A bérelt ingatlanok és az áfa

Ingatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel.

Az áfa rendszerében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint adómentes tevékenység, azonban az adózó dönthet úgy is, hogy adókötelezettséget választ e tevékenységére. A döntést az állami adóhatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Ha az adóalany élt e választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. A választást külön-külön lehet megtenni a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadása esetében. Nem élhet az adókötelessé tétellel két speciális áfajogállású kör, az alanyi mentességet választók és az evaalanyok. Amennyiben az ingatlan-bérbeadást a bérbeadó – választásával – áfakötelessé tette, akkor arról számlát köteles kiállítani a bérbevevő adóalany felé.

Amikor a bérbevevő az ingatlant kibérli, célszerű a bérbeadótól az áfa tekintetében egy nyilatkozatot kérni, vagy esetleg magáról a bejelentőről másolatot kérni. A bejelentő adatlap alapján győződhet meg arról a bérbevevő, hogy a szolgáltatás nyújtója áfás adózást választott-e avagy sem. A nyilatkozat a felelősség megosztására lehet jó, hiszen evvel lehet bizonyítani a körültekintő hozzáállást.

Előfordulnak olyan bérbeadások is, amelyeket összekevernek az ingatlan-bérbeadással. Mindig áfaköteles körbe tartozik például a gépjármű elhelyezését szolgáló bérbeadás, az ingatlannal tartósan összekötött gép vagy berendezés bérbeadása, és például a széfbérbeadás.

Véleményem szerint fontos még egy dolgot megemlíteni. Sok esetben lehet találkozni olyan megoldással – főleg az utóbbi években –, amikor több cég vesz bérbe egy adott ingatlant, úgy, hogy egy cég lesz kvázi a főbérlő, és ez a cég számlázza tovább a bérleti díjat a többi bérlő felé. A válság hatására sok esetben a bérbeadók ahhoz is hozzájárulnak, hogy a bérbevevő a korábban bérbevett terület egy részét albérletbe továbbadja a költségei csökkentése érdekében. Az írásomban boncolgatott áfakérdés ilyen esetekben is felmerül.

Amikor továbbszámlázzák a bérleti díjat, akkor szintén meg kell határozni, hogy áfa szempontjából a bérbeadás adóköteles avagy nem. Meg kell azt nézni, hogy aki továbbszámlázza a bérleti díjat, választotta-e az adókötelezettséget a bérbeadás tekintetében. Itt fontos, hogy újra és újra a bérbeadó adóalanyisága szempontjából kell megvizsgálni az áfakérdést, nem a közvetítés tényéből kiindulva. Az ingatlan-bérbeadás áfakérdése független attól, hogy a szolgáltatás közvetített szolgáltatás vagy saját, itt mindig az adóalany áfaválasztása lesz a mérvadó. Egy továbbszámlázásos láncolatban szereplőnként kell megismételni a választást. Tehát ha valamelyik szereplő nem választott adókötelezettséget a bérbeadás tekintetében, akkor neki áfamentesen kell számlázni, függetlenül attól, hogy az előző láncszem adókötelezettséget választott-e és ő áfásan számláz-e felé. Természetesen ennek az a hátránya, hogy nem tudja levonni a bejövő számlán szereplő bérleti díj áfatartalmát. Szóval nem árt odafigyelni.

A bérelt ingatlanok és az áfa