Elutasítja az EU a sporttal kapcsolatos adókedvezményt?

Az idén nagy valószínűséggel még nem lesz alkalmazható a sportegyesületek, sportági szakszövetségek és a sport fejlesztése érdekében létrejött alapítványok támogatása ellenében megszerezhető adókedvezmény, amelyet tavaly augusztusban fogadtak el. Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának alelnöke a Digi Sport televízióban január 18-án legalábbis azt mondta (http://www.digisport.hu/video/2279), hogy a társaságiadó-törvény által nyújtott adókedvezmény koncepcióját még nem fogadta el az Európai Bizottság, sőt egyes elemeit versenykorlátozó hatásúnak ítéli meg.

A bérkifizetések miatt aggódik az unió

A tavaly kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezés szerint a társaságok az általuk nyújtott támogatás összegének minimum 110 százalékával (500 millió forint feletti nyereség esetén az arány magasabb) csökkenthetik adókötelezettségüket a látvány-csapatsportok országos sportági szakszövetségeinek, az azok tagjaként működő sportszervezeteknek, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványoknak nyújtott támogatások után. A támogatható öt sportág a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong.

Szalay Ferenc elmondta: az Európai Bizottság elsősorban azt kifogásolja, hogy a támogatások a sportegyesületek alkalmazásában álló sportolók és edzők bérének kifizetésére is fordítható. Az indoklások szerint ez előnyt jelentene az EU más tagállamainak sportegyesületeivel szemben. Az utánpótlás-nevelés, a létesítményfejlesztés és a szakosztályok működési költségeinek támogatását ugyanakkor valószínűleg elfogadja majd a bizottság.

Az eredeti elképzelés szerint a támogatásra jogosult szervezetek az általuk egy adóévben utánpótlás-fejlesztésre fordított kiadásaik 100 százalékáról, beruházásra és felújításra fordított kiadásaik 80 százalékáról, illetve személyi jellegű ráfordításaik 50 százalékáról adhatnak ki támogatási igazolást.

A cél a folyamatos fejlődés biztosítása

Az adókedvezményre jogosító támogatások felhasználási körének ezirányú szűkítése véleményem szerint azonban nem feltétlenül lesz rossz hatással a magyar sport helyzetére. A jellemzően szerény anyagi lehetőségeik miatt is főként rövid távon gondolkodó klubok ugyanis a támogatások nagy részét feltehetően a bérek kiegyenlítésére fordítanák. Habár ez lehetőséget adhatna drágább játékosok megvásárlására és fizetésére is – ezáltal pedig a klub rövid távú megerősítésére -, azonban nem biztos, hogy ez hosszú távon is felemelkedést jelentene a klubok, illetve a sportágak számára. A megfelelő utánpótlásképzés, létesítmények és eszközök hiányában ugyanis nehéz elképzelni, hogy egy klub nemzetközi szinten is meghatározóvá váljon. Az utánpótlás megerősítésével ráadásul olcsóbban juthatna jól képzett játékosokhoz, illetve ez bevételnövekedést is jelenthetne a saját nevelésű piacképes játékosok eladásával.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a sporttörvény módosításainak köszönhetően – amint azt korábbi blogbejegyzésemben már említettem (http://blog.rsmdtm.hu/2010/08/a-magyar-sport-megint-szep-lesz-melto-regi-nagy-hirehez/) – a játékosok 100 millió, míg a sportszakemberek 25 millió forintos bevételhatárig alkalmazhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), amely a munkabérek munkavállalói és munkáltatói oldalon összesen 65 százalék körüli adóterhelése helyett mindössze 35 százalékos mértékű. Az ekho segítségével tehát ugyanaz a nettó összeg jóval alacsonyabb költséggel kifizethető, ami jelentősen enyhíti a sportegyesületek jelenlegi terheit.

Még egy fontos részletet érdemes kiemelni: a riportban elhangzott, hogy a támogatások a sportszervezetek működési költségeire is felhasználhatóak lesznek. Ennek érdekessége, hogy a törvényben ez a lehetőség egyelőre nem szerepel, ezért nem lehet tudni, hogy milyen alapon folynak erről tárgyalások, illetve valóban lehetőség lesz-e ilyen jellegű költségek érvényesítésére is. Az biztos, hogy ez forrásokat vonna el az utánpótlás- és létesítményfejlesztéstől, valamint az eszközellátottság helyzetének javításától, hiszen jelenleg a legtöbb sportegyesületnek gondot okoz a havi rezsiköltségek kifizetése is. Az adókedvezmények célja pedig véleményem szerint nem a létfenntartás vagy a megszűnés elodázása, hanem a céltudatos és gondos tervezés mellett gazdálkodó szervezetek egyenletes és folyamatos fejlődésének biztosítása kell legyen, hogy megjelenjenek a nemzetközi szinten is jegyzett magyar sportegyesületek.