Ön konzultál mielőtt dönt? Kivel?

Meglepő és sejthető eredményeket egyaránt hozott a magyarországi döntéshozók körében készített kutatás eredménye, melyet tegnap a Döntéshozók Fóruma Konferencián ismerhettek meg az érdeklődő vállalatvezetők.  A kutatásban összesen 392 hazai és 47 expat vezető vett részt, a válaszadók közel fele első számú vezető, több mint 40 százaléka középvezető, a többi cégtulajdonos vagy felső vezető. A válaszadók többsége magyar, közel harmada külföldi tulajdonú cégnél dolgozik, tizede pedig állami vagy önkormányzati szervezetnél, így az eredmények minden szektorról információt adhatnak számunkra.

Az eredmények szerint a vállalatok nagyságával arányosan nő a delegálási hajlandóság, a válaszadó vezetők mintegy 56%-a szívesebben osztja meg a döntések felelősségét, mintsem egyedül hozza meg azokat, a döntés előtt 10 főnökből 9 kikéri a munkatársak véleményét, 7 tárgyalópartnerei információira is támaszkodik és 6 vezető tájékozódik rendszeresen  az online médiából.

Az alapvetően számos külső és belső konfliktussal szembenézni kénytelen vezetők közel kétharmada úgy érzi, hogy fel is tudja vállalni a véleményütközéseket, habitusát inkább a konfliktusvállalás jellemzi. Annak ellenére, hogy az ügyfelekért vívott harc egyfajta folyamatos versenyt jelent, a válaszadó vezetők inkább együttműködő típusúnak érzik magukat, kiemelten igaz ez az állami szektorban dolgozó vezetők esetében. A vezetők közel háromnegyede azt „vallotta”, hogy az érzelmek kevésbé befolyásolják döntéseit, sokkal inkább a tények, hiszen azokra alapozva, racionálisan döntenek.

Mi befolyásolja a döntéseket, kire hallgatnak?

A döntéseket befolyásoló tényezők közül a teljes válaszadói körben az adott szervezet pénzügyi helyzetét nevezték meg a legfontosabb tényezőként, ám a vállalati középvezetők a tulajdonosi elvárásnak történő megfelelést helyezték az első helyre. Az állami vagy önkormányzati szervezeteknél dolgozó vezetők esetében az átlagnál 2,5-szer magasabb a hivatalos csatornák használata, ugyanakkor az esetek felében magukra vannak hagyva problémáikkal.

Megdöbbentő a nyomtatott média, a televízió és a rádió – mint a döntéshozatalt megalapozó információforrás – visszaszorulása a vezetők életében, miközben az online média jelenléte a döntéshozók életében egyre nagyobb teret kap. Ugyanakkor rendkívül figyelemreméltó az első helyen szereplő tárgyalópartnerek szerepe, ami meglepő hiszen a tőlük származó információforrások feltétel nélküli el- és befogadása óriási veszélyeket rejthet magában.

Milyen tényezők motiválnak, melyek nyomasztanak?

A vezetők több mint háromnegyedét leginkább a szakmai fejlődés, és a sikerek motiválják, de minden tizedik vezető a túlélésre és a kudarcok elkerülésére kénytelen fókuszálni. Hangsúlyeltolódások vannak az első számú vezetőknél, a férfiaknál, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló szervezeteknél, ahol motiváló tényezőként a siker került első helyre. A társadalmi elismertség pedig az első számú vezetők esetében lényegesen fontosabb, mint a középvezetőknél.

A nyomasztó jelenségek közül a tervezhetőség kérdése került a legelső helyre, melyben a jogszabályi környezet változásai is kiemelten közrejátszanak. A létszámleépítéstől és annak kezelésétől még mindig tart 5 vezető közül egy, s az átlagnál is jobban a külföldi tulajdonú cégek, valamint az állami szervezetek vezetői.

Minden második  vezető fejleszteni szeretné még magát

A vezetői készségek, képességek terén a kutatás által megjelölt húsz faktor közül nem akadt olyan elem a válaszok szerint, amely ne okozna gondot, s a válaszadók fele egyszerre több mint 10 területet is felsorolt, kritikusnak érezve azt. Markáns különbségek mutatkoznak a magyar és a külföldi cégeknél dolgozó vezetők költséggazdálkodási képességeit tekintve, előbbiek inkább fejlesztendőnek érzik magukat e téren.

Az állami szervezeteknél dolgozók kevésbé bírják a magasabb terhelést, nagy az igény a stresszkezelés megtanítására. A férfi vezetők pedig kétszer nagyobb mértékben keresnek segítséget a pozitívabb gondolkodás, a csapatépítés, a munkatársak együttműködésének fejlesztése terén is.