A minap olvastam a Napi Gazdaságban, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy konferencián az adminisztrációs költségek visszavágásáról beszélt, és arról, hogy ezt az adónemek számának csökkentésével látja megoldhatónak. A cél, a jelenlegi 48 helyett a maximum 10-20 adóforma kialakítása. Tovább »

Az elmúlt hetekben egyre újabb és újabb cikkek, riportok, kommentárok jelennek meg, melyekben hol a szerző, hol a kérdező keresi a választ arra, hogy a miniszterelnök által júniusban bejelentett 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mi módon, hány év alatt kerül bevezetésre.
Tovább »

Az önkormányzati választások közeledtével egyre gyakrabban merül fel a közigazgatási reform szükségességének kérdése, azon belül pedig az önkormányzati rendszer átalakításának az igénye. A jelenlegi önkormányzati struktúra, kisebb változásoktól eltekintve, a rendszerváltozás óta él. A cél akkor a demokratikus működés és területi önállóság megteremtése volt, a gazdasági racionalitás sajnálatos módon nem kapott elég hangsúlyos szerepet. Ennek köszönhető a mai napig fennálló rendkívüli módon elaprózott településszerkezet, vagy a feladattelepítés problematikája és inkonzisztens finanszírozása. Bár az állami szerepvállalás fokozatosan csökkent, a helyi lakosság növekvő igényeit teljesíteni kellett, ami a helyi önkormányzatok növekvő szerepvállalását kényszerítette ki.  Tovább »

Az elmúlt hónapok egyik legvitatottabb és legkérdésesebb törvénye, amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, október 1-jén lép hatályba. A 2010. évi XC. jogszabály szerint a közszférában foglalkoztatott munkavállalóknak 2 millió forint feletti végkielégítés esetén 98 százalékos különadó kötelezettsége keletkezik.

Tovább »

A lakásbérbeadás nem egy bomba üzlet mostanában. A bérbevevői kereslet stagnál, a jövedelmezőség alacsony, ezért egyre több adózó, az adórendszert megkerülve próbál meg bevételre szert tenni. A bérbeadás esetében korábban sem volt példaértékű az adózói morál, hiszen egyes becslések szerint a lakásbérbeadásból származó jövedelmek fele, két-harmada az adórendszert megkerülve jutott el a bérbeadókhoz. A költségvetést ily módon elkerülő jövedelmeket az adóhatóság sem ellenőrzi kiemelt módon, csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény egy-egy esetre a nagyobb értékű ingatlanoknál. Tovább »

A döntéshozónak tudni kell dönteni. Egy döntést lehet megalapozottan, körültekintően, lassan, gyorsan, megérzésből, tájékozódást követően vagy éppen kényszerből meghozni. Egy döntés lehet kiváló vagy éppen tragikus eredménnyel járó. Egy biztos: nem mindegy, hogy a döntési pozícióban lévő vezető milyen döntést hoz és ennek milyen hatásai lesznek a szűkebb és tágabb értelemben vett vállalati vagy egyéni környezetére. Megfelelő receptet – minden bizonnyal – nehéz találni, különösen manapság a gyorsan változó és kiszámíthatatlan belföldi és külföldi gazdasági környezetben. Tovább »

2010. augusztus 15. napjától a háztartási munkát végzők (takarítónők, magántanárok, kertészek) jövedelme legalizálásra került, tehát immár adórendszeren kívüli keresetnek minősül. Bár a kijelentés elsőre igen vonzónak tűnhet, a valóság ennél egy picit mégis árnyaltabb.  Egyfelől egyértelműen pozitívum, hogy azok, akik évek óta háztartási munka végzéséből élnek, végre legálisan dolgozhatnak, sőt adózniuk sem kell a bevételük után. Ez az előny súlyos forintokban mérhető. Másfelől a jobb feltételekért cserébe teljesen magukra maradnak, hiszen ez a kereseti forma semmilyen biztosítást és hátteret nem jelent. Ettől függetlenül a pénz szava hangosabb. És ha megnézzük a számokat elég könnyen megértjük miért. Tovább »