Kigyomlálandó kisadók?

Egy minapi cikkben felmerült a „kis adók” körének további szűkítése az egyszerűsítés irányába ható tényezőként. Mindamellett, hogy a költségvetés bevételei tovább szűkülnének a kisadók kivezetésének hatására, néhány kisadó kivezetése szakmailag sem indokolt.

A 2009. évi költségvetési bevételek alapján összesen mintegy 288,6 milliárd forint bevételt jelentettek az 50 milliárd forint alatti adónemek.  Ez olyan jelentős összeg, melyet feltételezhetően csak több évre elosztva, fokozatosan tudna nélkülözni az államháztartás. Öröm az ürömben, hogy a 2009-es számokhoz mérten, az adómérték radikális növekedése miatt a 2010. évi tervezett rehabilitációs hozzájárulásból származó bevétel ezt jelentősen meghaladná (tervek szerint mintegy 47,4 milliárd forinttal).

Érdekes, hogy a jelenleg, részben még csak tervekben szereplő adónemek eltörlése ellentmond bizonyos már elindult trendeknek. A legutóbbi hírek arról szólnak, hogy a hitelintézeti járadék (közismert nevén bankadó) megtartása, sőt megemelése mellett egyéb ágazati adónemek is megtartásra, mi több bevezetésre kerülnek (pl.: energiaellátók jövedelemadója, telekomadó).

Kérdés ugyanakkor, hogy például a környezetvédelmi termékdíj kivezetése hasznos lenne-e, vagy sem. Ezen adónemek bevételei többek között azért ilyen alacsonyak, mivel a vállalkozások jelentős része ún. hasznosító szervezetekkel kötött megállapodást, melynek következtében az vállalja a hulladék anyagok visszagyűjtését egy hasznosítási díj fizetése ellenében. A kivezetéssel azonban az érintett vállalkozások részben, vagy teljes egészében mentesülnek a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól. És ráadásul ez egyben a szelektív szemétgyűjtés, illetve hulladék visszagyűjtés végét is jelenthetné, mely sem a munkaerőpiacra, sem a környezetünk állapotára nem gyakorolna pozitív hatást!