációt jelent!Új probléma, hogy a kitöltőprogram gyakran nehezen értelmezhető összefüggéshibát jelez. Ezekben, ha valaki nem szakember, el tud veszni!

Pedig az irány egyértelműnek tűnik. Adóhatósági bevallás, munkáltatói elszámolás, kedvezmények megszűnése, csökkentett adattartalmú bevallás, 2011-től élő egyszerűsített bevallás. Ez mind abba az irányba hat, hogy ne legyen adminisztrációs többletteher.

Adminisztrációs túlzások az adóbevallásban