Amikor igazán fáj az áfa

Az áfa a legnagyobb költségvetési bevételforrás – és a vállalkozások likviditását is ez az adó, illetve a hozzá kapcsolódó adminisztrációs terhek lehetetlenítik el a legnagyobb mértékben. A költségvetési szigor miatt persze nincs helye az adókulcs csökkentésének vagy az adómentességek kiterjesztésének (ezek amúgy is az iparági érdekek kiszolgálásának eszközei, és mint ilyenek, a rendszer szintjén igazságtalanok), ám azt mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy milyen más általános érvényű, az áfabevételeket nem kockáztató módosításokkal lehetne könnyíteni a vállalkozások életén.

A cégek többségének az áfa nem huszadikán fáj igazán, hanem amikor külső forrásból kell finanszírozniuk a működésüket, miközben az adóhatóság „ül” a jogosan visszajáró adójukon. Úgy vélem, az alább felsorolt területeken a könnyítő módosítások haszna (többletforrás a vállalkozásoknál) messze meghaladná azok árát (szorosabb eljárási határidők, illetve kismértékben csökkenő bevételek), a szinergikus hatásokról (átláthatóbb és egyszerűbb adminisztráció, erős motiváció az adóhatósági elismerés megszerzésére) már nem is beszélve:

Az importáfa önadózással történő megfizetése

Ez jelenleg kevesek kiváltsága. Ha könnyítenék az önadózó engedély megszerzésének feltételeit, a termékeket az EU-n kívülről beszerző vállalkozások számára (ismét) átfutó tétellé válhatna az áfa – hasonlóan a közösségi beszerzéseket terhelő adó jelenlegi rendezéséhez. Az intézkedés előnyét jól érzékelteti, hogy jelenleg a negyedév elején történt vámkezelések áfáját akár 150 napig is meg kell finanszíroznia a vállalkozásoknak.

Adózói elitklubok – értékes többletjogokkal

Az adózók minősített csoportjainak „előjogait” indokolt és érdemes lenne tovább bővíteni. Az ellenőrzötten és bizonyítottan megbízható vállalkozások (engedélyezett gazdálkodók, minősített adózók, megbízható vámadósok, köztartozásmentes adózók) például minden esetben mentesülhetnének az adóbiztosíték nyújtása alól, vagy rövidebb határidő (15-20 nap) vonatkozhatna rájuk az adókiutalások és -átvezetések során.

Önellenőrzési kényszer megszüntetése utólagos helyesbítés esetén

Ha egy vállalkozás utólag csökkenti az értékesítés számlájának értékét, csak az áfatörvényben felsorolt feltételek teljesülése esetén nem kell önellenőriznie a csökkentő tétel miatt. Ha az ilyen esetekben a helyesbítő számlát a kiállítása szerinti bevallásban kellene bevallani, nem „veszne el” az első önellenőrzés alacsonyabb pótlékkulcs-alkalmazásának lehetősége egy pótlékmentes önrevízió miatt.

Minősített adózóvá válás – módosított feltételekkel

A jelenlegi előírások szerint a minősített adózóvá válás egyik feltétele, hogy az adózó múltjában ne legyen adóhiány. Ismerve az adóellenőri erős motivációt (esetenként kényszert) a mindenáron történő bírságolásra, ez a feltétel szinte csak olyan vállalkozások számára teljesíthető, amelyek még nem estek át komoly adóellenőrzésen. A cél nem az, hogy ilyen vállalkozásokból álljon össze a minősített adózói adatbázis. Ha a jelenlegi teljes tiltás helyett relativizálnánk, például az adóteljesítménnyel arányosan állapítanánk meg az adóbírság megengedett mértékét, a minősített adózói adatbázisba bevonni kívánt nagy és erős társaságokat is motiválnánk. A „sportszerű” belépési feltételek, illetve a fent említett vonzó többletjogok jelentenék a minősített adózói tagság igazi vonzerejét – és hasznát.

A fent javasolt módosítások nem csökkentenék az áfabevételeket, bizalmi alapúvá tennének néhány eljárást, és jelentős, nagyon jelentős előnyhöz juttatnák a vállalkozásokat. Hangzatos és cégre/iparágra szabott szabályozás helyett valódi előnyökhöz kellene juttatni a vállalkozásokat – halkan, de eredményesen.