Vélemény az adónemek csökkentéséről

A minap olvastam a Napi Gazdaságban, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy konferencián az adminisztrációs költségek visszavágásáról beszélt, és arról, hogy ezt az adónemek számának csökkentésével látja megoldhatónak. A cél, a jelenlegi 48 helyett a maximum 10-20 adóforma kialakítása.

Érdekes felvetés.

Véleményem szerint az államtitkár által mondottak egybeesnek, mind az adóalanyok, mind az adózásért felelős személyek szándékaival és érdekeivel. Az adminisztráció csökkentésére irányuló törekvés, továbbá a szabályozási környezet egyszerűsítése – melynek csak egyik eleme az adónemek számának csökkentése – előremutató, hiszen a jelenlegi környezetben mind az állami, illetve önkormányzati apparátus, mind a vállalkozói kör számára jelentős erőforrásokat köt le az egyes adminisztrációs kötelezettségek teljesítése.

Az elmúlt időszakban már nemcsak a kommunikációt, hanem az egyes intézkedéseket is meghatározza ez a szemlélet. Ennek legutóbbi bizonyítéka az ún. tíz kis adó kivezetése. Ugyanakkor pont ez az intézkedés, amely óvatosságra int a tekintetben, hogy teljesíthető-e akár csak a 20 adónemre való csökkentés.

Ez meglátásom szerint csak akkor teljesülhet, ha az egyes adónemek számánál nem számítjuk külön-külön adónemnek például az egyes jövedéki termékekhez, vagy környezetvédelmi termékdíj köteles termékekhez kapcsolódó adókötelezettségeket. Persze azért olyan adónemek is vannak, melyek megszüntetése vagy integrálása üdvözölendő lenne – ilyen például az innovációs járulék, a szakképzési hozzájárulás, vagy a rehabilitációs hozzájárulás. További számszerű csökkentést eredményezhetne, igaz jelentős érdeksérelmet is okozna, például az EVA, vagy az EKHO megszüntetése. Tehát összességében a magával a szándékkal egyetértek és várom mielőbbi megvalósulását.