Újabb forduló adóamnesztia- adómorál fronton

Idén lesz amnesztia a külföldön tartott vagyonokra. Az ebből az alkalomból nehezen kihagyható (és az ilyen alkalmakkor ritkán kihagyott) moralizálások helyett készítsünk egy rövid, de tényszerű elemzést, hogy vajon érdemes és hasznos-e tiszta lapot adni a korábban belföldön nem adózott jövedelmek hazahozásáért.

Először összefoglaljuk a 2011-es adóamnesztia előírásait, aztán sorra vesszük a pró és kontra érveket, hogy megválaszolhassuk: valóban érdemes-e több tíz milliárd forint jövedelem honosítását várni az intézkedésektől.

Egy amnesztia – két jövedelemre

A 2010. évi CLIII. törvény 82. és 83. §-ai két kedvezményről rendelkeznek: az egyik a belföldi magánszemély adózók, valamint külföldi társaságaik külföldön vezetett bankszámláin lévő pénzének kedvező adózással történő hazahozását biztosítja. A másik pedig a magyar társaságaikat külföldi cégeken keresztül tulajdonló magánszemélyek számára teszi lehetővé, hogy közvetlenül saját tulajdonukba vegyék vissza cégeiket – adókötelezettség nélkül.

Külföldi pénzeszközök hazautalása, valóban anonim módon

Belföldi magánszemélyek mindössze 10%-os adóteher megfizetésével juthatnak hozzá külföldi társaságukban felhalmozott jövedelmeikhez (illetve hazautalhatják az eddig külföldi bankokban tartott pénzeiket). A 2011-es amnesztia kiterjed azokra a tulajdonosokra is, akik a részvények be nem jegyzett tulajdonosaként, de a tulajdonlás tényleges haszonélvezőjeként szereztek jövedelmet (beneficial owner). Valószínűleg a 2008-as adóamnesztia kudarcának egyik okát (amikor is az adóhatóságnak, a nyomtatvány külön során kellett bevallani a hazahozott jövedelmeket) kiküszöbölendő, 2011-ben a jövedelmek hazautalása során végig biztosított marad majd a magánszemélyek névtelensége és azonosíthatatlansága: az utalásokat a PSZÁF és a NAV által kijelölt magyar bankok számlájára kell majd utalni, illetve az utalásokról csak a bankoknak kell majd adatot szolgáltatniuk. A 10%-os adót a bank vonja le és utalja el a NAV célszámlájára, a magánszemély azonosítása nélkül. Az adó megfizetéséről a bank egy igazolást ad a magánszemélynek.

Az adóamnesztia csak a külföldi társaság által 2010. október 31-ig megszerzett és a 2011. december 31-ig hazautalt pénzekre vonatkozik. A magyar pénzintézet részére a magánszemélyeknek be kell majd mutatniuk a külföldi bank igazolását, arról hogy a hazautalt összeg 2010. október 31. előtt már az külföldi számlán volt. A fentiek szerint megszerzett jövedelmek adózott jövedelemnek minősülnek, azokkal összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető, továbbá a jövedelem keletkezésével összefüggésben sem adókövetkezmények, sem büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. Ha a NAV ellenőrei utólag, e jövedelemre is kiterjedő vizsgálatot tartanak, az adóamnesztia igénybevételét a banktól kapott igazolás bemutatásával lehet érvényesíteni.

Belföldi társaságokban meglévő tulajdonrészek hazahozása

Az 2011-es amnesztiatörvény másik kedvezménye, hogy belföldi magánszemélyek 2011. december 31-ig adómentesen szerezhetnek belföldi gazdasági társaságokban tulajdonrészt, amennyiben a tulajdonrészt olyan, 10%-ot el nem érő társaságiadó-terhet viselő társaságtól vagy egyéb külföldi vagyonkezelő szervezettől (pl. alapítványtól, trust-tól) szerzik meg, amelynek tulajdonosa, haszonélvezője vagy kedvezményezettje a magánszemély.

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély legkésőbb 2011. december 31-ig bejelentse a részesedés megszerzésének tényét az adóhatóságnak.

Az amnesztia lényege, hogy a belföldi társaságban való részesedésszerzésével összefüggésben a magánszemélynél nem állapítható meg sem vagyongyarapodás, sem egyéb adó-, illetve büntetőjogi következmény. Az idei amnesztia két további csábító kedvezményt tesz: egyrészt jogkövetkezmény-mentességet szavatol akkor is, ha a részesedés ellenértéke eltér a szokásos piaci értéktől, másrészt megengedi, hogy a magánszemély vevő által a részesedést átruházó külföldi személy részére fizetett ellenértéket, az ügylet után, de legkésőbb 2011. december 31-ig a magánszemély részére bármely jogcímen adómentesen visszajuttassák.

A szabályok áttekintése után vizsgáljuk meg, a 2011-es adóamnesztia előnyeit és hátrányait. Az alábbi pontok párba állítva ütköztetik a felmerülő pro és kontra érveket

1. Vonzó feltételek – vonzó alternatívák

Az idei amnesztia a külföldi pénzek hazautalásai során névtelenséget és az egyszeri adóteher megfizetése esetén büntethetetlenséget garantál – a tulajdonrészek hazahozását, bár bejelentési kötelezettséggel jár, még adófizetés sem terheli. A pénzek és a tényleges irányítás belföldiesítését már csak azért is érdemes komolyan megfontolni, mert ennyire vonzó feltételeket egyetlen korábbi adóamnesztia sem tartalmazott.

Másrészt viszont azt is látni kell, hogy a magánszemélyek a külföldi bankkártyákkal továbbra is hazautalás nélkül költhetik el a pénzüket. Az ilyen pénzforrások felhasználásának – a morális megfontolásokon túl – a külföldi pénzekből fenntartott életszínvonal és a belföldön adózott jövedelem aránya szab csak korlátot.

2. Fiskális cél – fiskális ellenérvek

Az adóamnesztia kifejezett célja, hogy a jövőben (hosszú távon) itthon adózzanak a korábban külföldön felhalmozott, illetve a belföldi társaságokból származó jövedelmek után. Az adóamnesztiákkal kapcsolatos morális ellenérvek mellett ezúttal érdemes egy másik, objektív ellenérvet is figyelembe venni.

A külföldi jövedelmeket a magyar magánszemélyek többsége feltételezhetően belföldön költi el, illetve fekteti be. A jövedelmek megszerzése tehát nem, felhasználása azonban már jelenleg is valószínűleg a belföldi adóbevételeket gyarapítja. Kérdés, hogy vajon így is megérte-e felvállalni az adóamnesztia jelentette feszültségeket. Ha valóban reális a több tízmilliárd forintos többletbevétel, talán igen. A bevételcél helytállósága azonban jövő nyárig kérdés marad.

3. Minek adóamnesztia, ha nem piszkos a szennyes

Az idei adóamnesztia – bár tényleg az eddigi legcélszerűbb és sok szempontból a legvonzóbb – csak a még el nem költött pénzekre érvényes, tehát a külföldi bankból felvett és már elköltött jövedelmekre nem vonatkozik. Ezért (is) lesz szükség a külföldi bank igazolására is a kedvezményes adókulcs használatához.

Az adóhatóság által felkínált tiszta lap nem vonatkozik az adózatlanul elköltött pénzekre – azonban amíg el nem költik, addig nem is illegális a (közvetlenül) külföldi társaságokból származó jövedelmek külföldi bankszámlán tartása. Akkor pontosan mi alól is kap felmentést a pénzét hazautaló magánszemély?

Magyar adóamnesztiák – végtelen történet?

A fentiek alapján elmondható, hogy bár a 2011-es adóamnesztia egyszeri, csökkentett adóterhet jelentő megoldást kínál a magyar magánszemélyek külföldi bankokban álló pénzének hazautalására, illetve tényleges adófizetés nélküli lehetőséget a belföldi táraságokban meglévő részesedések belföldiesítésére, nem lép túl a korábbi, sikertelen amnesztia-kísérletek keretein. Sőt, mivel a korábbi próbálkozásokat sem kísérte következetes és szigorú ellenőrzési hullám, lanyha érdeklődésre és mérsékelt sikerre számíthatnak megalkotói.

A sikeres nemzetközi adóamnesztiák példája is azt sugallja, hogy a vonzó megoldást szükségszerűvé is kell tenni. A hatékony és rigorózus ellenőrzés a sikeres adóamnesztia programok kulcsa. Bár itthon többször nekifutottak, ezt az ajtót még mindig nem hiába döngetik. Hiába: csak az okos és ügyes róka tudja kiénekelni a sajtot holló szájából.