Adóelőleg-nyilatkozat: nagy a tét!
Az adóelőleg-nyilatkozati szezon elindult, fontos az odafigyelés, egy-egy rossz nyilatkozat akár tízezrekbe is kerülhet.
A január fontos időszak a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt, hiszen jellemzően ekkor nyilatkoznak a munkavállalók az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető körülményekről. Az idén ugyanakkor a változások miatt hatványozottan fontos az odafigyelés!
A korábbi évekhez képest az idén némileg egyszerűbb nyilatkozni az adóelőlegről, hiszen például nem kell gondolkodni azon, hogy mekkora összegű úgynevezett adóterhet nem viselő járandósággal kell kalkulálnunk. Ugyanakkor – ha édes teher is – újdonság az egy- és a kétgyermekes szülők számára, hogy a családi adóalap-kedvezményről, esetleges megosztásáról nyilatkozniuk kell. Még nagyobb a tét a három vagy többgyermekes szülők számára, hiszen a kedvezmény mértékének következtében az adójukat könnyen kinullázhatják.
A megosztásról és az adójóváírásról elkészítendő nyilatkozat kitöltése előtt mindenképpen érdemes tehát alapos számításokat végezni annak érdekében, hogy már az első bérkifizetés során a lehető legnagyobb adóelőnnyel tudjanak élni a jogosult szülők. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amelyek egy optimális döntéshez szükségesek:
1.) Az adóelőleg-nyilatkozat évente akár többször is módosítható. Ha változnak a körülmények, akkor erről kötelezettség új nyilatkozatot tenni!
2.) Adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére és súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozat csak a munkáltató számára adható. Egyéb kifizető esetén a fennmaradó kedvezményeket csak az év végi bevallásban lehet érvényesíteni!
3.) Családi kedvezmény esetén a 62 500 forint, illetve a 206 250 forint – amely havonta érvényesíthető nem az adóból és nem a bruttó munkabérből – az úgynevezett szuperbruttóból (az idén a bruttó munkabér 1,27 szerese) kerül levonásra!
4.) Családi kedvezmény jellemzően csak olyan gyermek után érvényesíthető, aki után családi pótlékot folyósítanak! Tehát ha például a családi pótlék folyósítását felfüggesztették az iskolából történő igazolatlan mulasztás miatt, akkor a családi kedvezmény sem érvényesíthető!
5.) Az érvényesíthető családi kedvezmény mértékének meghatározása során figyelembe lehet venni az első, felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, valamint az első, egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részesülő hallgatót is, ha a gyermek nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Rendszeres jövedelemnek a minimálbért meghaladó adóköteles jövedelem minősül, ha legalább három egymást követő hónapban részesül benne a gyermek. Például ha három gyermek közül csak kettő után folyósítanak családi pótlékot, mert a harmadik már első egyetemista, de a fenti feltételeknek megfelel, akkor a két gyermek után nem kétszer 62 500 forint, hanem kétszer 206 250 forint érvényesíthető!
6.) Családi kedvezmény érvényesíthető már magzat esetén is, ha annak kora elérte a 91. napot. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű erről orvosi igazolást beszerezni, hiszen azt az adóhatóság később kérheti!
7.) A családi kedvezmény megosztható mind gyermekenként, mind összegszerűségében!
8.) Ha a gyermek/ek utáni családi kedvezmény igénybe vételére többen jogosultak, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenni, amelyet a munkáltatóknak is alá kell írni!
9.) A családi kedvezmény mértékének meghatározása során, illetve a családi kedvezmény megosztásánál a házastársak gyermekei, illetve az élettársak közös gyermekei preferáltak. Az élettársak nem közös gyermekei esetén nincs mód a családi kedvezmény megosztására, illetve a családi kedvezmény mértékének meghatározása során csak az egyes élettársak saját gyermekei számíthatóak!
10.) Az adóelőleg-nyilatkozat készítése során mindenkinek érdemes egyedileg kalkulálnia a várható jövedelmek ismeretében, hogy a maximális előny kiaknázható legyen. Itt különösen arra érdemes figyelni, hogy a családi kedvezmény és az adójóváírás együttes alkalmazásával akár kinullázható a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a magánszemélynél, sőt akár mindkét házastársnál és élettársnál is. Érdemes tekintettel lenni arra is, hogy az adójóváírás csak megadott jövedelemig érvényesíthető. Ezzel a családi adókedvezmény megosztása során számolni érdemes!
11.) Ha valaki a körülmények ellenére érvényesít adójóváírást vagy családi kedvezményt, és amennyiben később a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja, akkor a különbözet 12 százalékának megfelelő bírságot kell fizetni!
12.) Az adóelőleg levonására kötelezett kifizető (ide értve a munkáltatót is) köteles a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről tájékoztatni!
Kedves Olvasóink!
A bejegyzéshez lezártuk a hozzászólásokat; kimagasló érdeklődésüket köszönjünk!
A bejegyzéshez érkezett kommentárok, kérdések alapján készített összefoglaló anyagunkat az alábbi linken találják: http://blog.rsmdtm.hu/2011/03/megacsaladiadokedvezmenyrol/
Köszönettel: Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Azt szeretném kérdezni ,hogy 3 gyermekem van ebből 2 saját 1 pedig az élettársammal közös.
Hogy járunk a legjobban anyagilag és megoszthatjuk -e az adókedvezményt és ha igen milyen mértékben? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Sándor,
Gyesen lévő anyuka vagyok, 3 gyermek után kapom a családi pótlékot – 51.000 ft-ot. 4 órában dolgozom. Igénybe vehetem-e a családi kedvezmény egy részét?
Várom válaszát./minimálbér négy órában/
Kedves Kérdező!
Az Ön esetében a GYES és családi pótlék után nem kell adót fizetni. A 4 órás munkavégzésért kapott, a minimálbér felét elérő fizetése után már az adójóváírással is ki tudja nullázni szja fizetési kötelezettségét. Persze választhatja azt a megoldást is, hogy adójóváírás helyett a családi kedvezményt veszi igénybe. Ez utóbbi esetben érdemes azt is mérlegelni, hogy van-e olyan személy akivel a családi kedvezményt meg tudja osztani. Amennyiben igen, akkor érdemes a nyilatkozat előtt kalkulálni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Kérdésem a következő, hogyan alakul esetemben a családi adókedvezmény?
Van egy 17 éves gimnazista és egy 20 éves egyetemista fiam, “mindkettő” után kapok családi pótlékot, azaz 12.200.- plusz 1.100.-Ft-ot. Az eltartott gyermekeim száma 2 fő, de csak egy fő a kedvezményezett.
Jól értelmezem, hogy az adóalapból levonnak a két eltartott után összesen 125.000.-Ft-ot, (2 x 62.500.-) de az az után megállapított adóból csak 10.000.-Ft lesz jóváírva?
üdvözlettel
Boros Edit
Kedves Edit!
Ön kizárólag a kedvezményezett, 17 éves gimnazista gyermeke után jogosult havi 62.500 forint családi kedvezményt igénybe vételére, ami azt jelenti, hogy havonta 10.000 forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
Az egyetemista fia után nem tud családi kedvezményt igénybe venni.
A nem kedvezményezett gyermek csak a családi kedvezmény igénybe vehető összegének meghatározásának szempontjából számít. Ha Önnek például két egyetemista gyereke lenne, akkor a kedvezményezett gyermek után havonta nem 62.500 forint, hanem 206.250 forint kedvezményre lenne jogosult.
Tisztelettel:
Hegedüs Sándor
A kérdésem a következő lenne: a családi kedvezményhez házastársak esetén (közös gyerek) kell-e az önkormányzattól igazolást kérnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Ildikó
Kedves Ildikó,
Sajnos a kérdéséből nem derül ki, hogy pontosan milyen célból lehetne szükséges igazolást kérni az önkormányzattól. Amennyiben a közös lakcím igazolására gondol, azt nem állítja feltételként a jogszabály, mindazonáltal egy későbbi ellenőrzés során, ha a revizoroknak kétsége támad, hogy a házastársak és a gyermekek egy háztartásban éltek-e, azt legalább lakcím kártyával igazolni kell tudni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Áprilisig gyesen vagyok, melynek bruttó összege 28500 ft. A férjem minimálbérrel van bejelentve, 78.000 ft, 2 kiskorú közös gyermekünk van. Érdeklődni szeretnék, hogy ha most a férjem veszi igénybe a családi adókedvezményt, de áprilistól én is elkezdek dolgozni, akkor hol és hogyan kell kérvényezni a családi adókedvezmény igénybevételének megváltoztatását?
Az én bruttó bérem kb. 98-100.000 ft lesz, hogyan érdemes és hogyan célszerű megosztani a kedvezményt?
Válaszát előre is tisztelettel köszönöm!
Kedves Sándor!
Egyedül nevelem két gyermekem. 26.900 Ft-ot kapok családi pótlékot 90.000 Ft a nettó fizetésem. Szeretném megkérdezni, hogy kapom én így a családi adókedvezményt? Mind a két gyermekem iskolás még, az egyik általános iskolás a másik középiskolába jár,16 éves.
Köszönöm válaszát!
Szilvia
Kedves Szilvia,
Kérdése pontos megválaszolásához a következő információra lenne szükségem:
Mekkora a bruttó bére?
Ha ezt megkapom, akkor ki tudnánk kalkulálni, hogy hogyan nyilatkozzon. Mindazonáltal megítélésem szerint jogosult lesz adójóváírás igénybevételére, a fenn maradó részre pedig lehet érvényesíteni a családi kedvezményt a két gyermek után. Ahhoz, hogy mekkora lesz az új nettó fizetése a fenti kérdésre adott válasza alapján tudok válaszolni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Üdvözlöm!
Jelenleg GYES-en vagyok itthon lányommal. Egyedülállóként nevelem, és a családi pótlékot is így kapom utána, tehát az emelt szintűt. Kérdésem a családi kedvezménnyel kapcsolatban lenne: az adócsomagban szereplő 1053-03-as nyilatkozatot nekem ki kell-e töltenem? Ez vonatkozik a családi adókedvezményre. Nem vagyok tisztában azzal, hogy én kérhetem, kapok-e vmit, mivel jelenleg nem kapok a munkáltatómtól jövedelmet. Nekem fel kell tüntetnem az adóbevalláson, hogy igénybe szeretném venni a családi adókedvezményt? Előre is köszönöm segítségét.
Kedves Kérdező!
Amennyiben jövedelme csak GYES-ből és családi pótlékból áll, akkor Önnek nem kell nyilatkozatot adnia, mivel jövedelmei adómentesek és a családi adókedvezmény érvényesítésére nincs lehetősége.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Egy olasz cégnél dolgozom, bérszámfejtőként.
Igyekszem a cégnél dolgozó alkalmazottak számára teljes körű segítséget és tanácsokat nyújtani az új 2011.01.-tól életbe lépő gyermekkedvezményről.
Van egy olyan esetem, akinél sajnos tanácstalan vagyok és ebben kérném a segítségét.
3 kiskorú gyermekük van (mind három után kapják a családi pótlékot). Nem házastársak, “csak”élettársak, de mind a három gyermek közös, a “férj nevén vannak a gyerekek” és egy háztartásban vannak.
Az anyuka gyed-en van jelenleg és nincs munkahelye (megszűnt jogutód nélkül).
Az apuka szeretné igénybe venni a családi adókedvezményt, és a nyomtatványt kitöltésénél elakadtam……miszerint.
A II. blokban szereplő 7. pontnál, amennyiben az anyuka tölti ki, mivel nincs munkáltatója azt ikszeli be, hogy nincs, ez egyértelmű.
Viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben, kell e a MÁK-tól valamilyen nyilatkozat, hogy ő onnan kapja a gyed-et.
Vagy elég annyi, hogy be ikszeli, hogy nincs munkáltatóm és aláírja?????
Ha valaki gyesen van és nincs munkáltatója, akkor is így kell eljárni?
Ha kell a MÁK-tól valamilyen nyomtatvány vagy igazolás ennek a leigazolásához, kérem írja, hogy megy ezt hol lehet megszerezni, utána járni.
Köszönettel, Balázs Gabriella
Kedves Gabriella,
Saját érintettség okán is utánanéztem ennek a kérdésnek. Az OEP honlapján utolérhető egy az APEH honlapon találhatótól eltérő nyomtatvány, mely szintén a családi kedvezmény tárgyában teendő nyilatkozatul szolgál. Sajnos ez a nyomtatvány nem tartalmaz minden olyan adatot, melyet a jogszabály előír (eltartottak neve, adóazonosítójele (ennek hiányában természetes azonosító adatai). Ezt a kitöltési útmutató szerint, akkor kell használni, illetve kitölteni, ha a pénzbeli ellátásban (GYED-ben), részesülő is szeretne a kifizetéshez kapcsolódóan családi kedvezményben részesülni. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó csak a nyilatkozat tartalmi elemeit határozta meg, így annak formai kivitelezése szabad. A fenti hiányosság miatt nem javaslom ennek (OEP nyomtatvány) használatát!
Mint egy korábbi válaszomban már írtam az egészségbiztosítási pénztár általi kifizetéssel szemben évközben nem lenne érvényesíthető a családi kedvezmény, mivel a pénztár nem minősül munkáltatónak, így ennek jogszabályi megalapozottsága nincs, de úgy tűnik a gyakorlat felülírja a szabályokat.
Amennyiben a GYED-ben részesülő anyuka GYED-ével szemben nem kívánják érvényesíteni a családi kedvezmény semekkora részét az adóelőleg megállapítása során és az anyauka munkahelye időközben megszűnt, akkor véleményem szerint a nincs munkahelye rubrikába kellene x-et tenni. Persze, ha elfogadjuk a fent említett gyakorlatot (a pénztár mint munkáltató), akkor meg kell küldeni aláírásra a nyilatkozatot a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének. Mindazonáltal ilyenkor is az APEH nyomtatványt javaslom használni.
Üdvözlettel
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Végre valaki, aki a hétköznapi ember számára is érthető módon képes megfogalmazni az adózási szakkifejezések megfejtését!
A családi adókedvezmény és adójóváírás teljes kihasználásával kapcsolatban 3 könyvelőtől 3 féle választ kaptam. Kérem segítségét. Két közös gyermekünk van férjemmel.
Férjem bruttó bére 100.000 Ft
Én az idei évben GYED-en vagyok 145.500Ft bejelentett bér után.
Mindketten kértük a12.100 Ft adójóváírást.
A családi kedvezmény összegét kalkulátorral számoltuk ki:
Eszerint férjem 51.375Ft
Én 53.915 Ft mértékben vehetjük igénybe , a két gyermek után megosztva a családi adókedvezményt. Így helyes-e kitöltenünk a nyilatkozatokat, vagy van számunkra kedvezőbb megoldás?
Tisztelettel: Vuityné Rita
Kedves Rita!
A megadott adatok alapján az adójóváírás és a családi kedvezmény után valóban nem tudják az adókedvezményt teljes összegben igénybe venni. A számításai a férje vonatkozásában forintra pontosan korrektnek tűnik, az Ön adatainál viszont a mi számításunk szerint 53.725 Ft a családi kedvezmény maximális igénybevételének összege. A családi kedvezmény megosztásánál a gyermekenkénti (62.500 Ft/gyermek/hónap) és nem az összeg szerinti megosztást vettük alapul és ezt a megosztást javasoljuk Önöknek is.
A megadott adatok alapján így sem a férjének, sem Önnek nem kell személyi jövedelemadót fizetni ebben az évben, amennyiben a jövedelmi viszonyaik változatlanok maradnak. Amennyiben év közben olyan változás következik be, amely következtében az év eleji megosztás módosításával további kedvezmény vehető igénybe, a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozatukat év közben bármikor módosíthatják.
Tisztelettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Élettársammal 3 kiskorú gyermeket nevelünk,de csak kettő közös.
Családi pótlékot az élettársam kapja mindhárom gyermek után,illetve ez év augusztus közepéig GYED-en van,tehát nincs munkáltatója.
Igénybe vehetem én mindhárom gyermek után a családi kedvezményt?
Válaszát előre is tisztelettel köszönöm!
K.Zoltán
Kedves Zoltán!
Az ön esetében a válaszom megegyezik a Varga Zoltánnak korábban adott válaszommal.
Eszerint az Ön esetében is igaz, hogy az élettársi kapcsolatban élő, nem vér szerinti szülő nem jogosult a családi kedvezmény igénybe vételére az általa nevelt gyermek után. Erre csak házastársak jogosultak, illetve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe fogadni kívánó személy az örökbefogadási eljárás megindítását követően.
Kedves Sándor!
Eddig úgy tudtam, hogy a GYED bérjellegű kifizetés! Tehát havi szinten figyelembe kell hogy vegye
az OEP az adójóváírást. Az igaz, hogy nem Munkáltató, de KIFIZETŐ! Egyébként a napokban kaptam
tőlük az igénybevételhez szükséges Nyilatkozatot.
Nem értem, hogy miért nem tudom év közben igénybe venni, mivel jelenlegi GYED alapom
101.300.-Ft. ezt bruttósítani kell /X1,27-el, ezek után az adóalapom:: Ft. 128.651.-ra módosul,
ez az alap viszont ELEGENDŐ A 2X62.500.-Ft. CSALÁDI KEDVEZMÉNY JÓVÁÍRÁSNAK.
Várom szíves válaszát!
Kedves Anikó!
Köszönöm levelét! Véleményem szerint egy olyan neuralgikus pontra mutatott rá, melyet eddig túl sokan még nem firtattak. A személyi jövedelem adó törvény alapján (48. § (3)) adóelőleg-nyilatkozatra adójóváírás, családi kedvezmény tekintetében csak akkor van lehetőség, ha az adóelőleget a munkáltató állapítja meg. Tavalyi szabály itt kifizetőt említett. A kifizető lényegesen tágabb fogalom, így annak e tárgyban történő alkalmazásával korábban nem volt gond. Az idei évtől azonban az a furcsa állapot áll elő a jogszabály szövegét olvasva, hogy ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely (fő szabály szerint minimum 100 fő tb ellátásra jogosult foglalkoztatott), akkor a munkáltató állapítja meg a GYED után az adóelőleget, így az adóelőleggel szemben érvényesíthető az adójóváírás és családi adókedvezmény. Ellenkező esetben azonban a törvény szövegét olvasva erre nincs lehetőség. Véleményem szerint indokolt lenne a jogszabály módosítás.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Sok oldalt végigolvastam a témával kapcsolatban , de mégis kérdeznék. Én RÁT-ot kapok (sajnos nincs munkám), élettársam 130 000 Ft bruttó bérrel jan. végétől áll munkába. 2 közös kiskorú gyermekünk van. A családi pótlékot én kapom, emeltet mint egyedül álló. Most rendeződött a párommal a kapcsolatom, együtt lakunk. Kérnem kell e a csal. pótl. alapra állítását (már ne emelt legyen), ahhoz hogy az adókedvezményt a párom igénybe tudja venni a 2 gyermek után? Köszönöm a segítségét!
Kedves Kérdező!
A élettársa akkor szerez jogosultságot családi pótlékra, ha a közös gyermeküket saját háztartásban neveli. Ebben az esetben viszont, mint ahogy azt Ön is érzékelteti levelében Ön már nem lesz jogosult az emelt összegű családi pótlékra, és erre vonatkozóan a bejelentést meg kell tennie.
A személyi jövedelem adó törvény tételesen tartalmazza a rendelkezést, mely szerint az Ön élettársa a családi adókedvezmény megosztásra a közös gyermekek után csak akkor lehet jogosult, ha az élettársak egyike sem veszi igénybe az emelt összegű családi pótlékot arra való tekintettel, hogy egyedülállóként neveli a gyermekeket.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy a bruttó jövedelemhez hozzáadódik a családi pótlék?
A mi családunkban a férjem is én is dolgozunk és 3 közös kiskorú gyermeket nevelünk. A férjemnek 300.000 , nekem 130.000 forint a bruttó fizetés, ehhez jön még családi pótlék. Mi a családi adókedvezményt úgy gondoltuk, hogy a férjem 2 gyerek után igénybe vesz 412.500 én 1 gyerek után 206.125 forint adókedvezményt.
Várom válaszát, hogy Ön szerint jó lesz ez így?
Kedves Ágnes!
Az ún. szuperbruttóba nem tartozik bele a családi pótlék összege. A szuperbruttó a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Ön, illetve a férje bruttó fizetését meg kell szorozni 1,27-el. Az Önök által választott megoldás rendben van, hiszen a családi kedvezmény megosztásával önmagában sikerül kinullázni az szja fizetési kötelezettséget, az ún. adójóváírás kalkulálására nincs is szükség. Amennyiben és remélhetőleg év közben a munkabéreik növekednének, akkor további optimalizálásra lehet sort keríteni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Tisztelt Sándor,
82.500 forinttal vagyok bejelentve, melyből az adójóváírás összege 15.100 forint.
A feleségem jelenleg munkanélküli, melynek összege 26.400 forint.
2 kiskorú gyermeket nevelünk, mindkettő iskolába jár kapjuk utánuk a családi pótlékot.
Csak az egyik gyerek közös, a másik a feleségem első házasságából való.
Én igénybe vehetem a kedvezményt? És ha igen akkor mindkét gyermekre?
Nem kell-e majd adó bevalláskor adóhátralékot fizetnem.
Válaszát köszönöm.
Tisztelt Hegedüs úr!
Magyar tulajdonú Kft. alkalmazottja vagyok. Lengyelországban dolgozom. Adót Magyarországban fizetek. Feleségem lengyel, négy hónapos terhes. Ő lengyel vállalatnál dolgozik, és ott adózik.
Állandó bejelentett lakásunk Magyarországon is van. A születendő gyermekünk kettős
állampolgárságú lesz. Magyarországon nincs jövedelme a feleségemnek.
Kérdésem a következő:
Igénybe vehetem-e a családi kedvezményt ( 62.500 Ft/hó), és az adójóváírást is a jövedelmem után?
Kedves Kérdező!
A családi kedvezmény érvényesítésénél jelentősége van annak, hogy már megszületett gyermekről, vagy magzatról beszélünk.
Főszabályként igaz az a megközelítés, hogy a családi kedvezményre való jogosultság megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett jogosult-e családi pótlék igénybevételére vagy sem. A magzat esetében azonban ezt nem kell vizsgálni, mert a törvényben meghatározott ideje fennálló várandós állapot teremti meg a családi kedvezményre való jogosultságot. Ebben az esetben a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, a fogantatás 91. napjától a gyermek születéséig jogosult a családi kedvezményre. A jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amikor a várandóság orvosi igazolása alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek utáni családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
Az Ön esetében az nem vitatható, hogy magzat fogantatásának 91. napja után jogosult a családi kedvezményt igénybe venni.
A már megszületett gyermek esetében az Ön esetében is azt kell megvizsgálni, hogy a születendő gyermek után fő szabály szerint Magyarországon keletkezik családi pótlékra való jogosultság vagy sem. A családok támogatásáról szóló törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárra terjed ki. Nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezhet. Sajnos abban a kérdésben nem tudok segíteni, hogy van-e a törvénytől eltérően rendelkező nemzetközi szerződés hatályban Magyarország és Lengyelország között. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálata tud Önnek segítséget nyújtani.
Amennyiben a születendő gyermek után Magyarországon nem lenne jogosult családi pótlékra, úgy egyrészt a megszületett gyermek után a családi kedvezményt sem tudja majd igénybe venni, másrészt a gyermeke születésének hónapjára még fog tudni érvényesíteni családi kedvezményt, mivel a megszületendő gyermek után a családi pótlékra való jogosultsága nem nyílik meg.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó gondolt azokra az esetekre is, amikor ugyan a magánszemély Magyarországon adóköteles, összevonandó adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik, de a gyermek után más EGT állam (ilyen Lengyeolrszág is) jogszabálya alapján lesz jogosult családi pótlékra. Ezekben az esetekben azonos szabályok fognak rá vonatkozni, mind az adóelőleg fizetés, mind az adómeállapítás tekintetében.
Tekintettel arra, hogy a jövedelmére vonatkozóan közelebbi adatot nem adott meg, ezért az adójóváírás igénybevételével kapcsolatosan csak általános tájékoztatást tudok adni. E szerint az éves jövedelmének nagyságától függően van lehetősége az adójóváírás érvényesítésére. A 2.750.000 Ft-ban megállapított jogosultsági határ eléréséig ennek maximális összege havi 12.100 Ft, amennyiben az éves jövedelme meghaladja a 2.750.000 forintot, de nem éri el a 3.960.000 Ft-ot, úgy csökkentett összegben jogosult az adójóváírásra. A munkáltatója felé már év közben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot, amelyben kérheti, hogy a családi kedvezmény, illetve amennyiben jogosult rá az adójóváírás figyelembe vételét.
(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is) kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Tisztelt Csaholczi László,
Röviden válaszolva, az adójóváírás összege idén már csak 12 100 forint, de mivel Önök házastársak mindketten jogosultak mindkét kiskorú gyermek után a családi adókedvezményt érvényesíteni, így Ön is.
Üdvözletel:
Hegedüs Sándor
Tisztelt Hegedüs Sándor.
Ha igénybe veszem a havi 10-10 ezer forintot mindkét gyermekre,akkor adóbevalláskor nem leszek mínuszba?0-án lesz az adóbevallásom?
Köszönettel.
Tsiztelt Csaholczi László!
Amennyiben jól értem kérdését, arra kérdez rá, hogy a családi kedvezmény igénybe vétele esetén lehet-e olyan eset, amikor adófizetési kötelezettsége negatív lesz. A hatályos személyi jövedelemadó szabályozás szerint a különféle kedvezményekkel csökkentett adóalap, illetve adó összege az összevontan adózó jövedelmek tekintetében nem fordulhat negatívba, az legfeljebb 0-ig csökkenthető.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Nagyon örülök a lehetőségnek, hogy választ kapok kérdésemre.
Egyedülálló, leányanya vagyok, a kislányom 18 éves elmút, de gimnazista most végzős. Jelenleg emelt 13700 Ft családi pótlékot kapok. Felsőoktatásban szeretné folytatni tanulmányait. meddig kaphatom a családi pótlékot és a családi adókedvezményben részt vehetek-e.
Köszönöm a segítségét.
Üdvözlettel Katalin
Kedves Katalin!
Ön a gyermeke után a következő időpontig jogosult családi pótlék és ezzel együtt családi kedvezmény igénybe vételére:
Közoktatási intézménybe tanuló (ilyen a gimnázium is) gyermekre tekintettel, annak a tanévnek az utolsó napjáig (augusztus 31), amelyben a huszadik életévét betölti.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Üdvözletem ! Nagyon érthető, egyszerű ahogyan magyarázza a dolgokat! Gratulálok! Mégis eddig egy nem olvasott esetet szeretnék kérdezni. Kedves kollégám elvált, előző házasságából 2 gyermek után fizeti a gyermektartást,viszont élettársi kapcsolatban él már és ott is két kisgyermek van (nem közös gyerek egyik sem). Sajnos az élettárs minimálbéréből nem igazán vehető igénybe a kedvezmény, az Ő bére viszont alkalmas volna a kedvezményre. Igénybe vehető-e a kedvezmény amennyiben a hölgy kap családi pótlékot viszont kicsi a bére az érvényesítéshez, az úr viszont “csak” élettárs -magasabb jövedelemmel (viszont nem Ő a gyermekek édesapja) ..??? Köszönettel V Z.
Kedves Zoltán!
Az Ön által felvázoltak az a sajnálatos eset, amikor az élettársi kapcsolatban élő nem vér szerinti szülő nem jogosult a családi kedvezmény igénybe vételére, mivel családi pótlékra se lenne jogosult. Nem kívánok senkit se instruálni, de amennyiben házastársak lennének, akkor a férj már élhetne ezzel a lehetőséggel.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves Sándor!
Én egyáltalán nem tudom mi tévő legyek.Most még gyed-en vagyok de reményeim szerint márciustól dolgozom.A párom szlovák állampolgár,és ott is dolgozik.Vajon kapok e én családi kedvezményt(2gyermek) a gyed-miatt.Vagy ha én igénylem,akkor a párom az adóbevallásánál már nem kérhet a gyerekekre adókedvezményt szlovákiában?Van köze a kettőnek egymáshoz?Sehol nem tudnak válaszolni a kérdésemre,nagyon bízom önben!Kérem segítsen,ha lehet!
Üdv:Marcsi
Kedves Marcsi!
Próbálok segíteni!
A családi adókedvezményt évközben, majd Ön akkor tudja érvényesíteni, ha munkába áll. A munkakezdéskor célszerű Önnek erről nyilatkozni, hogy a munkabér kifizetésekor ezt már figyelembe vegyék. Az év eleji (január – februári) családi kedvezményt a két kedvezményezett eltartott után majd év végi bevallásában tudja érvényesíteni.
A párja tekintetében több mint tisztázni kell ahhoz, hogy válaszolni lehessen. Először azt kell megnézni, hogy származik-e jövedelme magyar kifizetőtől (pl. munkáltató), illetve azt, hogy a párja adójogi illetősége magyar, vagy szlovák.
További tisztázandó kérdés lehet, hogy házastársi, élettársi viszonyban élnek-e, továbbá, hogy a gyermekek közösek-e?
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Köszönöm a válaszát!Kiegészítem a kérdésem:a párom az élettársam(papír nincs róla),ő a 2 gyermek édesapja,és szlovák cégnél dolgozik.Vagyis magyar tulajdonosok üzemeltetik a céget,de itt van bejegyezve,gondolom én.Tehát csak szlovákiából kap fizetést.Az adójogi illetőséget nem tudom mit jelent.Családi pótlék igényemet a MÁK nemzetközi kapcsolatok osztályán tartják számon,tehát én jeleztem,hogy külföldi a párom,akivel együtt élünk.Köszönöm ha válaszol ismét!Marcsi
Kedves Marcsi!
A kapott információk alapján a következőket tudom válaszolni:
Amennyiben Ön kapja a 2 közös gyermek után a családi pótlékot, akkor a családi kedvezményre is jogosulttá válik, amikor munkába áll.
Az élettársa tekintetében annyit tudok írni, hogy amennyiben magyar forrásból származik jövedelme, bérjövedelme, akkor ő már évközben ezt figyelembe veheti. Ha egyéb összevonandó jövedelme van magyar forrásból, akkor ezután a családi kedvezményt majd év végi bevallásában tudja érvényesíteni.
Amennyiben szlovák cégtől, Szlovákiában végzett munkáért kap fizetést, akkor ezzel szemben nem fog tudni családi kedvezményt érvényesíteni. Elérő a megítélés, ha ugyan szlovák cégtől, de folyamatosan magyarországi munka végzésért kapja a fizetést, mert ekkor ez a jövedelem Magyarországon lesz adóköteles és azzal szemben a családi kedvezményt érvényesíteni lehet.
Sajnos ha Szlovákiában végzi a munkát és szlovák cégtől kapja a fizetését, akkor a ez szlovák adójogi kérdés, melyben nem tudok segíteni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Kedves, Sándor!
A mi esetünk egy kicsit speciális, ezért szeretném kérni a segítségét.
A férjemmel a válás kezdetén tartunk, még nincs beadva a válókereset, de már több mint két éve külön élünk.Két kiskorú gyereket nevelünk, közösen. Minden anyagi terhet megosztunk, a gyerekekkel kapcsolatban. A családi pótlékot én kapom, de nekem nincs akkora jövedelmem, hogy érvényesíteni tudjam a családi adókedvezményt. Az a kérdésem, hogy a “még” férjem igénybe veheti-e?
Előre is köszönöm a válaszát
Üdvözlettel: Szentimrey Éva
Kedves Éva!
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából azt kell eldönteni, hogy a férje jogosult-e igénybe venni családi pótlékot.
A családok támogatásáról szóló törvény értelmében a családi pótlékra való jogosultság eldöntéséhez azt kell megvizsgálni, hogy a gyermek az igénylővel egy háztartásban él-e vagy sem.
Amennyiben Önök egymástól külön élnek, akkor a családi pótlék igénybevételére a férje nem szerez jogosultságot, így a családi kedvezményt sem tudja a gyermekek után igénybe venni.
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor! Az lenne a kérdésem, hogy ön szerint hogy járunk jobban? Én gyes-t és családi pótlékot kapok, a gyermekem apja (nem vagyunk összeházasodva, de egy háztartásban élünk) keres kb. nettó 140.000 Ft-ot, Ekhó-zik. Úgy gondolom hogy nem érdemes megosztani a családi adókedvezményt, mert ha csak ő veszi igénybe akkor többet kapunk. (Bár nem tudom az Ekhó mellett ez hogyan számolandó.)
Jól gondolom?
Kedves Nauri!
Az EKHO szabályainak alkalmazhatóságra tekintettel először azt kell meghatározni, hogy az élettársának jövedelméből mekkora rész tartozik a személyi jövedelemadó törvény szerint adózó, összevont adóalapba, illetve, hogy mekkora rész az EKHO alapja.
Amennyiben az élettársa az összevont adóalapba tartozó jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként, munkáltatótól szerzi meg, úgy lehetőség van a munkáltató részére adott adóelőleg nyilatkozatban év közben érvényesíteni a családi kedvezményt. A családi kedvezmény érvényesítésénél azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amennyiben az élettársa bér jövedelmet szerez, akkor jogosult adójóváírás érvényesítésére is, amelynek a havi maximális összege 12.100 Ft, és igénybevételére 2.750.000 forint éves szinten meghatározott jogosultsági határig van lehetőség. Amennyiben éves szinten az élettársa összes jövedelme nagyobb, mint 2.750.000 Ft, de nem éri el a 3.960.000 Ft-ot az adójóváírás csökkentett összegben illeti meg.
Érdemes figyelemmel lenni az EKHO és a bérjövedelem közötti eltérő adózási szabályokra, noha EKHO-val szemben nem érvényesíthető családi kedvezmény, de az EKHO munkavállalót terhelő mértéke 15 %, mely meghaladja bérjövedelmekből levonandó járulék mértéket (17,5%). Így az EKHO szerint közterhet fizető nettó jövedelme magasabb lesz, mint a családi kedvezménnyel élő bérjövedelemmel rendelkezőé.
A levelében fogalmazottak alapján Ön kizárólag olyan jövedelmet szerez (családi pótlék, GYES), amely adómentesnek minősül, így Ön családi kedvezményt érvényesíteni ezen jövedelmek után nem tud, tehát a kedvezményt egymás között nem tudják az élettársával megosztani.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Nekem 3 gyermekem van és mind a 3 jogosult a családi kedvezményre. A feleségemmel mindketten igénybe szeretnénk venni a kedvezményt. A feleségem minimálbérért dolgozik az én havi bruttó jövedelmem 200.000Ft. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen arányban osszam meg az adókedvezményt a feleségemmel, hogy a legjobban járjunk. Ezt hogyan jelentessük meg az űrlapon.
Elnézést kérek a tájékozatlanságom miatt, köszönettel;
Huber István.
Kedves István!
Három gyerek után a maximálisan érvényesíthető családi adókedvezmény eltartott gyermekenként, havonta 206.250 Ft, összesen 618 750 Ft. Az Önök jövedelmi viszonyaikra tekintettel, a megosztásnak adóoptimalizálási szempontból annyiban van csak jelentősége, hogy mindkettőjük bruttó jövedelmével szemben elszámolható akkora összegű családi kedvezmény, amely következtében a jövedelemadó alapjuk 0 Ft-ra csökken, még akkor is ha az ún. adójóváírást, amire jogosultak lennének, nem is veszik figyelembe, tehát egyiküknél sem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük.
A megosztásnál dönthetnek úgy is, hogy azt gyermekenként, vagy összeg megadásával határozzák meg.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Jól értem-e, hogy az egyéni vállalkozó év közben a vállalkozói kivétjével szemben nem érvényesíthet családi kedvezményt? Nem a vállalkozói nyereségre gondolok.
Ha a házastársának van munkahelye, akkor célszerű ott igénybe venni és év végén a maradékot figyelembe venni a vállalkozó házastárs adóbevallásában?
Kedves Julianna!
Igen jól érti.
Tisztelettel:
Hegedüs Sándor
Iker lányaimmal GYED-en vagyok. Társas vállalkozás /Bt/ tulajdonosaként Ft. 148.ooo.-/hó
bruttó bér után kapom a GYED-et. Kérdésem, hogy a Nyilatkozatot az OEP részére kell
e leadnom? Ha igen, akkor jár-e részemre családi adókedvezmény? Férjem jelenleg tanul, jövedelme
nincs.
Várom szíves válaszát.
Üdvözlettel, Zsoldos Anikó
Tisztelt Zsoldos Anikó!
A családi kedvezményre való jogosultság alapján a magánszemély az összevont adóalapot csökkentheti. Az Ön esetében ez azt jelenti, hogy érvényesíthet családi kedvezményt a két gyermek után. Azonban tekintettel arra, hogy a GYED 148.000 Ft bérjövedelem figyelembe vételével kerül meghatározásra, nem fogja tudni a maximális adóalap kedvezményt (2 x 62.500 Ft) igénybe venni.
A családi kedvezmény érvényesítésénél figyelemmel kell lennie továbbá arra, hogy a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozat csak a munkáltató számára adható. Az egészségpénztár nem minősül munkáltatónak, ezért az Önt megillető családi kedvezményt csak az év végi személyi jövedelemadó bevallásban fogja tudni érvényesíteni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Férjemmel mindketten egyéni vállalkozók vagyunk, pénzügyi termékek közvetítése a fő profilunk. Férjem szakmai minimálbéresként, az én vállalkozásomban van bejelentve (ő másodállású egyéni vállalkozó). Én csak sima minimálbéren vagyok bejelentve a saját egyéni vállalkozásomban. Van-e rá lehetőségünk, hogy a három gyermekünk után járó kedvezményt az egyéni vállalkozásaink nyeresége után is igénybe vehessük, vagy csak a munkabérünk után igényelhetjük.
Köszönöm segítségét!
Üdvözlettel:
Dobosné Mikó Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
A családi kedvezmény csak az összevont adóalappal szemben érvényesíthető, melynek része az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelem. Ezeknek részét képezi többek között a munkabér és az egyéni vállalkozások esetén ismert ún. vállalkozói kivét. Az egyéni vállalkozók nyeresége utáni vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az osztalékadó után az nem érvényesíthető.
Üdvözlettel
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Tisztelt Sándor!
Az APEH honlapjáról letölthető Nyilatkozat szerint a kedvezményezett eltartottak után vehető igénybe a családi adókedvezmény. A nyilatkozathoz mellékelt Tájékoztató szerint a kedvezményezett eltartottak körébe beletartozik a rokkantsági járadékban részesülő személy is.
Esetemben 1 kiskorú gyerekünk van a feleségemmel. A feleségem rokkantsági járadékban részesül. Jól értelmezem, hogy ez esetben két személyt vehetek figyelembe, vagyis 2x10000Ft kedvezményt?
Kérdésem, hogy ebben az esetben a Nyilatkozaton szereplő eltartottak száma és az ebből kedvezményezett eltartottak számához egyaránt 2 főt írjak.
Az ellentmondás az számomra, hogy mindenhol a gyerekek után figyelembe vehető kedvezményről írnak, de a rokkantsági járadékban részesülőkről nem.
Köszönettel: Gyapjú
Kedves Gyapjú!
A rokkantsági járadékban részesülő személy kedvezményezett eltartottnak minősül. A családi kedvezményt igénybe veheti a rokkantsági járadékban részesülő, illetve a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy. Kérdésére válaszolva, ha feleségével úgy döntenek és ezt a nyilatkozatban is megerősítik, akkor lehetőség van, hogy Ön vegyen igénybe 2 fő után családi kedvezményt, mely kétszer 62 500 forint adóalap kedvezmény, praktikusan kétszer 10 000 forinttal csökkenti az adót. Tehát a nyilatkozatban az eltartottak adatait fel kell tüntetni, illetve mivel egyben kedvezményezett eltartottaknak is minősülnek a sor elején szereplő kis négyzetbe x-t kell tenni.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Érdeklődni szeretnék, hogy a NAV honlapjáról letöltött családi kedvezmény nyilatkozatot köteles-e a munkáltató elfogadni vagy ragaszkodhat az általa rendszeresített formanyomtatványhoz? Említett nyomtatványt a hipermarket menedzsmentje a tegnapi naptól kéri, férjemmel azonban már a múlt héten leadtuk a NAV-os nyomtatvány alapján kitöltött nyilatkozatunkat a családi kedvezmény megosztásáról, melyet a munkáltató akkor még elfogadott.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel
Katalin
Kedves Kati!
Jogszabály csak az adóelőleg-nyilatkozat minimális követelményeit tartalmazza. Ez alapján a munkáltató a NAV honlapról letölthető és saját maga által kialakított nyilatkozat formátumot is használhatja. Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatot a munkavállaló adja és ha az a minimális formai követelményeknek megfelel, akkor azt a munkáltatónak el kellene fogadnia.
Üdvözlettel:
HEGEDÜS Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Nekem 160.000 az élettársamnak 91.500 ft a bruttó bére. 1 közös gyermeket nevelünk együtt. Ha én veszem igénybe a kedvezményt 100%-ban akkor 8.233 ft-al több a fizetésem, ha a párom akkor 4.197 ft-al lesz több az ő fizetése a kalkulátor szerint. Mivel mindketten nem vehetjük igénybe csak megosztva aminek szerintem nincs értelme ezért nekem kellene a teljes kedvezményt igényelnem.
De a kalkulátor szerint akkor a páromnak 2.295 ft-al csökken a havi fizetése, mivel a kalkulátorba akkor nem írtam be a kedvezményezetthez az 1 gyereket.
Tehát ha két alacsony bérrel rendelkező közül csak az egyik veszi igénybe (a magasabbik) akkor a másiknak csökken a fizetése?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Attila!
Hátulról kezdve a válaszadást: Igen. Az Önök esetében az optimális megoldás, ha nem akarják megosztani a családi kedvezményt, ha Ön veszi azt igénybe, egyéb esetben évközben kevesebb lesz az összes nettó keresetük a 10. pontban felvetett probléma miatt.
Üdvözlettel:
HEGEDÜS Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Én nem kapok családi pótlékot, mert azt a gyermekem külföldön élő/dolgozó édesapja kapja.
Érvényesíthetem a kedvezményt? Kell abból az eu-s országból igazolást beszereznem ahol folyósítják?
Kedves Ildikó!
A kérdés pontos megválaszolása több információt igényelne, ezért csak annyit szeretnék válaszolni, hogy az az irányadó, hogy Ön az adott gyermek után jogosult-e családi pótlékra (függetlenül attól, hogy kinek folyósítják), legyen az a Magyar Köztársaság, vagy más EU tagállam által folyósított.
Üdvözlettel:
HEGEDÜS Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Tisztelt Hegedűs úr,
Egészen el vagyok ájulva, amit Ön ír az érthető, világos, fantasztikus, szakmailag jól hasznosítható.
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy az alábbiakban leírt családi kedvezmény igénybevétele helyes-e a gyakorlatban:
A házastársak/élettársak a családi kedvezményt megoszthatják gyermekenként, vagy az összeg meghatározásával.
A nyilatkozaton, a megosztáson a munkáltatóknak leadott újabb írásbeli nyilatkozattal bármikor lehet változtatni év közben. (A változtatásra szükség lehet például, ha az egyik fél elveszti a munkáját, vagy akkora fizetésemelést kap, hogy nagyobb kedvezményt is igénybe tud venni.)
• Házastársak mindig megoszthatják a kedvezményt a saját és a házastárs gyermeke után, és év közben bármikor változtathatnak azon és ekkor a változást követő hónaptól érvényesül a nettó jövedelemben a módosítás hatása.
• Élettársak a csak a közös gyermekre tekintettel oszthatják meg a kedvezményt év közben, és bármikor változtathatnak azon és ekkor a változást követő hónaptól érvényesül a nettó jövedelemben a módosítás hatása.
• Élettársak magzat után a kedvezményt csak és kizárólag év végén tudja érvényesíteni, év közben csak a terhes kismama a 91. naptól.
• Élettárs gyermeke után a kedvezményt nem tudja érvényesíteni, csak a szülő jogosultsága, viszont év végén az élettárssal együtt megosztva, vagy akár egyedül
• Év közben visszamenőlegesen a kedvezményt érvényesíteni nem lehet!
A kedvezményre jogosultak végén (az adóbevallásban) a családi adóalap kedvezményt az eredeti nyilatkozathoz képest módosíthatják, újra eldönthetik, hogy melyikük veszi azt figyelembe, illetve hogyan osztják meg egymás között. (A módosítás új nyilatkozattal történik.)
Várom szíves válaszát, ha kérhetném – kérem, ne vegye sürgetésnek – még a mai nap folyamán.
Tisztelettel üdvözli Önt,
György
Kedves György!
Röviden válaszolnék:
Az élettársak csak közös gyermekük után oszthatják meg a családi kedvezményt és hasonlóan a házastársakhoz, mind gyermekenként, mind összegében.
Élettársak esetén magzat után csak az édesanya tudja érvényesíteni a családi kedvezményt, mind az adóelőlegnél, mind az év végi adóbevallásba, mert a magzat után nem jár családi pótlék (ha járna akkor szülősége okán élettárs is jogosult lenne), és az szja tv. 29/A § (3) bekezdés b) pontja alapján jogosulttá csak a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa válik.
Élettárs nem közös gyermeke után nincs mód a családi kedvezmény érvényesítésére, mivel az élettárs nem jogosult nem saját gyermeke után családi pótlékra.
A többi levelében foglaltakkal együtt olvasva az általam korábban írtakkal egyet értek.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
Az Önök értelmezésében milyen módon vehető igénybe a családi kedvezmény, amennyiben a szülők már elváltak, ennek ellenére közös háztartásban nevelik 2 közös gyermeküket, akik családi pótlékra jogosultak (a CSP az édesanya részére kerül kifizetésre)?
Szülők gyakorlatilag se nem élettársak, se nem házastársak, de az édesanyának nincs annyi jövedelme, hogy igénybe vegye a családi kedvezményt a velük közös háztartásban élő édesapa igénybe veheti, abban az esetben is, ha gyermektartást fizet?
( A gyermektartás fizetése automatikusan külön háztartást feltételez adójogilag? )
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
aaakkk
Kedves Kérdező (aaakkk)!
Családi kedvezményre való jogosultság szempontjából az Önök esetében a következő az irányadó:
Családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülő, azonban azt is vizsgálni kell, hogy a szülők egy háztartásban élnek-e, illetve a gyermek az igénylő háztartásban él-e. A szülő akkor neveli, gondozza saját háztartásban gyermekét, ha vele életvitelszerűen együtt él és a annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Annak megítélése, hogy ez az Önök esetében ez megvalósul-e számomra nem egyértelmű. Ez esetben akár család jogi kérdések megítélése is szükséges lehet!
Üdvözlettel:
HEGEDÜS Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor,
Nekünk 1 gyermekünk van, és én nyilatkoztam az adókedvezmény érvényesítéséről (100%), mivel a feleségem GYES-en van, így neki nincs munkáltatója, illetve a GYES előtt sem volt még alkalmazásban.
Hogyan tudom meghatározni, hogy bruttó 200.000. Ft esetén mekkora nettóra számíthatok?
Köszönöm
Tamás
Kedves Tamás!
200 ezer forint bruttó kereset esetén, amennyiben csak Ön érvényesíti egy gyermekük után a családi kedvezményt és adójóváírást is figyelembe veszi, akkor nettó bére 143 480 forint lesz, mely 5 560 forinttal több mint tavaly, ha a bruttó fizetése nem emelkedett.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Kedves Sándor!
A kérdésem az volna,hogy mi a férjemmel nem szeretnénk érvényesíttetni a családi kedvezményt, majd csak jövőre egy összegben. Viszont a munkáltatóm már veri az asztalt, hogy mikor írom végre alá a papírt!
Köteles vagyok alá írni független attól, hogy csak jövőre szeretném kérni egy összegben vagy nem?
Köszönöm válaszát.
Adri
Kedves Adri!
A munkavállalónak joga, de nem kötelessége e nyilatkozat megtétele. Amennyiben a magánszemély a gyermeke után járó családi kedvezményt majd az éves bevallásában kívánja érvényesíteni és erre tekintettel a már megfizetett adót visszaigényelni, akkor erre meg van a lehetősége (legfeljebb később jut a pénzéhez). Persze lehetnek másféle mozgatórugók is.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető
Nagyon szuper ez a kis összefoglaló! Pont erre volt szükségem, mert sehol nem írták le ilyen értelmesen és pontokba foglalva. Az Apeh oldalán lévő “tájékoztató” értéke a nullához konvergál és kihámozhatatlan. Na szóval köszi és sok sikert! Jó ez a blog, teccik!
Kedves Sándor,
abszolút időszerű és alapos az összefoglaló. Van azonban egy olyan extra kérdésem, ami bár nem mindenkit, de mégis sokakat érinthet (legalábbis nálunk az irodában többeket, akik ezt a blogot is olvasgatjuk rendszeresen): január végéig szükséges nyilatkozni EKHO-t választó munkavállalóknak arról, hogy idei bérük mekkora részét tartják hagyományos elszámolásban, és mekkora legyen az afölötti rész, ami EKHO-zik. Ez általában úgy fest, hogy a kötelező minimum fölötti részt mindenki EKHO-val veszi fel, aki teheti. A kérdésem: befolyásolja-e mondjuk egy gyermek megléte, és a családi adókedvezmény azt, hogy miként nyilatkozzon az ekhózó? Előfordulhat-e az, hogy a családi adókedvezmény jó kihasználása végett érdemes megemelni a sima béres határt, és csak az afölöttit EKHO-zni? A válasz nem sürgős egyelőre, ha megér egy újabb bejegyzést a téma, akkor én ki tudom várni. Persze előfordulhat, hogy nem kétismeretlenes az egyenlet, és teljesen lineáris a képlet, és egy mondattal megválaszolható, csak én túlbonyolítom. Válaszát előre is köszönöm!
Számolni kell! De alapvetően az az igazság, hogy az EKHO esetén az EKHOs részből 15%-ot vonnak, míg a TBs bér-részből az SZJA mellett NYBJ és EB is levonásra kerül, ami együtt +17.5%. Tehát, mégha az egész összeget TB-sen kéri is, akkor is, ha az SZJA-t sikerül lenullázni, 2,5 %-ot veszít a TB levonás miatt. Ezt beáldozva viszont Nyugdíjalapot (és pl. táppénz-alapot!) növel a magasabb TB-s rész.
Kedves will!
Pechan R. számolásával egyet értek és bocsánat a késlekedésért.
Üdvözlettel:
Hegedüs Sándor
Partner, Adócsoport vezető