EVA: megéri még?!
Az eva előnye jelentősen csökkent az elmúlt években, sokaknak már nem éri meg. Kalkulátorunk segít a döntésben!
Marczin Mónika
Partner, Nemzetközi kapcsolatok vezetőjeA szerző további bejegyzései » Bemutatkozás ▼
Tavaly év vége felé sokan feltették a kérdést maguknak és nekünk, tanácsadóknak is, hogy az év vége közeledtével és az új 2011-es adóváltozások után is megéri-e még az evaalanyiság?
Tovább fokozta a hangulatot egy először csak szakmai berkekben, majd a sajtóban is elterjedt hír, miszerint az evások osztalékát is terheli 14 százalék eho az új törvényszöveg pontos értelmezése alapján, amely a 30 százalékos eva-kulcson felül már olyan adóterhet eredményezett volna, amely értelmetlenné tette volna az eva választását. Szerencsére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján még épp időben jelent meg egy pontosítás ezzel kapcsolatosan, ahol megerősítették, hogy továbbra sem kell ehót fizetni az evás vállalkozások tagjai által megszerzett osztalék után, így elmaradt a tömeges kijelentkezés az evások körében.
Az egyszerűsített vállalkozói adó indulásakor egyértelműen sláger adónemnek és rendkívül közkedveltnek bizonyult. Az évek előrehaladtával és az adózási környezet folyamatos módosításaival évről-évre előkerült a téma, de az evások száma és nem utolsósorban az általuk befizetett adóbevétel folyamatosan növekedett. Most, az év eleji adótervezések alkalmával aktuális kérdés, ezért kiszámoltuk, 2011-ben mennyire előnyös még az eva.
Kinek is éri meg?
Kalkulációink során több feltételezéssel éltünk. Azt vizsgáltuk, hogy egy legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás cég tulajdonosa – aki után az idén hatályos 94 ezer forintos garantált bérminimum alapján fizetik meg az adó- és járulékterheket – különböző bevételi szintek, illetve költségek mellett eva vagy társasági adó alanyaként realizál több nettó, adózott jövedelmet:
A eset – nincs költség: az eva mindenképpen előnyösebb, mint a társasági adó, de minél magasabb a bevétel, annál inkább csökken a különbség a két alternatíva között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az évi 25 milliós maximális evás bruttó árbevételnél 17.250.000 forint a nettó jövedelem evásként, míg társaságiadó-törvény hatálya alatt 14.367.600 forint, tehát 2.882.400 forinttal több marad meg jövedelemként az evás tagnál.
B eset – 10% költséget számolunk el: alacsonyabb jövedelemszintnél jelentősen, de a maximális 25 milliós bevételnél is közel 1.394.400 forinttal több marad éves szinten az evás cég tulajdonosánál.
C eset – 19,5% költséget számolunk el: ez az a fordulópont, ahol ha az éves maximális 25 milliós keretet kihasználja a cég, azonos adóteher jelentkezik, akár eva-, akár társaságiadó-alanyt nézünk. Ugyanakkor 1 milliós éves bevételi szint elérésénél közel 100.000 forinttal kevesebb jövedelmet realizálunk társasági adó hatálya alatt.
D eset – 50% vagy azt meghaladó költséget számolunk el: egyértelműen rosszabbul járunk az eva alatt, akár 1 milliós, akár 25 milliós éves bruttó bevételt realizálunk, sőt ahogy nő az árbevételünk, úgy nő az adómegtakarítás társasági adósként. Ilyen költségszint mellett már nem éri meg evásnak maradni!
Vigyázzunk a költségekkel!
A költségekkel azért vigyázzunk! Ahogyan azt Dr Fekete Zoltán Titusz kollégám legutóbbi blogbejegyzése is taglalja, minden könyvelő-adótanácsadó kolléga tapasztalja az adóellenőrzések során, hogy a hatóság kiemelt figyelmet szentel az elszámolt költségszámláknak. És amennyiben azok nem egyértelműen a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben merültek fel, nem engedi azok költségként történő elszámolását. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a legtöbb evás cégnek pont azért éri meg az eva, mert a tevékenység jellegéből adódóan nincs, vagy minimális elismert költség rendelhető a bevételszerző-tevékenységhez.
Összességében elmondható, hogy minden cég esetében önállóan kell vizsgálni minden paramétert és személyre szabott kalkulációt készíteni ahhoz, hogy egyértelműen választ adjunk a nagy kérdésre: megéri-e nekem az eva? Bizonyos esetekben meglepő végeredmények születhetnek. Ezért ajánlom mindenki figyelmébe az alábbi kalkulátort, amely választ ad a legalapvetőbb kérdésekre:
A kalkulátor igen hasznos lenne, de van benne egy fontos “csúsztatás”. A költségek terén nem választja külön a nem-ÁFA-s költségeket, elsősorban is a bérköltségeket (és ehhez kapcsolódó járulékokat). Ez pedig jelentős, és persze az EVA javára billenti a mérleg nyelvét. Akkor lenne reális a kalkulátor, ha külön meg lehetne adni az ÁFA-s költségarányt és a nem-ÁFA-s költségarányt.
Illetve valami hiba lehet az EHO számítással, kérem ellenőrizzék a képletet.
Érdekes lenne csinálni egy kalkulátor egyéni vállalkozóra is. Azt hiszem, a lettöbb evázó ilyen, és nekik (nekünk) óriási kitolás az eva megszűntetése.
Külföldre értékesítek szellemi terméket, kiadásom nulla, adóm most a bevételem 30% (meg egy kicsi), januártól olyan 65 körül lesz, mi lenne, ha céget csinálnék a tevékenységem köré?
És mi lenne, ha céget csinálnék valahol offshoriában?
Kedves Santer,
Szeretném figyelmébe ajánlani új kalkulátorainkat,
http://blog.rsmdtm.hu/2011/11/eva-kalkulator-36-oras-munkaviszony-mellett/
http://blog.rsmdtm.hu/2011/11/eva-vagy-nem-eva-%e2%80%93-ez-itt-a-kerdes/
amelyek segítenek lenti kérdései megválaszolásában.
Üdvözlettel,
Marczin Mónika
Teljesen felesleges ez a hamis kábítás, kvázi színtiszta hazugság!!!
Ugyanis nem csak TÁNYÁT kell fizetni (10%), hanem a TÁNYA kifizetése után megmaradó összeget még terheli az OSZTALÉKADÓ (16%) és az EKHO (14%), azaz további 30% ADÓ!!!
Számoljunk 2012-re:
10 MFt/év + 25% ÁFA = 12 500 000,-
EVA 30%, marad: 8 750 000,-
TB+SZJA a minimálbér kétszerese után = 88 000,-
Marad kb 8 000 000,-
———————-
EVA megszűnés után:
- ÁFÁ-t azonnal befizeted, marad 10 MFt
- SZJA+TB minimálbér készerese után = 88 000,- (valami munkaadói járulék is van itt még pluszban!)
- marad 9 000 000,-
- ebből 10% TÁNYA = 8 100 000
- ebből EKHO+OSZTALÉK (30%) = 5 600 000,-
——-ENNYI!!!
Ja, és az EVÁT 10 ezerért könyvelték ÉVENTE, a kettőst meg 30 ezerért fogják HAVONTA…
Ez a valóság!
Kedves Mónika,
Biztosan jól számol a kalkulátor? Az EVA esetében az adót a bruttó összegből kell levonni, pl. 1 MFt éves bevétel esetén az adóalap 1,25MFt, ebből a 30% EVA + 1% ipa. adó 387.500,- (ezt jól adja a kalkulátor), ezt a bruttó bevételből levonva 862.500,- forint marad, de a kalkulátor 737.500-at ad! Vagyis a kalkulátor a nettó bevételből vonja le az adót, pedig azt EVA-s vállalkozásnak nem kell már befizetnie külön, az EVA tartalmazza.
Kedves Atiss,
A kalkulátorunk jól számol – lellenőritzük.
Azt Ön által említett 1 millió forinttal ellenőriztük le.
Ön a társasági adóval hasonlítja össze ezt a konstrukciót, a költségek százalékát is meg kell adni. Ha a költség 0 %, akkor 862.500 a nettó adózott jövedelem, de ha Ön azt 10 százalékra állította, akkor természetesen ez a ktg csökkenti az evás bevételt, és akkor 737.500 at kapunk. De tisztán eva kalkulációhoz a ktgszinthez 0 százalékot kell írni.
Üdvözlettel:
Marczin Mónika
“Ha a költség 0 %, akkor 862.500 a nettó adózott jövedelem, de ha Ön azt 10 százalékra állította, akkor természetesen ez a ktg csökkenti az evás bevételt, és akkor 737.500 at kapunk.”
Milyen költségeket lehet elszámolni evában? Csak mert a legtöbb adózó számára semmilyet, így pedig az összehasonlítás csalóka. Az evás nettó jövedelemnek nem kellene változnia a költségarány függvényében szerintem, de persze lehet, hogy félreértem a kalkulátor működését.
Továbbá: a kalkulátor nem kezeli a negatív összegeket. Érdemes kipróbálni 1 millió forinttal és 100%-os költségaránnyal, mert társasági adóban ekkor elvileg negatív lenne az adóalap (az elszámolt iparűzési adó miatt), de mégis adófizetési kötelezettséget mutat a számítás. Sőt, 137 ezer forint eho-kötelezettség keletkezik 18.000 Ft osztalékalapon (ami tévedés az előbbiek miatt, hiszen a cég veszteséges).
Szeretném megjegyezni, hogy a kalkulátor nem számol azzal a lehetőséggel, amikor az EVA hatálya alá tartozó magyar cég pl. szolgáltatását egy másik EU tagország irányába exportálja és bevételei döntően ebből a tevékenységből származnak. Ez a modell a 0% kulcsos ÁFA miatt az összehasonlításban egyértelműen kedvezőtlen irányba befolyásolja az EVA szerinti adózást a társasági adóval szemben.
Kedves Miklós,
Kérdése jogos, alapesetben belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtást vizsgáltunk, amikor mind fizetendő, mind levonható Áfa felmerül. Kétség kívül kedvezőtlen egy evásnak EU vagy harmadik ország felé történő szolgáltatásnyújtása, amikor a magyar Áfa hatályán kívüli tranzakcióról van szó és gyakorlatilag a nettó összegre kell evát fizetni, nem a bruttóra, azaz nettó 100 egység számlázásánál 17,5 egység adótöbblet jelentkezik.
Megerősítem, hogy ez az eset rontja az eva hatékonyságát és csak ismételni tudom magamat, hogy a kalkulátor egy alapesetre készült és ezért minden egyedei esetet figyelembe véve kell dönteni a két alternatíva között.
Üdvözlettel,
Marczin Mónika
Légyszíves emeljétek ki a szövegben jobban hogy
“Azt vizsgáltuk, hogy egy legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás cég tulajdonosa ”
mert nem ők a többség!
Kedves András!
Ezzel az erővel minden részletet ki kéne emelni pirossal…
Szerintem el kell olvasni figyelmesen a cikket, nem kapkodni és akkor nincs félreértés…
Üdv, Tóth László
Hasznos írás, bár a kalkulációban a helyi adó számítás nem veszi figyelembe a levonható (például anyag-) költséget, a társasági adó számítás pedig az esetleges értékcsökkenési leírást. Mindkét tétel némileg rontja az EVA relatív adóhatékonyságát.
Kedves Kálmán!
Köszönöm hozzászólását. Felvetése teljesen jogos! A kalkuláció készítése során sokat gondolkodtam azon, hogy milyen feltételezésekkel éljek, hogy viszonylag egyszerűbb kalkulátort készítsek. Célom az volt, hogy legalább 36 órás munkaviszony melletti evás vállalkozó közterheit mutassam be – egy legfrissebb statisztikai adatszolgáltatás alapján ugyanis a legtöbb evás ebbe a kategóriába sorolható.
Ahogyan azt a cikkben le is írom, nagyon sok élethelyzet és gazdasági esemény van egy cég életében ami a társasági adós verziót módosíthatja: ezek közé tartozik az Ön által említett iparűzési adót csökkentő anyagköltség, vagy értékcsökkenési leírás, sőt egy ilyen jelentős tételként említeném még a munkabért és ahhoz kapcsolódó közterheket. A költségek alatt megjegyeztük a kalkulátorban hogy az egyszerűsítés végett kalkulátorunkban szerepeltett költségek nem iparűzési adót csökkentő költségek jellemzően, hiszen egy kereskedő cég esetében – ahol ez komoly iparűzési adót befolyásoló tényező – általában fel sem merül az eva választásának gondolata.
Üdvözlettel,
Marczin Mónika
Ez mekkora! Köszi. Annyi javaslat, hogy jó lenne, ha villogna egy kurzor a beírós mezőben, nem látni, hogy sikerült-e belekattintanom a kocába, vagy sem. Elsőre nem is hittem el, hogy működik a kalkulátor, pedig tök jól megy.