Anyák nehezített pályán

A hétvégén összejött a baráti kör, családostul. Az ilyenkor szokásos gyerekgondok és –örömök felsorolása és egy kis noszogatás után az anyukák elmondták azt is, hogy a gyerekek 2-3 éves kora után nehezen találnak vissza a munkájukba anélkül, hogy teljesen felszámolnák az addig kialakított családi életüket.

Őszintén, a család és a munka még mindig vagylagos alternatíva a legtöbb magyar nő számára. A nagyreményű kormányzati tervek ellenére az éveken át, lemondások árán felépített női karrierek könnyen derékba törnek a gyerekvállalással – vagy a családi életet áldozzák fel a munka oltárán. A gyerekekkel töltött évek alatt gyorsan elkopik a versenyképes szaktudás, a tárgyalási szintű nyelvismeret és a sok személyes kapcsolat. Viszont az anyákban két-három év kihagyás után már hatalmas az igény a szellemi kihívást és sikerélményt jelentő munkára. Kínálat tehát lenne.

És a kereslet? A munkáltatók többsége ódzkodik a kismamák visszavételétől: a pótlásként felvett munkatárs a szülési szabadság végére a legtöbbször már beilleszkedett a szervezetbe, a létszámbővítés pedig – főként most – a legtöbb cégnél nyűg, kényszer. A szülési szabadságról visszatérő nők legtöbbje nem kap szakmai felkészültségének és ambícióinak megfelelő munkát. A gyerek 3 éves koráig tartó törvényi védettség, illetve a felhalmozott szabadság kifizetése pedig közvetlen teher a munkaadó számára.  A kismamák nagyon sokszor úgy oldják meg biztonságos visszaállást a munkába, hogy a védettség lejárta előtt újra munkába állnak és „visszadolgozzák” magukat. A kormány múlt heti bejelentése, miszerint a 2010. május 1. után született gyerekek után is három évig jár majd a gyes, fenntartja, és nem megoldja a jelenlegi helyzetet.

Ez lenne tehát a legjobb megoldás arra, hogy a kismamákat visszavezessük a munkaerő-piacra? Szerintem nem.  Az irány ugyan jó, de nem pontos: bár a rendszer tekintettel van a legalapvetőbb munkavállalói érdekre (munkabiztonság), rugalmatlansága azonban alacsony hatékonyságot eredményez. Tény, hogy a védettség ideje alatt biztosított a „felzárkózás”, ugyanakkor kényszermegoldások közé szorítja a visszatérő édesanyát.

Érdemes végiggondolni, hogyan lehetne rugalmasabbá, hatékonyabbá tenni a rendszert. A munkaerőpiac – néhány szűk szegmensétől eltekintve – alapvetően kínálati piac: a munkaadók szabják a feltételeket és a béreket is. Az államnak ezért a munkáltatók motivációit kellene úgy alakítania, hogy az édesanyák igényeihez jobban igazodó, részmunkaidős megoldások valóban versenyképes alternatívát jelentsenek.

Megoldás lehetne a részmunkaidős alkalmazás. Két kismama, napi négy órás, váltott műszakokban dolgozva, ha munkaadójuk okosan szervezi (és ellenőrzi) a feladatokat, jól el tud látni egy nyolcórás munkakört. Az anyáknak a négy órás munkanap mellett több idejük jutna a gyerekekre és a családra és a sokszor problémát jelentő gyermekelhelyezés is könnyebben megoldható lenne.

A kisgyerekek mellett töltött évek közben felgyülemlett munkavágyat már más is biztos észrevette. Akkor miért nem általános az, hogy a szülési szabadság után az édesanyák négyórás munkát kapnak és egy ideig közösen látnak el egy nyolcórás munkakört? Miért nem adunk esélyt nekik értelmes munkavégzésre ÉS időt tölteni a családjukkal?

A munkaadók rossz beidegződéseire, illetve motiválatlanságára kenni az egészet: részigazság.  Az édesanyák részmunkaidős alkalmazása ugyanis a legtöbb esetben alaptalanná teszi a lojalitással és a munkaminőséggel kapcsolatos aggodalmakat. Ha valóban fontosnak tartjuk a családot ÉS a foglalkoztatás növelését is, akkor ennek megfelelően érdemes átgondolni a szabályozást is, és ösztönözni a visszatérést a munkaerőpiacra.

Előnyök – a munkába visszatérő édesanyák számára

1. A négyórás munkanap mellett több idő jut a gyerekre, a családra – ideális átmenet az otthon töltött két év és a munkahelyen töltendő évtizedek között.

2. A gyerek elhelyezése könnyebben megoldható bölcsőde nélkül.

Előnyök – munkaadók számára

1. A négyórás munkabére után kevesebb járulékot fizet, mint egy kétszer ekkora, nyolcórás munkabér után

2. A rugalmas „műszakbeosztások” miatt jelentősen csökken a gyerekbetegségek miatt kieső idő.

Előnyök – állam számára

1. A munkába visszatérő édesanyák részmunkaidős foglalkoztatásának rugalmas rendszere a jelenleginél jobban illeszkedik a családok igényeihez. Ennyiben hatékonyabban támogatja a gyerekvállalást.

Nem a spanyolviaszt kell feltalálni, csak észre kell venni, hogy sokkal egyszerűbb, ha a gyertya, a pecsétnyomó és a papír is ott van asztalon, amikor a spanyolviaszt használjuk.