Tényleg olyan szép a SZÉP?

Húsvét közeledtével lassan az amúgy leterhelt, de egyébként a „ki korán kel aranyat lel” hozzáállással nem megáldott sorstársak is elkezdenek azon gondolkodni, hogy hol töltsék nyári szabadságukat, illetve hogy azt milyen forrásból biztosítsák. Ha nem is a nyuszitól, de a kormány április 12-én kihirdetett rendeletétől új impulzust kaphattak mind a munkáltatók , mind  a munkavállalók. A sokáig csak találgatásokkal kísért Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) kibocsátásának és felhasználásának szabályairól alkotott ugyanis jogszabályt a kormány.

A részletes szabályokra itt nem kívánok kitérni, hisz az elmúlt napokban ezt a sajtó sokat tárgyalta, csak pár olyan pontot kívánok felsorolni, amely a különböző döntési helyzeteket befolyásolhatja:

Mennyi adható?

Az éves juttatás maximális értéke 300 ezer forint. Ez jóval meghaladja a konkurens üdülési csekk juttatási limitét. Ez azonban csak akkor igaz, ha valaki nem rendelkezik megfelelő számú közeli hozzátartozóval (legalább három), vagy nem azokkal együtt kívánja azt felhasználni. Hiszen egy kétgyermekes szülő korábban is nemcsak magának, hanem házastársának és két gyermekének is kérhetett üdülési csekket, és ekkor a juttatás mértéke már elérhette a 312 ezer forintot is! Az őszi jogalkotás során mindenképpen megérne egy javaslatot, hogy a SZÉP összege ne nominálisan legyen meghatározva, hanem a tárgyévi minimálbér megadott százalékához rögzítsék.

Mennyibe kerül?

A munkáltatók vélhetően szívesebben adják majd juttatásaikat a SZÉP keretei között, mint üdülési csekkben, mivel annak költségeit még részben sem ők állják. Míg az üdülési csekk beszerzése esetén a munkáltatót terhelő kezelési díj az 1 százalék + áfa összegtől a 7,5 százalék + áfa összegig terjed, addig a SZÉP esetében a munkáltató dönthet arról, hogy a korábbi üdülési csekkhez kapcsolódó kezelési díj összegét megossza-e a munkavállalókkal, annak érdekében, hogy ők ezt az új juttatást preferálják. Valószínűsíthetően a szálláshely-szolgáltatást nyújtó szerződött elfogadóhelyek sem lesznek szomorúak, amelyekre az új rendszer költségei hárulnak (beváltási forgalom 1,5 százaléka), hiszen ezt megelőzően az ún. ügyleti jutalékuk mértéke 6 százalék + áfa volt.

De mire is használhatom?

Az igazi kellemetlen meglepetés a leendőbeli felhasználót e kérdés feltevésekor éri. Míg az üdülési csekket a legkülönfélébb – akár az üdülés köznapi értelmétől távol álló (pl. internet-előfizetés, mozijegyek stb.) – szolgáltatások igénybevétele során is fel lehetett használni, addig a SZÉP csak a szálláshely-szolgáltatással együttesen igénybe vett, a rendeletben tételesen felsorolt szolgáltatások ellenértékének megtérítésére használható. És itt kezdődnek a kérdések:

• Fogják-e ellenőrizni az elfogadóhelyek gyakorlatát, vagyis hogy a SZÉP-et valóban csak szálláshely-szolgáltatásra, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra fordítják?
• Ha igen, akkor mi lesz a szankció a szabálytól való eltérés esetén?
• A nem cél szerinti felhasználáshoz kapcsolódik-e majd adózási szankció is?
• Ha lesz szankció, az kit fog érinteni, a felhasználót, vagy az elfogadóhelyet?

A fentieken túl fontos megjegyezni, hogy több előremutató elemet mutat fel az új rendszer, amelynek kiterjesztését érdemes lesz a cafeteria többi eleménél is átgondolni. Ilyenek többek között a gazdaságfejlesztési szempontok (munkahelyteremtés, hazai szolgáltató szektor támogatása), a vissza nem válthatóság – amely elengedhetetlen lehet egyes adóelkerülésre építő vállalkozások kiszorítása érdekében –, vagy a transzparencia és az olcsóság. Reméljük, hogy a következőkben a további kedvező adózási feltételek közötti juttatási formák ki- és átalakításánál is figyelemmel lesz ezekre a szempontokra a jogalkotó.