Még egyszer a családi adókedvezményről!

Kérdések és válaszok: további érdekességek a családi adókedvezmény témájában.

Hegedüs Sándor

Partner, Adóüzletág vezető
A szerző további bejegyzései » Bemutatkozás ▼

A családi adókedvezménnyel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról szóló bejegyzésünk rendkívüli érdeklődést váltott ki Önökből. Soha nem látott számú hozzászólás érkezett az anyaghoz. Amit ezúton is még egyszer köszönünk Önöknek. Úgy véljük, a hozzászólások, illetve az azokra általunk adott válaszok is rendkívül hasznos tartalommal bírnak, ezért szerkesztett formában, bejegyzésként újraközöljük őket. A keresést segítendő kulcsszavak mentén rendeztük a hozzászólásokat. Reméljük, ezzel további segítséget tudunk Önöknek nyújtani a családi adókedvezmény bonyolult kérdéskörének megértéséhez!

Általános kérdések

  • Nekem három gyermekem van, és mind a három jogosult a családi kedvezményre. A feleségemmel mindketten igénybe szeretnénk venni a kedvezményt. A feleségem minimálbérért dolgozik, az én havi bruttó jövedelmem 200.000 forint. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen arányban osszam meg az adókedvezményt a feleségemmel, hogy a legjobban járjunk?
  • Három gyerek után a maximálisan érvényesíthető családi adókedvezmény eltartott gyermekenként, havonta 206.250 forint, összesen 618.750 forint. Az Önök jövedelmi viszonyaira tekintettel a megosztásnak adóoptimalizálási szempontból annyiban van csak jelentősége, hogy mindkettőjük bruttó jövedelmével szemben elszámolható akkora összegű családi kedvezmény, amely következtében a jövedelemadó alapjuk 0 forintra csökken, még akkor is, ha az ún. adójóváírást, amelyre jogosultak lennének, nem is veszik figyelembe, tehát egyiküknél sem keletkezik szja-fizetési kötelezettségük. A megosztásnál dönthetnek úgy is, hogy azt gyermekenként, vagy összeg megadásával határozzák meg.

Gyes/gyed

  • Gyesen lévő anyuka vagyok, 3 gyermek után kapom a családi pótlékot – 51.000 forintot. Négy órában dolgozom, minimálbéres vagyok. Igénybe vehetem-e a családi kedvezmény egy részét?
  • Az Ön esetében a gyes és a családi pótlék után nem kell adót fizetni. A négyórás munkavégzésért kapott, a minimálbér felét elérő fizetése után már az adójóváírással is ki tudja nullázni szja-fizetési kötelezettségét. Persze választhatja azt a megoldást is, hogy adójóváírás helyett a családi kedvezményt veszi igénybe. Ez utóbbi esetben érdemes azt is mérlegelni, hogy van-e olyan személy, akivel a családi kedvezményt meg tudja osztani. Amennyiben igen, akkor érdemes a nyilatkozat előtt kalkulálni.
  • Ikerlányaimmal gyeden vagyok. Társas vállalkozás (bt.) tulajdonosaként 148.ooo forint/hó bruttó bér után kapom a gyedet. Kérdésem, hogy a nyilatkozatot az OEP részére kell-e leadnom? Ha igen, akkor jár-e a részemre családi adókedvezmény? Férjem jelenleg tanul, jövedelme nincs.
  • A családi kedvezményre való jogosultság alapján a magánszemély az összevont adóalapot csökkentheti. Az Ön esetében ez azt jelenti, hogy érvényesíthet családi kedvezményt a két gyermek után. Azonban tekintettel arra, hogy a gyed 148.000 forint bérjövedelem figyelembevételével kerül meghatározásra, nem fogja tudni a maximális adóalap-kedvezményt (2 x 62.500 forint) igénybe venni.
  • A családi kedvezmény érvényesítésénél figyelemmel kell lennie továbbá arra, hogy a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat csak a munkáltató számára adható. Az egészségpénztár nem minősül munkáltatónak, ezért az Önt megillető családi kedvezményt csak az év végi szja-bevallásban fogja tudni érvényesíteni.

Élettársi kapcsolat

  • Élettársammal 3 kiskorú gyermeket nevelünk, de csak kettő közös. Családi pótlékot az élettársam kapja mindhárom gyermek után, illetve ez év augusztus közepéig gyeden van, tehát nincs munkáltatója. Igénybe vehetem én mindhárom gyermek után a családi kedvezményt?
  • Az élettársi kapcsolatban élő, nem vér szerinti szülő nem jogosult a családi kedvezmény igénybevételére az általa nevelt gyermek után. Erre csak házastársak jogosultak, illetve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe fogadni kívánó személy az örökbefogadási eljárás megindítását követően.

Válás

  • A férjemmel a válás kezdetén tartunk, még nincs beadva a válókereset, de már több mint két éve külön élünk. Két kiskorú gyereket nevelünk, közösen. Minden anyagi terhet megosztunk a gyerekekkel kapcsolatban. A családi pótlékot én kapom, de nekem nincs akkora jövedelmem, hogy érvényesíteni tudjam a családi adókedvezményt. Az a kérdésem, hogy a “még” férjem igénybe veheti-e?
  • A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából azt kell eldönteni, hogy a férje jogosult-e igénybe venni családi pótlékot. A családok támogatásáról szóló törvény értelmében a családi pótlékra való jogosultság eldöntéséhez azt kell megvizsgálni, hogy a gyermek az igénylővel egy háztartásban él-e vagy sem. Amennyiben Önök egymástól külön élnek, akkor a családi pótlék igénybevételére a férje nem szerez jogosultságot, így a családi kedvezményt sem tudja a gyermekek után igénybe venni.
  • Az Önök értelmezésében milyen módon vehető igénybe a családi kedvezmény, amennyiben a szülők már elváltak, ennek ellenére közös háztartásban nevelik 2 közös gyermeküket, akik családi pótlékra jogosultak (amely az édesanya részére kerül kifizetésre)?
  • Családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülő, azonban azt is vizsgálni kell, hogy a szülők egy háztartásban élnek-e, illetve a gyermek az igénylő háztartásban él-e. A szülő akkor neveli, gondozza saját háztartásban gyermekét, ha vele életvitelszerűen együtt él és a gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Annak megítélése, hogy ez az Önök esetében megvalósul-e, számomra nem egyértelmű. Ez esetben akár családjogi kérdések megítélése is szükséges lehet!

Oktatás

  • Egyedülálló anya vagyok, a kislányom 18 éves elmúlt, végzős gimnazista. Jelenleg emelt, 13.700 forintos családi pótlékot kapok. Felsőoktatásban szeretné folytatni tanulmányait. Meddig kaphatom a családi pótlékot, és a családi adókedvezményben részt vehetek-e?
  • Ön a gyermeke után a következő időpontig jogosult családi pótlék és ezzel együtt családi kedvezmény igénybevételére. Közoktatási intézményben tanuló (ilyen a gimnázium is) gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig (augusztus 31-e), amelyben a huszadik életévét betölti.
  • Van egy 17 éves gimnazista és egy 20 éves egyetemista fiam, mindkettő után kapok családi pótlékot, azaz 12.200 plusz 1.100 forintot. Az eltartott gyermekeim száma 2 fő, de csak egy fő a kedvezményezett. Jól értelmezem, hogy az adóalapból levonnak a két eltartott után összesen 125.000 forintot (2 x 62.500), de az az után megállapított adóból csak 10.000 forint lesz jóváírva?
  • Ön kizárólag a kedvezményezett, 17 éves gimnazista gyermeke után jogosult havi 62.500 forint családi kedvezmény igénybevételére, ami azt jelenti, hogy havonta 10.000 forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége. Az egyetemista fia után nem tud családi kedvezményt igénybe venni. A nem kedvezményezett gyermek csak a családi kedvezmény igénybe vehető összegének meghatározásának szempontjából számít. Ha Önnek például két egyetemista gyereke lenne, akkor a kedvezményezett gyermek után havonta nem 62.500 forint, hanem 206.250 forint kedvezményre lenne jogosult.

RÁT

  • Én RÁT-ot kapok (sajnos nincs munkám), élettársam 130.000 forint bruttó bérrel január végétől áll munkába. Két közös kiskorú gyermekünk van. A családi pótlékot én kapom, emeltet, mint egyedülálló. Kérnem kell-e a családi pótlék alapra állítását (ne emelt legyen), ahhoz, hogy az adókedvezményt a párom igénybe tudja venni a két gyermek után?
  • Az élettársa akkor szerez jogosultságot családi pótlékra, ha a közös gyermeküket saját háztartásban neveli. Ebben az esetben viszont, mint ahogy azt Ön is érzékelteti levelében, Ön már nem lesz jogosult az emelt összegű családi pótlékra, és erre vonatkozóan a bejelentést meg kell tennie. Az szja-törvény tételesen tartalmazza a rendelkezést, amely szerint az Ön élettársa a családi adókedvezmény megosztására a közös gyermekek után csak akkor lehet jogosult, ha az élettársak egyike sem veszi igénybe az emelt összegű családi pótlékot arra való tekintettel, hogy egyedülállóként neveli a gyermekeket.

Ekho

  • Én gyest és családi pótlékot kapok, a gyermekem apja (nem vagyunk összeházasodva, de egy háztartásban élünk) keres nettó 140.000 forintot, ekhózik. Úgy gondolom, hogy nem érdemes megosztani a családi adókedvezményt, mert ha csak ő veszi igénybe, akkor többet kapunk. Jól gondolom?
  • Az ekho szabályainak alkalmazhatóságra tekintettel először azt kell meghatározni, hogy az élettársának jövedelméből mekkora rész tartozik az szja-törvény szerint adózó, összevont adóalapba, illetve, hogy mekkora rész az ekho alapja.
    Amennyiben az élettársa az összevont adóalapba tartozó jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként, munkáltatótól szerzi meg, úgy lehetőség van a munkáltató részére adott adóelőleg-nyilatkozatban év közben érvényesíteni a családi kedvezményt. A családi kedvezmény érvényesítésénél azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amennyiben az élettársa bérjövedelmet szerez, akkor jogosult adójóváírás érvényesítésére is, amelynek a havi maximális összege 12.100 forint, és igénybevételére 2.750.000 forint éves szinten meghatározott jogosultsági határig van lehetőség. Amennyiben éves szinten az élettársa összes jövedelme nagyobb, mint 2.750.000 forint, de nem éri el a 3.960.000 forintot, az adójóváírás csökkentett összegben illeti meg.
    Érdemes figyelemmel lenni az ekho és a bérjövedelem közötti eltérő adózási szabályokra, noha ekhóval szemben nem érvényesíthető családi kedvezmény, de az ekho munkavállalót terhelő mértéke 15%, amely meghaladja bérjövedelmekből levonandó járulék mértéket (17,5%). Így az ekho szerint közterhet fizető nettó jövedelme magasabb lesz, mint a családi kedvezménnyel élő bérjövedelemmel rendelkezőé.
    4A levelében fogalmazottak alapján Ön kizárólag olyan jövedelmet szerez (családi pótlék, gyes), amely adómentesnek minősül, így Ön családi kedvezményt érvényesíteni ezen jövedelmek után nem tud, tehát a kedvezményt egymás között nem tudják az élettársával megosztani.

Vállalkozás

  • Jól értem-e, hogy az egyéni vállalkozó év közben a vállalkozói kivétjével szemben nem érvényesíthet családi kedvezményt? Nem a vállalkozói nyereségre gondolok. Ha a házastársának van munkahelye, akkor célszerű ott igénybe venni és év végén a maradékot figyelembe venni a vállalkozó házastárs adóbevallásában?
  • Igen, jól érti.
  • Férjemmel mindketten egyéni vállalkozók vagyunk, pénzügyi termékek közvetítése a fő profilunk. Férjem szakmai minimálbéresként, az én vállalkozásomban van bejelentve (ő másodállású egyéni vállalkozó). Én csak sima minimálbéren vagyok bejelentve a saját egyéni vállalkozásomban. Van-e rá lehetőségünk, hogy a három gyermekünk után járó kedvezményt az egyéni vállalkozásaink nyeresége után is igénybe vehessük, vagy csak a munkabérünk után igényelhetjük?
  • A családi kedvezmény csak az összevont adóalappal szemben érvényesíthető, amelynek része az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelem. Ezeknek részét képezi többek között a munkabér és az egyéni vállalkozások esetén ismert ún. vállalkozói kivét. Az egyéni vállalkozók nyeresége utáni vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az osztalékadó után az nem érvényesíthető.

Külföldi vonatkozású kérdések

  • Magyar tulajdonú kft. alkalmazottja vagyok. Lengyelországban dolgozom. Adót Magyarországon fizetek. Feleségem lengyel, négy hónapos terhes. Ő lengyel vállalatnál dolgozik, és ott adózik. Állandó bejelentett lakásunk Magyarországon is van. A születendő gyermekünk kettős állampolgárságú lesz. Magyarországon nincs jövedelme a feleségemnek. Igénybe vehetem-e a családi kedvezményt és az adójóváírást is a jövedelmem után?
  • A családi kedvezmény érvényesítésénél jelentősége van annak, hogy már megszületett gyermekről, vagy magzatról beszélünk.
  • Főszabályként igaz az a megközelítés, hogy a családi kedvezményre való jogosultság megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett jogosult-e családi pótlék igénybevételére vagy sem. A magzat esetében azonban ezt nem kell vizsgálni, mert a törvényben meghatározott ideje fennálló várandós állapot teremti meg a családi kedvezményre való jogosultságot. Ebben az esetben a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, a fogantatás 91. napjától a gyermek születéséig jogosult a családi kedvezményre. A jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amikor a várandóság orvosi igazolása alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek utáni családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
    Az Ön esetében az nem vitatható, hogy magzat fogantatásának 91. napja után jogosult a családi kedvezményt igénybe venni.
    A már megszületett gyermek esetében az Ön esetében is azt kell megvizsgálni, hogy a születendő gyermek után fő szabály szerint Magyarországon keletkezik családi pótlékra való jogosultság vagy sem. A családok támogatásáról szóló törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárra terjed ki. Nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezhet. Sajnos abban a kérdésben nem tudok segíteni, hogy van-e a törvénytől eltérően rendelkező nemzetközi szerződés hatályban Magyarország és Lengyelország között. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálata tud Önnek segítséget nyújtani.
    Amennyiben a születendő gyermek után Magyarországon nem lenne jogosult családi pótlékra, úgy egyrészt a megszületett gyermek után a családi kedvezményt sem tudja majd igénybe venni, másrészt a gyermeke születésének hónapjára még fog tudni érvényesíteni családi kedvezményt, mivel a megszületendő gyermek után a családi pótlékra való jogosultsága nem nyílik meg.
    Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó gondolt azokra az esetekre is, amikor ugyan a magánszemély Magyarországon adóköteles, összevonandó adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik, de a gyermek után más EGT állam (ilyen Lengyeolrszág is) jogszabálya alapján lesz jogosult családi pótlékra. Ezekben az esetekben azonos szabályok fognak rá vonatkozni, mind az adóelőleg fizetés, mind az adómegállapítás tekintetében.
    Tekintettel arra, hogy a jövedelmére vonatkozóan közelebbi adatot nem adott meg, ezért az adójóváírás igénybevételével kapcsolatosan csak általános tájékoztatást tudok adni. E szerint az éves jövedelmének nagyságától függően van lehetősége az adójóváírás érvényesítésére. A 2.750.000 Ft-ban megállapított jogosultsági határ eléréséig ennek maximális összege havi 12.100 Ft, amennyiben az éves jövedelme meghaladja a 2.750.000 forintot, de nem éri el a 3.960.000 Ft-ot, úgy csökkentett összegben jogosult az adójóváírásra. A munkáltatója felé már év közben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot, amelyben kérheti, hogy a családi kedvezmény, illetve amennyiben jogosult rá az adójóváírás figyelembe vételét.
    E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítás érintő rendelkezéseket is) kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.
  • Gyeden vagyok, márciustól dolgozom. A párom szlovák állampolgár, és ott is dolgozik. Vajon kapok családi kedvezményt (2 gyermek)? Vagy ha én igénylem, akkor a párom az adóbevallásánál már nem kérhet a gyerekekre adókedvezményt Szlovákiában? Van köze a kettőnek egymáshoz?
  • A családi adókedvezményt év közben, majd akkor tudja érvényesíteni, ha munkába áll. A munkakezdéskor célszerű Önnek erről nyilatkozni, hogy a munkabér kifizetésekor ezt már figyelembe vegyék. Az év eleji (január-februári) családi kedvezményt a két kedvezményezett eltartott után majd év végi bevallásában tudja érvényesíteni.
    Ami az élettársát illeti, amennyiben magyar forrásból származik jövedelme, bérjövedelme, akkor ő már évközben ezt figyelembe veheti. Ha egyéb összevonandó jövedelme van magyar forrásból, akkor ezután a családi kedvezményt majd év végi bevallásában tudja érvényesíteni.
    Amennyiben szlovák cégtől, Szlovákiában végzett munkáért kap fizetést, akkor ezzel szemben nem fog tudni családi kedvezményt érvényesíteni. Elérő a megítélés, ha ugyan szlovák cégtől, de folyamatosan magyarországi munka végzésért kapja a fizetést, mert ekkor ez a jövedelem Magyarországon lesz adóköteles és azzal szemben a családi kedvezményt érvényesíteni lehet.

Sajnos ha Szlovákiában végzi a munkát és szlovák cégtől kapja a fizetését, akkor a ez szlovák adójogi kérdés, amelyben nem tudok segíteni.

Szakmai kérdések

  • Eddig úgy tudtam, hogy a gyed bérjellegű kifizetés! Tehát havi szinten figyelembe kell, hogy vegye az OEP az adójóváírást. Az igaz, hogy nem munkáltató, de kifizető! Egyébként a napokban kaptam tőlük az igénybevételhez szükséges nyilatkozatot. Nem értem, hogy miért nem tudom év közben igénybe venni, mivel jelenlegi gyedalapom, 101.300 forint, ezt bruttósítani kell (szorozni 1,27-tel), ezek után az adóalapom: 128.651 forintra módosul,
    ez az alap viszont elegendő a 2x 62.500 forintos családikedvezmény-jóváíráshoz.
  • Egy olyan neuralgikus pontra mutatott rá, amelyet eddig túl sokan még nem firtattak. Az szja-törvény alapján (48. § (3)) adóelőleg-nyilatkozatra adójóváírás, családi kedvezmény tekintetében csak akkor van lehetőség, ha az adóelőleget a munkáltató állapítja meg. A tavalyi szabály itt kifizetőt említett. A kifizető lényegesen tágabb fogalom, így annak e tárgyban történő alkalmazásával korábban nem volt gond. Az idei évtől azonban az a furcsa állapot áll elő a jogszabály szövegét olvasva, hogy ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely (főszabály szerint minimum 100 fő tb-ellátására jogosult foglalkoztatott), akkor a munkáltató állapítja meg a gyed után az adóelőleget, így az adóelőleggel szemben érvényesíthető az adójóváírás és családi adókedvezmény. Ellenkező esetben azonban a törvény szövegét olvasva erre nincs lehetőség. Véleményem szerint indokolt lenne a jogszabály-módosítás.

Ossza meg ismerőseivel:

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, kövessen minket a Facebookon is!

Hozzászólások (7)

  1. Niki szerint:

    Tisztelt Sándor!
    Kérdésem a következő lenne:
    Első gyerekem után, április 1-től megszüntettem a GYES-t, így akkortól betegállományban leszek a 2. gyermekem születéséig.Október végén fog érkezni a baba.Kérdezném, hogy most év közben igényelhetném-e a családi adókedvezményt?Egyáltalán betegállomány alatt jár-e?Úgy tudom a 91 napos magzat után is már igénylehető?Ez így van?
    Ha jogosult vagyok rá, akkor az internetről letöltött formanyomtatványt kell a cégemhez beküldenem?
    Köszönöm segítségét.

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Kedves Niki!

      Örörmmel jelzem, hogy évközben is (sőt minden kifizetés előtt) van lehetőség a családi kedvezményről nyilatkozni. A magzat fogantatásától számított 91. naptól van lehetőség a családi kedvezmény igénybevételére.
      A családi kedvezmény igénybe vételére lehetőség van a betegállomány alatt is, amennyiben adóköteles jövedelemet szerez ez alatt (ilyennek minősül többek között a táppénz is). A nyilatkozat tekintetében javasolom azt a http://www.apeh.hu honlapról letölteni, de praktikusabb megoldás lehet a munkáltatótól az általa használt nyomtatványt megkérni.

      Üdvözlettel:
      Hegedüs Sándor

  2. Kovács Éva szerint:

    Tisztelt Sándor!
    A család adókedvezménnyel kapcsolatoson olyan jellegű kérdésem lenne, hogy a tájékoztatóban a kedvezményezett eltartottak között szerepel rokkantsági járadékban részesülő személy.
    Van két kedvezményezett eltartott, akik után családi pótlékot kap a férj. A feleség rokkantsági járadékban részesül. A családi adókedvezményt a férj szeretné érvényesíteni. Igénybe veheti e 3×206.250.-Ft-ot, vagy a rokkantsági járadékban részesülő bele számít és csak 2×206.250.-Ft kedvezményt vehet igénybe.
    Várom megtisztelő válaszát.
    Kovács Éva

    • Hegedüs Sándor szerint:

      Tisztelt Kovács Éva!

      A családi kedvezmény igénybe vehető havi összegét – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként kell meghatározni.

      A kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantági járadékban részesülő személy is. Amennyiben a rokkantsági járadékban részesülővel hozott döntés szerint a jogosultság a férjet illeti meg, a férj három fő után jogosult családi kedvezményre, és három fő után tudja a havi 206.250 Ft-os összegű családi kedvezményt igénybe venni.

      Tisztelettel:
      Hegedüs Sándor

  3. Egy apuka szerint:

    Tisztelt Sándor!

    Végigolvastam ezt, meg a korábbi ezzel a témával foglalkozó blogját. Sok kérdésre kitárgyalásra került, ugyanakkor van egy speciális helyzet, amiről még nem olvastam és a családunkat érinti. Ebben szeretném kérni tanácsát. Jelenleg van két családi pótlékra jogosult kisgyermekünk, akik után meg is igényeltük a családi adókedvezményt (ezt jelenleg én veszem igénybe). Feleségem ismét várandós, az érkező baba várhatóan szeptemberben fog megszületni (márciusban már eléri a magzat a 91. napot). Jelenleg a feleségem GYED-en van a második gyerekkel, a GYED összege bruttó 100100 Ft, valamint kéri az adójóváírást. Az én bruttó fizetésem változó, de általában 350000 Ft körül van, illetve van egy-egy hónap amikor 13. havi fizetést illetve prémiumot kapok.
    Kérdéseink a következők:
    1. Hogyan érdemes nyilatkoznunk, ha a feleségem esetében havonta kb. 5500 Ft adóelőleg levonás marad az adójóváírás után, nálam pedig kb. 50000 Ft (itt már figyelembe van véve a két meglévő gyermekünk családi adókedvezménye).
    2. Mivel nem tudjuk minden hónapban teljes mértékben kihasználni a három gyermek után járó teljes családi adókedvezményt, az a jogosultsági időszakon belül átcsoportosítható majd az SZJA bevallásnál? Itt azt értem, hogy pl. abban a hónapban, amikor megkapom a 13. havi fizetést is, akkor még marad adóelőlegem, ezt ki tudom majd ütni, a családi adókedvezmény keret fel nem használt részéből?
    3. Van lehetőség arra, hogy évközben egy hónapot visszamenőleg igényeljük a három gyermek után járó családi adókedvezményt?

    Mielőbbi válasza reményében üdvözlettel
    egy apuka

  4. Petrosz Bácsi szerint:

    Még csak a feléig jutottam, de nagyon összeszedett anyag. Sajnos annyira túlbonyolított az egész szabályozás, hogy szükség is van ilyen jó magyarázó cikkekre. Köszi a hasznos infókat még délben visszajövök elolvasni a második felét is! :)

  5. will szerint:

    Amennyi értelmezési érdekesség merül fel ebből a családi adókedvezményből, abból nekem az jön le, hogy ezt is csak valaki kitalálta, azt hitte, hogy (fülke)forradalmit alkotott, nem kérdezett meg róla egyetlen adószakértőt sem, hogy milyen speciális kérdéseket vet fel, stb. Eleve ez a teljesen értelmetlen kettős nyilatkoztatás, hogy ki veszi fel, meg ki milyen arányban, meg ha én felveszem, akkor a nejem már ne vehesse, hát nevetséges. Ennél egyszerűbb lett volna a családi pótlékot, vagy a gyedet, vagy valami más meglévő (hasonlóan bonyolult) tételt megtolni pár ezer forinttal, és kész.
    Van még egy fontos dolog: sok munkahelyen az összevissza változó szabályok miatt a bértárgyalások során a nettó bér mértékében állapodnak meg a felek. Ha év közben változik valami, akkor persze kicsit módosul a nettó is, de év elején ezt kiigazítják. Na a családi adókedvezmény ilyen formán semmilyen nettó bérnövekményt nem jelent ezeknél a családoknál, legfeljebb a munkáltató örül, hogy pár ezer forinttal csökken a totál bruttó, amibe neki az adott munkavállaló kerül.

Kövesse a bejegyzés kommentjeit RSS-en!